A december 22-én kihirdetett ESG-törvény szerint a nagyvállalatoknak ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból is át kell világítaniuk működésüket a leányvállalataikra és beszállítóikra is kiterjedően. Ez sok ezer magyar KKV-t érint -hívja fel a figyelmet Horvát Kristóf, a KPMG fenntarthatósági és ESG menedzsere. Az új kötelezettségek azonban nemcsak új feladatokat jelentenek, hanem lehetőségeket is teremtenek a KKV-k számára, főként a forrásbevonás és munkaerő toborzás területén.
A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az ESG-törvény, amely meghatározza a fenntarthatósági átvilágításra és beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások körét és feladatait. „Bár a jogszabály direkt módon csak a nagyvállalatokra vonatkozik, mégis több ezer magyar KKV-t érint, hiszen a nagyvállalatok kötelezettségei közé tartozik leányvállalataik és beszállítóik fenntarthatósági átvilágítása is, kockázatainak felmérése, és a kockázatok csökkentése” – mondja Horváth Kristóf, a KPMG fenntarthatósági és ESG menedzsere.
Kire terjed ki a szabályozás?
Az ESG-törvény hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalatokra terjed ki. Közülük azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak, amelyek az alábbi hármas kritériumrendszerből 2023-at nézve legalább kettőt teljesítenek, már a 2024-es üzleti évet is be kell mutatniuk jövőre:
- 10.000 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeg
- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
- 500 főnél több foglalkoztatott
2026-ban kell először beszámolót készíteni a 2025-ös évről azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeknél az alábbi három feltételből idén legalább kettő teljesül:
- 10.000 millió forintnál magasabb mérlegfőösszeg
- 20.000 millió forint feletti éves nettó árbevétel
- 250 főnél több foglalkoztatott az üzleti évben
A Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásoknak először 2027-ben kell fenntarthatósági szempontból bemutatniuk a 2026. üzleti évi tevékenységüket.
A törvény értelmében az érintett nagyvállalatoknak legalább évente egyszer a beszállítókra is kiterjedő kockázatelemzést kell végezniük, ki kell alakítaniuk az ezek kezelésére alkalmas rendszereiket, amelyek az alvállalkozóknál azonosított problémákat is kezelik. Emellett, nyilatkozatot kell kitöltetniük minden beszállítójukkal az emberi jogi és környezetvédelmi elvárások teljesítéséről.
Ez utóbbi munkát ki kell terjeszteni a beszállítók beszállítóira is, vagyis a kötelezettség végiggyűrűzik a teljes alvállalkozói rendszeren. Ha a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelmi kötelezettség az ellátási lánc bármely pontján sérül, akkor a kötelezett nagyvállaltnak az érintett beszállítóval együtt korrekciós intézkedéseket kell kidolgoznia. És ha mindez nem lenne elég, az érintett cégeknek a panasztörvény szerinti panaszbejelentő rendszerüket is ki kell bővíteniük a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésének kezelésére, és ezt érvényesíteni kell a beszállítóknál is.
Horváth Kristóf szerint a nagyvállalatoknak saját ESG stratégiát és belső ESG megfelelőségi rendszert kell kialakítaniuk, illetve éves rendszerességgel ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási- kötelezettségeinek teljesítéséről, amely tevékenységekbe a beszállítóikat is bevonhatják.
A törvény ezekhez a feladatokhoz az alvállalkozókat érintő szankciókat is előír. A nem megfelelő ESG felkészültség vagy az érintett nagyvállalatok ESG szempontjainak megsértése eszerint a beszállítói szerződések 3 hónapig történő szüneteltetését, illetve felmondását vonhatják maguk után, vagyis könnyen elveszthetik a megrendeléseiket azok a magyar kis-és középvállalatok, akik félvállról veszik a kötelezettségeket.
Az átvilágítási kötelezettség következményei alól azok a magyar vállalatok sem bújhatnak ki, akik másik EU tagország vállalatainak exportálnak. Az Európa Tanács és az Európai Parlament ugyanis tavaly év végén ideiglenes megállapodásra jutott a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvről (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD), amelynek célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte. Eszerint a vállalatok által okozott káros emberi jogi és környezeti hatásokkal érintettek, vagy az őket képviselő civil szervezeteket és szakszervezetek is jogosultak polgárjogi eljárást kezdeményezni.
„A magyar KKV-szektorra rótt kötelezettségek sokak szemében túlzott elvárásoknak tűnhetnek, de érdemes az elvárásokat áttekinteni abból a szempontból is, hogy ha már kötelezők, milyen előnyöket kovácsolhatunk belőlük vállalkozásunk számára” – mondja a KPMG menedzsere. Ha így tekintünk a feladatokra, számos érvet találunk amellett, hogy nagyvállalatok beszállítói körébe tartozó magyar KKV-k minél hamarabb integrálják működésükbe az ESG szempontokat.
Ilyen érv mindenekelőtt a forráshoz jutás. Ma már minden kereskedelmi bank vizsgálja a hitelért folyamodók tevékenységének környezeti, társadalmi, vállalatirányítási hatásait, és a hazai és EU-s pályázatok esetén is jellemzően része a döntési szempontrendszernek a fenntarthatóság, vagyis kedvezőbb feltételek mellett juthat külső finanszírozáshoz az a vállalat, amelyiknek jobb az ESG teljesítménye.
Horváth Kristóf szerint legalább ennyire fontos, hogy a fogyasztói elvárásokban is egyre inkább megjelenik a fenntartható működés és termékkínálat, és ez különösen igaz a vevők között egyre nagyobb arányt képviselő Z-generáció esetében. Az erősen munkaerőhiányos működési környezetben nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vállalatok jó ESG teljesítménye az álláskeresők többségénél is fontos szemponttá vált.
Az ESG szempontok figyelembevétele a KKV-k saját beszállítói láncaiban is előnyös lehet, hiszen így stabilabb, megbízhatóbb ellátási láncok hozhatóak létre, ami a turbulensen változó geopolitikai viszonyok között komoly előnnyé válhat. Mindemellett, a beszállítók ESG szempontú átvilágítása és értékelése számos szinergiára, költségmegtakarítási lehetőségre is rávilágíthat, hiszen a vállalat egy olyan új szemszögből látja meg saját működését, amilyenből korábban még nem.
A fenntartható vállalati működés irányába tett lépések emellett, a jövőbeni szabályozói elvárásoknak is elébe mennek, így azok kisebb sokkot jelentenek a szervezet számára. Hasonlóan, az ESG-hez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek korai azonosítása is előnyös a vállalatok számára, például megfelelően fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire. Ezek eredményeként a fenntartható üzletvitel ma már nagyon is aktuális versenyképességi kérdés: aki kimarad, attól fokozatosan elfordulnak a finanszírozói, vevői és munkavállalói.
„Igaz ez nem csak a nagyvállalatokra, hanem az üzleti szférában meghatározó KKV szektorra is, hiszen itt ők foglalkoztatják az alkalmazottak több, mint kétharmadát, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő. Éppen ezért nem képzelhető el egy fenntarthatóan működő vállalati szféra a kis- és középvállalkozások aktív szerepvállalása nélkül” – hívja fel a figyelmet a KPMG menedzsere.