Júniusban sem tört meg s lakbérek emelkedése: országosan 2,1 százalékkal, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. A bérbeadók díjemelései nem tudtak lépést tartani az inflációval, ami egyelőre inflációcsökkentő hatással volt a gazdaságra, de hosszabb távon további bérletidíj-emelkedésre lehet számítani. A szerdai felvételi ponthatárhirdetés előtt - július közepén Budapesten átlagosan 240 ezer forintos átlagáron kínálták a kiadó lakásokat. A legnagyobb egyetemvárosokban - Debrecenben, Győrben, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Veszprémben - pedig 100-185 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.
Az országos átlagos lakbérek 2,1 százalékkal nőttek júniusban havi összevetésben, Budapesten pedig 2,5 százalékos volt a drágulás. Éves összevetésben 14 és 15 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely ismerteti azt is, hogy a felvételi ponthatárok szerdai kihirdetése előtt mennyiért kínálták az kiadó lakásokat Budapesten és a nagy egyetemvárosokban.
A bérleti díjak egyelőre csökkentik az inflációt, de további drágulás jöhet
“A júniusi bérletidíj-emelkedésre számítani lehetett, ugyanis a tavaszi hónapok óta fokozatosan erősödik a kereslet az országos albérletpiacon. Sokan ugyanis a fokozatos áremelkedés miatt igyekeztek a nyári albérletpiaci szezon előtt keresni maguknak lakást. Emellett a drágulás miatt vannak bérlők, akik olcsóbb ingatlanba szeretnének költözni, ez a tényező szintén élénkítette a keresletet. A kínálat pedig ugyancsak bővülést mutatott az utóbbi hetekben, ami a szezonra való felkészülés egyértelmű jele” - kommentálta a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az árakról szólva azt hozzátette: 2023 eleje óta folyamatosan és dinamikusan emelkednek az albérletárak, ami éves szinten 14 százalékos országos és 15 százalékos budapesti bérletidíj-emelkedést jelent. Ugyanakkor reálértéken - az inflációs hatást is figyelembe véve - az országos lakbérek 9,1 százalékkal, a budapestiek 11 százalékkal elmaradtak a járvány előtti szinttől. Az ingatlan.com szakértője szerint ez azt is jelenti, hogy a bérbeadók díjemelései nem tudtak lépést tartani az inflációval, ezért a bérleti díjaknak egyelőre inflációcsökkentő hatása volt a gazdaságra. “Hosszabb távon viszont pont emiatt további albérletár-drágulásra lehet számítani.” - tette hozzá Balogh László.
Honnan indulnak az albérletárak a ponthatárhirdetés előtt?
Az ingatlan.com adataiból az is kiderült, hogy a felvételi ponthatárok szerdai kihirdetése előtt - július végén - milyen átlagáron szerepeltek a kiadó lakások a kínálatban. Budapesten 240 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A legnagyobb választékkal rendelkező városrészeket, köztük a III., VIII., XI. és XIII. kerületet 220-250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. A legdrágább kerületek közé tartozik az I., a II. és az V. 300-368 ezer forinttal. A legolcsóbbak között van például a XVI., a XVII., a XXI. és a XXIII. kerület, ahol 145-165 ezer forintos átlagos lakbérrel találkozhatnak a bérlőjelöltek.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Győrben 185 ezer, Veszprémben több mint 172 ezer, Debrecenben 170 ezer forint az átlag a mostani kínálatiot nézve. Ennél valamivel olcsóbb városnak számít Pécs és Szeged a maga 140 ezer és 135 ezer forintos átlagos bérleti díjával. Miskolcon pedig 100 ezer forintos összeggel várja a szezon indulását.