Az Oxfordi Egyetem két kutatója, Carl-Benedikt Frey és Michael Osborne 2013-ban azt állította, hogy az amerikai állások közel fele válik automatizálttá 2038-ra. Mindeközben a Pew Kutatóközpont egyik friss felmérésének eredményei alapján a már a dolgozó amerikaiak 54 százaléka gondolja azt, hogy a gyors piaci változások lekövetéséhez kulcsfontosságú az új készségek elsajátítása. A METU egyetemi docense, Dr. Király Zsolt szerint olyan készségekkel kell kiegészítenünk tudástárunkat, melyeket nem pótolhat egy robot. „Hamarosan korábban soha nem látott mértékben lesznek fontosak az úgynevezett „soft skillek”, az érzelmi és társas intelligencia, valamint a vállalkozói attitűd olyan kulcselemei, mint az önálló döntéshozatal, a bizonytalanságtűrés, a kockázatvállalást, az önmenedzselés vagy az agilitás, mivel hosszú távon ezek fognak megkülönböztetni minket a robotoktól” – mondta el a szakértő.

 

Automatizálható munkák itthon és a tengerentúlon

 

A brit Future of Skills & Lifelong Learning kutatás szerint az Egyesült Államokban a legkönnyebben automatizálható szektorok közé a szállási és élelmezési szolgáltatások, a gyártás, a szállítás és raktározás, a mezőgazdaság, a kiskereskedelem és a bányászat tartozik, míg a legkevésbé az adminisztráció, az egészségügy, a szociális munka, az oktatási szolgáltatások és a menedzsment-tevékenységek vannak kitéve az automatizálás veszélyének. A McKinsey friss kutatása szerint Magyarországon 2030-ig 1 millió munkahelyre gyakorol majd érdemi hatást az automatizáció: a becslések szerint a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal már a magyar munkaórák 49 százaléka automatizálható lenne.

 

Önképzés vs. céges tréningek

 

A Manpower 2016-os kutatása szerint az Y generáció 93 százaléka akár a saját pénzét is szívesen költené továbbképzésekre. Mindeközben az amerikai elnök 2015-ös gazdasági jelentéséből kiderül, hogy a munkáltatók egyre kevesebb időt fordítanak alkalmazottjaik továbbképzésére: egy amerikai munkavállaló átlagosan heti 0,69 órát tölt önfejlesztéssel, ami az 1997-ben azonosított időtartam alig felét jelenti. Az alkalmazottak ezért saját utat keresnek a tanulásra: egyre népszerűbbek az online kurzusok, az élőben közvetített egyetemi órák és az esti vagy hétvégi képzések. „Az oktatásban egyre inkább szükség lesz a vállalatokkal való kooperációra, hiszen az egyetemek saját forrásból nem tudják lekövetni a piaci változásokat, a munkaadóknak pedig sok esetben nincs kiépített rendszerük az alkalmazottak fejlesztésére” – tette hozzá Dr. Király Zsolt.

 

Milyen készségekre van szükségünk?

 

Egy 2017-es kutatás szerint egy hallgatónak akadémiai és nem akadémiai ismeretekre és készségekre is szüksége van ahhoz, hogy készen álljon a munkaerőpiac kihívásaira. Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a készségek és tudás öt kategóriáját különböztethetjük meg, melyek mindegyike szükséges egy sikeres karrierút felépítéséhez. Ide sorolandó az akadémiai tudás, a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, a szociális-érzelmi tanulás és a kommunikáció, a teherbírás, a kitartás és a rugalmasság valamint a polgári és közösségi részvétel.

 

Soft skillek fejlesztése az oktatásban

 

A METU tapasztalatai szerint a puha faktorok fejlesztése a formális oktatás keretében is megvalósítható. Az intézmény idén ősztől MyBrand néven új, az énmárka építésére koncentráló képzési rendszert vezetett be, melynek fókuszában az egyéni készségek megismerése, folyamatos monitorozása és fejlesztése áll. A soft skillek fejlesztésével az egyetem célja, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek önállóan tanulni és hosszú távon is alkalmazkodni a piaci elvásárokhoz.