Egyes cégek már évtizedek óta tudatosan foglalkoznak az ESG-vel,: a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételével a működés során. Exponenciálisan nő az igény a fenntarthatóság tudatos kezelésére több irányból: a munkavállalók, az ügyfelek, a szabályozók és a finanszírozók részéről is.

A fogyasztók 87 százaléka szerint a vállalatok felelősséggel tartoznak azért, hogy fenntartható termékeket állítsanak elő – mutatta ki a KPMG „Me, my life, my wallet” (Én, az életem, a pénztárcám) című kutatása, és egyre több vásárló veszi figyelembe a termék vagy vállalat fenntarthatósági tulajdonságait és teljesítményét a választás során.

A márkapreferenciák kialakulásakor is előnyt élveznek az etikusan működő vagy a klímaváltozás elleni küzdelemben részt vállaló vállalatok. A fiatal munkavállalók, különösen a Z generáció tagjai (a mai tízen-huszonévesek) egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a foglalkoztatók fenntarthatósági teljesítményére, hírnevére, ami szerepet kap a munkáltatói márkában, így a munkahelyválasztásban.

EEmellett, egyre több nagyvállalat követeli meg a beszállítóitól, üzleti partnereitől a fenntartható működést, és az ezzel kapcsolatos hiteles információk átadását, illetve bizonyos, környezetvédelemmel vagy éppen emberi jogokkal kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést. Ezt egyes országokban már törvényi szabályozások is megkövetelik, és hamarosan EU-szinten is előírás lesz. Németországban például már az idén januártól hatályos az a törvény, amely előírja az ellátási láncok emberi jogi szempontú átvilágítását minden 3000 fő feletti, jövő évtől pedig minden 1000 fő feletti vállalatnak.

AEmellett, már az Európai Parlament előtt van a CSDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelvtervezet, amely előírja, hogy a nagyhatású ágazatok esetén 250, egyéb ágazatok esetén 500 főnél többet foglalkoztató vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat, ideértve a beszállítóik ellenőrzését is. Az EU kötelező fenntarthatósági jelentés irányelve (EU CSRD) a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményével kapcsolatos információk közzétételét is előírja, fokozatosan a nagyobb cégek után a kisebbek számára is.

Az ügyfél- vagy munkavállalói igények teljesítésén túl pénzben kifejezhető, konkrét hatása is van az ESG szempontok korrekt kezelésének. Hitelnyújtás során a finanszírozó bank több szabályozói előírás miatt köteles megvizsgálni az általa finanszírozott cég, illetve projekt környezeti, társadalmi, gazdaságirányítási teljesítményét. A jobb ESG értékelésű vállalatok olcsóbban juthatnak finanszírozáshoz zöld hitelek és zöld kötvények kibocsátása révén. Az Európai Központi Bank 2022-es munkaanyaga négy bázispontos különbséget, vagyis zöld prémiumot (greenium) mutatott ki a kötvények esetén. A 2021-27-es operatív programok támogatási feltételrendszerében kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági szempontok, csakúgy, mint a közvetlen EU-s, és egyéb nemzetközi, valamint hazai források esetében.

 A magyar kkv-k sem kerülhetik ki az ESG szempontok tudatos beépítését a működésükbe, amelyhez a KPMG Magyarország legnagyobb ESG csapatával – több mint 50 szakértővel – áll rendelkezésre az ESG szempontú átvilágítástól kezdve az ESG stratégia kialakításán át a jelentés összeállításáig és a folyamatosan változó szabályozási elvárásoknak való megfelelés biztosításáig. Adatokra, mérésekre, megfelelően dokumentált folyamatokra van szükség ahhoz, hogy egy vállalat teljesítse és megfelelően be is mutassa az ESG vállalásait. A cégek meglévő rendszereiben számos információ már most is elérhető, de ki kell alakítani a jelentéstétel és tanúsítás rendszerét, ami nem kis feladat. Ezek egy része házon belül is megoldható, egy részéhez viszont célszerű külső segítséget igénybe venni. A fenntarthatósággal foglalkozni mindig időszerű, ám az ESG szabályozói és vevői követelményeknek való megfelelést most azonnal meg kell kezdeni a KPMG szakértői szerint.