Bankjuknak milyen tapasztalatai vannak a Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban?

Mint ismert több szakasza volt a programnak. Az első nagyon sikeresen zárult, de az NHP 2-re szánt összeget is csaknem teljes egészében lehívták mára a programban résztvevő hitelintézetek.  A program nagyon kedvező forráshoz juttatta a bankokat és ezen keresztül a vállalkozásokat, így – ha nem is kiemelkedő - de mindenképpen volt gazdaság-élénkítő hatása. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy az utóbbi évek  hitelpiaci trendje, azaz a hitelállomány csökkenése átmenetileg megfordult.

Azt tapasztaltuk, hogy a programban sokan olyan beruházást valósítottak meg, amelyet már korábban terveztek, de valamiért nem indítottak el, például azért, mert uniós finanszírozásra vártak. Mások olyan beruházásokat kezdtek el, amelyeket későbbre terveztek, de most inkább előre hozták a program miatt. Egyértelműen lehet érezni, hogy az NHP kedvező feltételei a hitelezésben egyfajta boomként jelentkeztek.

Ezek szerint nem igazak azok a hírek, amelyek szerint a program csak a hitelek kiváltását segítette elő, vagyis hitelmennyiség-növekedést nem  okozott?

Én csak a magunk nevében tudok beszélni. Az utóbbi időben az OTP Bank hitelezése a kkv-szektorban az NHP nélkül is folyamatosan növekedett. Amikor azonban vállalati hitelezésről beszélünk, fontos megjegyezni, hogy abba a nagyvállalatok projekthitelei, egyéb pénzügyi vállalatok hitelei is beletartoznak. Ezek a hitelkihelyezések nem növekedtek olyan nagymértékben, mint a klasszikus kis- és középvállalkozások esetében. Az NHP 2-t egyébként jórészt beruházásokra, forgóeszközök vásárlására és uniós támogatások megelőlegezésére lehetett fordítani, nem pedig hitelek kiváltására, amely az összes kihelyezés 10 százalékát nem haladhatta meg. Az OTP Banknál közel azonos arányban vettek fel hitelt az ügyfeleink beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, illetve uniós támogatás megelőlegezésére. A fejlesztési tervek átgondolására is jó volt a program. Sok vállalkozó végiggondolta, bele mer-e vágni most egy későbbre tervezett beruházásba, például egy új gép megvételébe. Azt tapasztaltuk, hogy nem egy esetben presztízsszempontok is érvényesültek, azaz azt mondták: „ha a konkurensem, az ismerősöm fejleszt, nem maradok le, én is belevágok”. Összességében az NHP-tól függetlenül is úgy látom, hogy ha lassan is, de a válság évei után kezd visszatérni az ügyfelek fejlesztési és beruházási hajlandósága.

A hitelkihelyezés kockázata nem növekedett meg a kedvező kondíciójú forrás miatt?

A kockázatot a kereskedelmi bankok vállalják, így ugyanazt az adósminősítési eljárást hajtották végre, mint amit saját forrásaiknál is alkalmaztak volna. Mi az OTP-nél most is azoknak az ügyfeleknek adtunk hitelt, akik a kockázatelemzésünk alapján vissza is tudják fizetni. A bankok és az ügyfelek is tanultak a válság előtti hibáikból. Az a legfontosabb, hogy jól működő vállalkozásokat finanszírozzunk. Ezek a piaci szereplők azok, akik képesek beruházni, fejleszteni, ezzel pedig munkahelyeket teremteni. Az NHP+, illetve a garantőr intézmények pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy az esetleges hitelezési veszteségeinket csökkentsük a kevésbé jó mutatókkal rendelkező vállalatok finanszírozásakor.

Marad még az év végére keret a hitelprogramból, amit egy utolsó hajrában meg lehet szerezni, vagy nem érdemes már ebben reménykedni?

Az OTP Bank a rendelkezésére álló keretet csaknem teljes mértékben felhasználta. Én azonban nem gondolom, hogy itt a vége. Az MNB is jelezte, hogy fokozatosan fogják kivezetni a programot, és lehet számítani új finanszírozási lehetőségekre is. Azért is gondolom ezt, mert a következő hetekben, hónapokban egymás után nyílnak meg az uniós források, amelyek önrészét vagy előfinanszírozását csak kevés vállalkozás tudja önerőből vállalni.

Ha egy ügyfél, aki az NHP-ből kimaradt, az év vége felé szeretne hitelt felvenni, akkor mit tudnak ajánlani neki?

Mint korábban már említettem, az NHP-n kívül eddig is volt saját forrású hiteltermékük a bankoknak, amelyet beruházásra vagy forgóeszköz-beszerzésre ajánlottak, és ez most sincs másképp. Emellett jelenleg is vannak kamatkedvezményt vagy alacsony forrásköltséget biztosító állami programok, például az Eximbank versenyképességet javító hitelprogramja, vagy a Széchenyi Kártya program.

Az NHP 2,5 százalékos maximált kamatával szemben a többi alternatíva mennyibe kerül?

Nem feltétlenül drágábbak, az Eximbankos megoldás például akár ugyanilyen vagy ennél alacsonyabb kamattal elérhető. A piaci hitelek irányadó kamata is lehet 2,5 százalékon belül. A bankrendszerben jelen pillanatban is van elegendő forrás, és a nagybankok szeretnének is hitelt nyújtani. Az igények azonban sok esetben hiányoznak. A vállalkozások nagy része még mindig az uniós források pályázati kiírására vár. Felmérésünk szerint, ahogy az eddigi vállalkozói beruházások mintegy 80 százalékához is kötődött valamilyen uniós vagy állami forrás, ez a következő időszakban sem lesz másként.

A bankok a hitelnyújtáson túlmenően miben tudnak segíteni a vállalkozásoknak az uniós pályázatuknál?

Szinte mindenben. Nemcsak hitelt szeretnénk nyújtani, amennyiben az ügyfelünk megbíz bennünket, akkor a pályázatírásban, a pályázat teljes lebonyolításában is részt veszünk az OTP Hungaro-Projekt Kft.-n keresztül. Szeretnénk elérni, hogy sokan rájöjjenek: jogosultak arra, hogy pályázzanak. Sok kis összegű pályázat van, amelyet a legtöbb vállalkozásnak megéri igénybe venni, gondolok például az energiaracionalizálási programokra. Éppen emiatt a KKV-k részére az uniós forrás előfinanszírozására vagy akár a saját erő biztosítására egyszerű feltételű, mindenki által igénybe vehető termékeket dolgoztunk ki.

Tapasztalatuk szerint mi alapján választanak az ügyfelek bankot?

Akinek hitelre van szüksége, az jó eséllyel ahhoz a bankhoz fordul, amely meghitelezi. Nem ugyanazokkal a feltételekkel ad ugyanis hitelt mindenki, még a refinanszírozott programok konstrukciói esetén sem. Az állami hiteleknél is inkább azokat a pénzintézeteket választják az ügyfelek, amelyek biztos lábakon állnak, szakértőket alkalmaznak, és hosszú távon együtt lehet működni velük. Akinek nincs jelenleg hiteligénye, azt a szakmai felkészültségen keresztül lehet megszólítani. Az OTP Bank több mint 65 éves tapasztalata e téren óriási előny. Ha a vállalkozók válláról le tudjuk venni a pénzügyi és egyéb adminisztratív terhet, jobban tudnak az eredeti pénztermelő tevékenységükre koncentrálni. Vannak ugyan csomagajánlataink, de a vállalkozások nagy részének megpróbálunk személyre szabott ajánlatokat adni.

Mekkora árbevételtől, vagy hány alkalmazottól adnak egyéni ajánlatokat?

Az OTP Bank szinte minden vállalatméretben komplex szolgáltatáscsomagot kínál, melyek a vállalkozások igényeinek megfelelően alakíthatók.

Banki oldalról nézve mi látszik, milyen a kisvállalkozók hangulata, érzékelik a gazdasági pezsgést, jól érzik magukat?

Biztos van egy olyan kör, főleg a gépiparban, az autóiparban, amely érezheti a megnövekedett gazdasági aktivitást. De azokban az iparágakban, ahol a magyarországi finanszírozók jellemzőek, a növekedés már nem annyira attraktív, mint ahogy azt a makroadatok is mutatják. A szolgáltatóiparban vagy a kereskedelemben még bőven van növekedési lehetőség.

Hova kellene eljutni?

Szerintem a cél az, hogy a vállalkozói hitelekből vagy saját forrásból megvalósított beruházások segítségével a vállalkozások növeljék a hatékonyságukat az élőmunkaerő tekintetében, és tartós növekedési pályára álljanak. Ehhez kell a jól működő háromszög. A fejlődést előtérbe helyező, kitartó munkára képes vállalatvezetők és alkalmazottak. Kell persze az állam, amely például garanciaszervezeten vagy más intézményen keresztül segíti a hitelezést. Harmadrészt kell a bank, amelynek folyamatosan követve az igényeket teljes körű szolgáltatást kell nyújtania.