A vizsgaidőszak elmúltával látványosan növekszik a dolgozni akaró diákok száma, és munkáltatói oldalon is 50 százalékkal nagyobb igény mutatkozik a diákmunkára. Átalagosan 10 százalékot meghaladóan emelkedtek a diákbérek. Az év elején a gyakran keresett beugrós vendéglátós, illetve kereskedelmi munkák mellett a hosszabb távú szakmai gyakorlati pozíciók a legnépszerűbbek – áderül ki a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége kötelékébe tartozó cégek adataiból.
Az idei év indulása megfelel az elmúlt években tapasztalható trendeknek, azaz a diákok érdeklődése január közepén, a vizsgaidőszak elmúlásával látványosan növekedni kezd, és ez a kiugró lendület egészen a februári szorgalmi időszak kezdetéig kitart. Sok egyetemista, illetve főiskolás hallgató ilyenkor dönti el, hogy a következő szemeszterre milyen munkát, milyen óraszámban tud elvállalni az órarendjéhez kötődően, hiszen ez esetükben félévről félévre változik.
A vizsgaidőszak végén, valamint a szorgalmi időszak kezdetén mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon látványosan növekednek az igények. Előbbi esetében nagyságrendileg 50%-os emelkedés látszódik, de kb. 40%-kal megnő azon egyetemisták száma is, akik – vizsgáik után felszabadulva – aktívan szeretnének munkát vállalni. A gyakorlat a diákoknak a későbbi munkaéletben hatalmas előnyt jelent, szakmailag-anyagilag egyaránt.
Tendencia, hogy évről-évre nő azok száma, akik tervezetten úgy alakítják ki vizsgabeosztásukat (besűrítik vizsgáikat), hogy az utolsó hetekbe teljes bedobással vállalhassanak munkát, ezzel megalapozva a tavaszi félévkezdés plusz költségeit. Azok száma is növekszik, akik két vizsga között „aktív kikapcsolódás” miatt vállalnak alkalmi munkákat. Ezzel egy kis időre kirázódnak a tanulás mókuskerekéből. Az év eleji béremelések is hozzájárulnak a diákmunkát keresők számának emelkedéséhez.
A következő nagy hullám szokás szerint júniusban köszönt majd be, amikor középiskolások, főiskolások, egyetemisták egyaránt befejezik a tanévet és elkezdődik számukra a szünidő, ami sok esetben részben vagy egészben nyári munkavállalást jelent.
Számoltak be Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke; Bor Katalin cégvezető, Mind-Diák Szövetkezet; Hegedűs Csaba, a Prohumán Diákmunka operatív igazgatója; Horváth Zsolt, a Job Force Iskolaszövetkezet szakmai vezetője; Marosi László, a MELÓ-DIÁK Hálózat vezérigazgatója; Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke; Szvoreny László, a Biztos Kész Diák Iskolaszövetkezet igazgatója; valamint Virág Viktor, a MADS Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja.