Miközben a cukorbetegséghez és annak szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő világszerte, a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai hazánkban már megközelítőleg 1,5 millió embert érintenek. A civilizációs népbetegség kialakulásában szerepet játszanak az életmódbeli tényezők és a mindennapos stressz, illetve az ezek nyomán megjelenő többletkilók. A cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek megdöbbentő hányada, mintegy 80-90%-a egyúttal túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az obezitást önmagában is krónikus betegségként jegyzik a szakmai szervezetek – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) kerekasztal-beszélgetésén, melyet a Diabétesz Világnapján szerveztek. A szakemberek szerint soha nem volt ilyen fontos a prevenció, és hogy az egymással szorosan összefüggő anyagcsere-elváltozásokat komplex és korszerű terápiákkal kezeljék.
November 14. a Diabétesz Világnapja, melyet szerte a világban figyelemfelhívó és edukációs kampányok és események kísérnek – nem véletlen, hiszen mára közel 500 millió ember él együtt ezzel az anyagcsere-zavarral. Magyarországon a rendelkezésre álló adatok szerint a lakosság 15%-a küzd a 2-es típusú diabétesszel vagy annak előállapotaival (ide tartozik az inzulinrezisztencia is). Hazánk tehát sajnos igencsak érintett a problémában, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége pedig 'Mit tehetünk a cukorbetegség és szövődményei megelőzéséért?' címmel szervezett nyilvános fórumot és kerekasztal-beszélgetést, hogy tapasztalt szakorvosok, társszervezetek és döntéshozók segítségével járja körbe a témához kapcsolódó fontosabb kérdéseket. A résztvevők többek között hallhattak arról, hogyan csökkenthető a stroke, a csonttörés és a cukorbetegség kialakulásának kockázata vagy hogyan függ össze a magas vérnyomás és 2-es típusú diabétesz fiatal korban. Az eseményen emellett Molnár Balázs helyettes államtitkár (Európai Uniós Ügyek Minisztériuma) a magyar EU elnökségről, ennek egészségügyi vonatkozásairól, illetve az Európai Kardiovaszkuláris Akciótervről nyújtott tájékoztatást.
Az elhízás nem esztétikai probléma, hanem betegség
Habár a MOTESZ által szervezett fórum központi témája a cukorbetegség volt, az obezitás és annak kockázatai rendre előkerültek, ezzel is alátámasztva, hogy rendkívül súlyos népegészségügyi problémáról van szó. A krónikus túlsúly egyre nagyobb kihívást jelent a szakellátó rendszereknek és a társadalmaknak világszerte, és ebben sajnos hazánk sem kivétel: a 14 év feletti lakosság 34%-a túlsúllyal él, és az elhízás összességében 4,6 millió magyart érint valamilyen súlyossággal. Az obezitást mára számos világszervezet (így például a WHO és a CDC) egy progresszív, krónikus betegségként ismeri el, mely ráadásul több mint 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár. A diabétesz ezek között is kiemelt helyet foglal el, hiszen a tartósan többletkilókkal élők háromszor nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, a diagnosztizált anyagcsere-zavarral küzdők döntő hányada (80-90%) pedig túlsúlyos vagy elhízott.
„Emellett egyre több tudományos adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy alapjaiban kell átgondolnia az egészségügynek és a társadalomnak, amit korábban tényként fogadott el az elhízással kapcsolatban. Rengeteg a tévhit, negatív előítélet, sőt, számos kutatás rámutatott, hogy a túlsúlyos páciensek kisebb eséllyel jutnak valóban hatékony, holisztikus szemléleten alapuló kezeléshez. Tudatosítani kell, hogy az obezitás nem egyenlő a lustasággal és nem is egy esztétikai probléma, hiszen egyénenként jelentősen eltérő állapotokat láthatunk és azt sem mondhatjuk el általánosságban, hogy csak az adott illetőn múlik, hogy képes-e kontroll alatt tartani a testsúlyát. Az elhízásra önálló krónikus betegségként kell tekintenünk, és lehetővé kell tennünk, hogy az érintettek hozzájussanak a korszerű terápiákhoz, gyógyszerekhez, eljárásokhoz – ez közös érdek" – hangsúlyozta Prof. Dr. Kempler Péter, a MOTESZ elnöke.
Diabétesz: rengeteg az egészségügyi kockázat és szövődmény
A prevenció, illetve az olyan kiváltó okok, mint amilyen az elhízás, kezelése tehát kulcsfontosságú a rohamosan terjedő cukorbetegség leküzdésében – ebben abszolút egyetértés van a szakemberek között. Ugyanakkor arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy amennyiben kialakul az anyagcsere-zavar, a diabétesszel élők minden támogatást és információt megkapjanak annak érdekében, hogy megfelelő szinten tarthassák vércukorértékeiket és elkerülhessék a súlyos szövődményeket. Ezek közül a legjelentősebbek szem-, a vese- és az idegkárosodások, de a diabétesz emellett a szívelégtelenség előfordulását is a duplájára emeli, a 2-es típusú cukorbetegek körében pedig a koszorúér-elváltozások és a stroke kialakulásának lehetősége is 2-4-szeresére nő. A szakemberek ezért az életmódkontroll és szükség esetén egyéb terápiás eszközök és készítmények alkalmazása mellett legalább évente teljeskörű kivizsgálást javasolnak, különös tekintettel az említett szövődményekre.
„A diabétesz csökkenti az erek rugalmasságát, növeli a testben lévő folyadékmennyiséget és megváltoztatja az inzulinháztartást – ezek mind-mind hozzájárulnak a magas vérnyomásértékekhez, a két betegség együtt pedig megsokszorozza a fenti szövődmények megjelenésének kockázatát. Ebből is látszik, hogy ezeket az elváltozásokat együttesen kell felmérni és kezelni, különben a páciens nem tud kiszabadulni a tartós egészségromlás spiráljából. A legfontosabb, hogy akkor van esély ezt megállítani, sőt, javítani a páciensek állapotán, ha időben lépünk, ehhez pedig minél szélesebb körű edukációra és tudatosságra van szükség. Szeretném megköszönni a döntéshozóknak, köztük Dr. Baticz Orsolyának, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetőjének, valamint a társzervezeteknek, így Füzesi Brigittának, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége elnökének, hogy csatlakoztak az eseményhez és velünk együtt tesznek ezért a célért" – tette hozzá Prof. Dr. Kempler Péter.