Jót enni persze nemcsak Budapesten lehet, egy-egy kirándulással kombinált vasárnapi ebédre egyre több Buda környéki hely is jó választás. Közülük ajánlunk most hármat 20 kilométeres körön belül.
Egy csipet Adria Szentendrén
Szentendre gasztronómiája mindig is különleges volt, hiszen se szeri, se száma azoknak a helyeknek, melyek kifejezetten a külföldi turistákat célozzák. De azért találni olyat is, amely kellemes és korrekt egy hétvégi ebédre. Ebből a műfajból jó szívvel tudjuk ajánlani az Adria Cafét, melynek küldetése, hogy megismertesse és megszerettesse a balkáni ízvilágot a vendégekkel.
A belvárosban, a sétálóutcától kicsit délre, a Bükkös patak partján található vendéglő tényleg olyan, mintha valahol az Adria partján ülnénk be egy átlagos kockásterítős helyre. Van itt minden, ami délszláv: a csevaptól a pljeskavicán át az ajvárig sok minden, ennél csak a görög szekció erősebb, a szuvlakitól a muszakán keresztül a tzatzikiig. Vannak halételek és bárány is. Elsőre meglepően olcsónak tűnik minden, persze egy-egy adag nem hatalmas, és az árak köret nélkül értendők.
Érdemes sok különböző fogást kipróbálni, főleg, ha nagyobb társasággal vagyunk. Az ételek egy nagy fatálon érkeznek így bárki bármiből csipegethet. A kiszolgálás teljesen korrekt, pörögnek a pincérek, ami nem is csoda, ahogy nézzük, mindenki még a húszas éveit tapossa, elég gyors a konyha is. Nagy előnye még az Adriának nyáron a nyitott kerthelyiség. Van is forgalom, legalábbis hétvégenként délután általános a telt ház, mindenképp érdemes előre asztalt foglalni. Szentendrei viszonylatban nem drága a hely, kettesben, családi ebédre és kisebb társasággal is jó választás lehet. De aki fine diningra vágyik, az ne az Adriát válassza, ez tényleg egy kockásterítős kisvendéglő.
Pilisi Placcon a Käsespätzlet
Ha a 10-es úton indulunk el Budapestről a Pilisbe, egy hétvégi kirándulás után érdemes beülni a Stube-ba. De előtte kötelező asztalt foglalni, mert különben esélytelenek vagyunk ebédidőben. A pilisvörösvári vendéglő alig több, mint 10 éves, kezdetben inkább sváb kocsmaként indultak, aztán egyre gyarapodott az ételszekció is. Bár hangulatában, nevében meg a tulajdonosok identitásában tényleg egy sváb helyről beszélünk, az étlap azért ennél sokkal gazdagabb. A klasszikus sváb ételek mellett vannak tradicionális magyarok is, de nagyon erősek pizza vonalon is, továbbá a hamburger és tészta szekció is említésre méltó. Hogy miképpen néz ki mindez a gyakorlatban? Az előételek között például szerepel az olasz vonalat képviselő Stube tál (serrano sonka, gorgonzola, olívabogyó), de van velőscsont is. A levesek között is békésen megfér egymás mellett a toszkán paradicsomleves és a sváb húsleves gombóccal. A főételek között külön szekcióban kapnak helyet a tradicionális sváb ételek a kemencés sült csülök vezetésével, és a vendégek pedig ragaszkodnak a magyar szekcióhoz, melyet a brassói és a vörösboros marhapörkölt fémjelez. A házitészták többségükben az olasz vonalat képviselik, kivéve persze a Käsespätzlet.
Mi egy sváb fejtett bablevest választunk kezdésnek és egy húslevest sváb gombóccal. Bár elég sokat kell várnunk rá, azt kell hogy mondjuk: megérte. Megkóstoljuk a Stube Knödelt is, két hatalmas sváb zsemlegombóc füstölt hússal, bajor káposztával (fenséges) meg a szűzpecsenyét rókagombamártással, rösztivel (nagyon korrekt). És a végére, bár már csak a szemünk kívánja, egy Schupfnudel, hatalmas házi nudlik......
Cikkünk teljes terjedelemben a K&K Magazin őszi lapszámában jelent meg.
Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő!
