Az ESG (E, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítási területek) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a közép- és nagyvállalatok esetében. Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából nemrég megtudhattuk, hogy az ESG fogalmát a magyarok mindössze 12 százaléka ismeri, annak társadalmi, vállalatirányítási vonatkozásait pedig még kevesebben, valamint a magyarok adományozási szokásaival kapcsolatban is meglepő eredményekre jutott a kutatás.

Vállalati fenntarthatóság = környezetvédelem?

A kutatás során az is kiderült, hogy az ESG fogalmát a vállalatok szintjén a válaszolók kétharmada a környezetvédelemmel kapcsolja össze. Mire gondoltak pontosan ezalatt? Például arra, hogy a cégek energiaigényüket megújuló forrásból fedezzék, csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Ezekhez szorosan kapcsolódva pedig folyamatos modernizálást, új technológiai vívmányok bevezetését, újrahasznosítást és a hulladékcsökkentést értették. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a fogalomhoz mind a médiában, mind a közösségi médiában leginkább a környezetvédelmi dimenzió kapcsolódik.

Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százalék) keveset vagy semmit nem tud munkáltatója társadalmi kezdeményezéseiről.

Nem tudják a munkavállalók, kiknek adományoz a cégük

A kutatásból megtudhattuk, hogy elsősorban a nagyvállalatoktól várják el az emberek, hogy társadalmi ügyeket támogassanak, ám csak 35 százalékuk gondolja úgy, hogy ez meg is valósul. A válaszolók mindössze 30 százaléka hallott már valamilyen lokális vállalati támogatásról, de közülük sem mindenki volt kellően tájékozott: „Adományoz a cég, de fogalmam sincs, hogy kinek és mennyit, mert egy perc alatt átfutottam a leírást, nem figyeltem oda” – mondta egy megkérdezett.

Munkavállalói jóllét? Nem is tudom…

A kutatás eredményei alapján kijelenthetjük, hogy meglehetősen negatívan ítéli meg munkáltatóját a lakosság a dolgozók jólléte szempontjából. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a hazai munkáltatók nem nagyon foglalkoznak a kérdéssel, így inkább a kézzelfogható tényezőket – elsősorban a fizikai szükségleteket (korrekt, időben érkező fizetés, bejelentett foglalkoztatás), majd a fizikai biztonságot (megfelelő munkakörülmények) – helyezik előtérbe mint elvárást a vállalatokkal szemben.

A konkrét elvárások – mint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a kisgyermekesek, családosok vagy a női munkavállalók helyzetének figyelembevétele, illetve a dolgozók fizikai, szellemi jóllétének biztosítása – szinte egyáltalán nem jelennek meg a magyar munkavállalók gondolattérképén. „Állásinterjún, amikor kiderült, hogy most vettünk fel CSOK-ot mint friss házasok, azonnal elbuktam, mert sejtették, hogy akkor itt nemsokára gyerek lesz” – idézte fel tapasztalatait egy fiatal nő. A nemek közti egyenlőség területéről fontos megemlíteni, hogy mindössze a nők 22 százaléka gondolja úgy, hogy a férfiakkal egyenlő feltételekkel tud dolgozni.

A vizsgált dolgozói juttatások csak a munkavállalók kis hányada számára elérhetőek: utazási támogatást 47 százalékuk kap, részmunkaidős foglalkoztatásra 33 százaléknak van lehetősége, míg a távoli munkavégzés 29 százalékuk számára adott. Utóbbi arány a versenyszférában egyébként jóval magasabb, az erre alkalmas munkakörök esetén 72 százalék.

„Tanulságos és egyben megnyugtató volt bankunkra nézve a kutatás társadalmi, vállalatirányítási része, hiszen az UniCredit Banknak számos sikeres munkáltatói kezdeményezése és programja van például a dolgozói jóllét megteremtése érdekében. Számunkra természetes, hogy bankunk stabil munkáltatóként mindig időben folyósítja a fizetést, juttatásokat, és támogatja a kollégák karrierjét. Ami ezen felül van, az a plusz, amit felelős munkáltatóként biztosítunk minden munkatársunknak. Hisszük, hogy hatékony munkavégzés csak megbecsült és magát megbecsülve érző kollégától várható el” – mondta Lázár Zsuzsanna, People&Culture Expertise Center vezetője.