A Jedlik Ányos tervnek köszönhetően van már középtávú, az e-mobilitás fejlesztését megcélzó stratégiája Magyarországnak. Lepsényi Istvánt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát a további lépésekről és ezek várható hatásáról kérdeztük.
Államtitkár úr mikor ült első alkalommal elektromos autóban, és milyen élmény volt?
Legelőször mintegy másfél éve ültem először egy tisztán elektromos hajtású járműben, mégpedig a magyar fejlesztésű elektromos autóbuszban. Összességében a benyomásom pozitív volt. Elsősorban a hajtásláncot, illetve a műszaki paramétereket figyelembe véve, de a járművet kicsit zajosnak találtam. Majd egy Volkswagen elektromos golfot próbáltam ki, és határozottan kellemes élmény volt. Nagyon jó volt a dinamikája, bár az kicsit aggasztott, hogy csak 130 kilométert tudok vele menni.
Miért volt szükség az e-mobilitással kapcsolatos középtávú terv, a Jedlik Ányos terv kidolgozására, és mennyiben úttörő ez a program az Európai Unióban?
Felismerve azt, hogy az e-mobilitás a járműalkalmazások jövője, a kormány már tavaly óta foglalkozik a fejlesztésével kapcsolatos komplex terv, a Jedlik Ányos koncepció és az ahhoz csatlakozó cselekvési terv kidolgozásával. A kibocsátott szén-dioxid csökkentése, az egyre tisztább, egyre zöldebb közlekedés megteremtése kiemelt feladat, és ezen a területen összehangolt kormányzati intézkedéssorozatra van szükség, ha az szeretnénk, hogy az elektromos járművek még szélesebb körben terjedjenek. Magyarország egyébként úttörő volt ebben a kérdésben. Európában, azon belül is Kelet-Közép-Európában az egyedüli ország, amelynek már 2010-ben átfogó stratégiája és komplett intézkedési terve volt.
Melyek a már megtett lépések?
Ezek három területre koncentrálnak. Az első a jogszabályalkotás, amely általános jellegű kérdésekre terjedt ki, mint például: hogyan lehet elektromos töltőt telepíteni, biztosítani az általános műszaki feltételeket, lerövidíteni a telepítéssel kapcsolatos engedélyezési folyamatot? Fontos emellett, hogy az e-járművek alkalmazását jogszabályi oldalról is vonzóvá tegyük. Ösztönző például az elektromos járművek regisztrációs adójának az eltörlése, a zöld rendszámhoz kapcsolódó kedvezmények, mint az ingyenes parkolás az ország sok városában.
A második terület az infrastruktúra megteremtése, hogy minden elektromos autót használó biztos lehessen benne: talál megfelelő töltőt minden városban, elérhető távolságon belül. Ennek érdekében hirdettük meg az első pályázatunkat, amely az önkormányzatokat célozza és állami támogatással mintegy ötszáz töltőállomás, azaz több mint ezer töltési pont jön létre az elkövetkezendő másfél évben. Ez adja az alap infrastruktúrát. Emellett az állam vállalta magára, hogy a jövő év során megfelelő villámtöltő-hálózatot telepít, így az ország gond nélkül átjárható lesz. Emellett természetesen meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy otthon is feltölthessék a járműveket tulajdonosaik.
A harmadik feladat: még vonzóbbá tenni az elektromos járműveket. Meghirdettük közvetlen ösztönzési pályázatunkat, nagy érdeklődést váltott ki. Minden új, tisztán elektromos hajtású jármű vásárlásánál 21 százalékos támogatást, maximum 1,5 millió forintot kap a járművásárló, ha a jármű értéke nem több 15 millió forintnál. Az egyéni vásárlók egy, míg a kft-k és önkormányzatok öt járművet vásárolhatnak.
Mennyire elterjedtek az elektromos autók Magyarországon? Milyen bővüléssel lenne elégedett ötéves időtávon?
Körülbelül 1500 zöld rendszámú jármű fut Magyarország útjain és ebből közel 1000 a tisztán elektromos, a többi a pedig plugin hibrid. Az említett direkt ösztönzési pályázatunkkal szeretnénk azt elérni, hogy a pályázati lehetőséget kihasználva legalább ezer-ezerötszáz új, tisztán elektromos autó jelenjen meg a magyar utakon. Hosszabb távon azt, hogy 2020-ra elérjük a 30 ezres számot. Szeretnénk az elektromos közösségi közlekedést is fejleszteni.
Ha elektromos gépjárművet talán nem is fogunk hamarosan gyártani, de a busz és az elektromos töltők gyártása területén vannak lehetőségeink.
Fontos célkitűzésnek tartjuk a magyar ipar és a kutatás-fejlesztés bekapcsolódását. Magyarország nagyon sok egyetemén foglalkoznak elektromos járművekkel, különböző fejlesztési kérdésekkel. A kiemelkedő fejlesztések közül meg kell említeni, hogy Magyarországon több elektromos mintajármű született, sőt az Ikarus Modulo 8,5 méteres buszából a Budapest Közlekedési Vállalat már 20 darabot üzemeltet is, a budai Várban és a belvárosban. Egy autóbusz egy feltöltéssel 160 kilométert tud megtenni, tehát napközben nem szükséges tölteni a járműveket. Ezen a területen a hazai igények kielégítésén túl hamarosan további exportlehetőségek is megnyílhatnak. Emellett kísérleti fejlesztések is folynak, mint például az elektromos kukás autók kialakítása, de például az elektromos biciklik területén is. Nem csak a járműgyártás területén (természetesen itt még nagyon várunk a nagy járműgyártók döntéseire, milyen mértékben vonják be Magyarországot az elektromos járművek gyártásába), hanem az infrastrukturális fejlesztési területén is sikerült előre lépni. Ma már vannak olyan Magyarországon kifejlesztett és gyártott, korszerű töltők, melyek megállják a helyüket a nemzetközi piacon is. Jelentős fejlesztési munkák folynak az okos töltők szegmensében is.
Mivel az e-mobilitás az EU-ban is stratégiai cél, minden bizonnyal jelentős pénzösszeggel támogatják.
Ezen a területen jellemzően az EU-ban nagy 2020-as programok vannak, amelyeken belül Magyarország is részes lehet, illetve a Magyarországi klaszterek és vállalatok is részt vesznek a nemzetközi együttműködésben. A Siemens például Magyarországon fejleszti elektromos járművét, de az elektromos drónok területén is vannak kiemelkedő magyar fejlesztések. Jelen pillanatban a magyar kormány éves szinten a CO2 zöldítési kvótákból mintegy ötmilliárdot használ fel a közvetlen e-mobilitás elősegítésére, ezen túlmenően bizonyos direkt ösztönzések érdekében is több milliárd forintot ad erre a célra.
Az elektromos car-sharing rendszerek Nyugat-Európában már kezdenek elterjedni. Ha jól tudjuk, hamarosan Magyarországon is lesz ilyen.
Az elektromos járművek megjelenése természetesen új lökést ad az úgynevezett közösségi gazdaságnak. Már megjelentek Budapesten az első olyan elektromos járművek, amelyek car-sharing rendszerben működnek. A kormányzat aktív tárgyalásokat folytat a fővárossal, mind jogszabályi, mind pénzügyi területen. Konkrétan egy 50 darabos elektromos járműflotta car-sharing üzleti modellben való üzemeltetéséről tárgyalunk.