Az élelmiszerek 2023 júliusában 23,1 százalékkal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. A mostani az éves ráta legnagyobb mértékű csökkenése idén, júniusban még 29,3 százalékos volt a drágulás éves üteme. „A vártnak megfelelően havi alapon is csökkentek az árak, szintén az idei eddigi legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal. Ez a fogyasztók számára kedvező folyamat, hiszen azt jelenti, hogy a bevásárlás olcsóbb lett, mint júniusban volt” – mondta Héjja Csaba, a bank szenior elemzője. Hozzátette, 2019 januárja óta nem volt példa arra, hogy az előző hónaphoz mérten ilyen mértékben csökkenjenek a bolti élelmiszerárak.

Ez a pozitív tendencia továbbra is azt vetíti előre az MBH Bank agrár-élelmiszeripari szakértői szerint, hogy év végére szinte biztosan egyszámjegyű lesz az élelmiszer-infláció 2022 végéhez képest, amikor tetőzött az inflációs mutató. „Tavaly év végéhez viszonyítva ugyan 4,4 százalékkal drágábbak voltak az élelmiszerek, de az árak alakulása most a legkedvezőbb az elmúlt három évben a fogyasztók szempontjából. Amennyiben folytatódik a jelenlegi tendencia, decemberre akár 5-8 százalék lehet az az infláció egy évvel korábbihoz viszonyított értéke” – fejtette ki Héjja Csaba.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített élelmiszerár-index ugyan mutat némi – csaknem 1,5 százalékos – emelkedést az előző hónaphoz képest, a mért termékcsoportok közül azonban csak az olajos növények drágultak, ami a szójabab árában bekövetkezett emelkedés eredménye. A gabona, a tej, a hús, a cukor árában nemzetközi szinten is enyhül a nyomás – hívták fel a figyelmet a szakértők. „Tavalyhoz képest lényegesen olcsóbb élelmiszert előállítani, mind a gázárak, mind a nyersanyagárak jelentősen csökkentek” – mutattak rá. Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem oldaláról vizsgálva viszont kedvezőtlen, hogy mind a bolti forgalom, mind az élelmiszeripari gyártási volumen kétszámjegyű mértékben csökkent 2022 azonos időszakához képest, ami a vásárlőerő átmeneti csökkenését mutatja – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a bolti kereslet a reálbérek növekedésével helyre fog állni.

Az egyes élelmiszer főcsoportok közül a zsiradékok már csak 10 százalékkal drágultak egy év alatt, és 20 százalék alatti éves inflációs mutatója van a húsféléknek is. A tejtermékek ára pedig jelentősen csökkent. „Az árstopok augusztus elsején megszűntek. Ez normális esetben az infláció gyorsulásához vezetett volna, hiszen ezen termékek ára 2021. október 15-i szinten volt maximálva, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, valamint a piaci folyamatok miatt azonban ez nem így lett.”

Az élelmiszer-infláció további lassulását vetíti előre az is a bank szakértői szerint, hogy csak egyetlen termékcsoport, a gyümölcs- és zöldséglevek drágultak 1 százalék feletti mértékben júniushoz képest, a többi termék esetében elenyésző volt a drágulás. „Ez főként a keresletcsökkenés és az ebből eredő folyamatos akciózás eredménye, amellett, hogy az előállítási költségek jelentősen csökkentek az élelmiszeriparban, ezáltal a beszerzési árak is a kiskereskedelemben. Ennek eredményét még a következő hónapokban is látni fogjuk” – magyarázta Héjja Csaba.  Legnagyobb mértékben havi alapon szintén a tejtermékek ára csökkent, 3,5 százalékkal, és hasonló mértékben, 2 százalékkal mérséklődött az alapélelmiszerek közül a kenyér, továbbá a száraztészta ára.

Héjja Csaba kitért arra is, hogy a környezetvédelmi termékdíj (EPR) mértékének emelése piaci becslések szerint az élelmiszeripari szektornak mintegy 120 milliárd forint költségnövekedést eredményezhet. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit az árstopokon a lakosság a bank agrár- és élelmiszeripari elemzőinek számításai szerint megspórolhatott. „Jelen piaci körülmények között azonban nem várható a költségek áthárítása, ugyanis jelenleg kisebb az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, így a fogyasztók aligha fogadnák el a magasabb árakat.”