A Future Market Insights előrejelzése szerint az európai téli turizmus piaca 2025-ben eléri a 214,4 milliárd USD-t, és 2035-re várhatóan meghaladja a 380 milliárd USD-t, évi mintegy 6%-os átlagos bővüléssel. A növekedést az alpesi régiók folyamatos infrastruktúra-fejlesztései, a havas sportok iránti tartós kereslet, valamint a digitális foglalási platformok térnyerése hajtja.

„Európában a síelés a teljes téli turisztikai bevétel majdnem 30%-át adta 2025-ben, ezzel továbbra is a szektor egyik meghatározó ágazata; emellett jelentős még a túrázás és a hegymászás is. A téli sportok és a kapcsolódó szolgáltatások – mint a felszerelésgyártás, a bérletek, a síoktatás és egyéb kiegészítő tevékenységek – hozzájárulása a helyi gazdaságokhoz számottevő lehet” – mondja Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője.

A sí­turizmus számára a globális felmelegedés jelenti az egyik legsúlyosabb kihívást. A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők: a hóhatár fokozatosan emelkedik, a havas napok száma csökken, és egyre több sípálya válik kiszolgáltatottá az időjárási szélsőségeknek. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent 2023-as tanulmány szerint 2 °C-os globális felmelegedés mellett az európai síközpontok 53%-a lesz kitéve a hóhiány-kockázatának, míg 4 °C-os melegedés esetén ez az arány elérné a 98%-ot. Ez gyakorlatilag az európai síterepek döntő többségének működőképességét kérdőjelezi meg, különösen az alacsonyabban fekvő és délebbi régiókban, mint a Pireneusok vagy a francia Alpok.

A fenti dinamikus bővülésről szóló előrejelzés első ránézésre ellentmond a hóhiányról szóló riasztó klimatológiai prognózisoknak. De a két folyamat csak látszólag zárja ki egymást. A piaci növekedés egyik fő motorja, hogy a síközpontok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak technológiai megoldásokra, elsősorban hóágyúzott hóra, valamint jelentős infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat hajtanak végre a magasabban fekvő pályákon, illetve invesztálnak az egész évben működő turisztikai szolgáltatásokba és öko-, illetve wellness turizmusba. Bár a hóágyúval gyártott hó előállításának közvetlen költsége a teljes üzemeltetéshez viszonyítva viszonylag alacsony, a melegebb és szárazabb éghajlati viszonyok miatt egyre több energiára és vízre van szükség, ami hosszabb távon jelentősen növeli a működési kockázatokat.

„A növekvő költségek hatása már most is érzékelhető a fogyasztók számára. 2015 óta Európában közel 35%-kal emelkedtek a síeléssel kapcsolatos kiadások. Amit a piaci növekedési előrejelzések is tükröznek: a bevételek emelkedése nem feltétlenül a síelők számának növekedéséből, hanem magasabb árakból és exkluzívabb szolgáltatásokból fakad” – húzza alá Horti Flóra.

Árak és árkülönbségek Európa síterepein

A síelés összköltségét több tényező határozza meg, de a legfontosabbak a szállás, az étkezés, az utazás és a síbérlet. Európában a legnépszerűbb úti célok között Franciaország, Olaszország és Ausztria szerepel. A magyar síelők elsősorban az osztrák Alpokba utaznak, utána a Dolomitok pályái a legnépszerűbbek, majd Szlovákia, végül Szlovénia síterepei következnek.

A 2025/26-os szezon adatai (Holidu) szerint a kontinens legolcsóbb síterepei továbbra is Franciaországban találhatók. A tíz legkedvezőbb árú síterep mind francia – átlagosan 43,5–51,5 euró/fő/nap között mozognak a költségek (ez a szállás és a síbérlet árát jelenti összesítve). A legolcsóbb a Pireneusokban található Artouste-Laruns, 43,5 euró/fő/nap átlagköltséggel. Ezzel szemben az alpesi desztinációk – különösen Ausztria, Olaszország és Svájc csúcskategóriás síterepei – továbbra is Európa drágább helyszínei közé tartoznak 70 euró feletti napi síbérlettel. Ezekben a régiókban a szállások és a síbérletek együtt többszörösébe kerülnek a fent említett francia célpontokhoz képest. Ausztriában az áremelkedés mértéke átlagosan 4%-os az előző szezonhoz viszonyítva. A szolgáltatók ezt elsősorban az emelkedő energia- és személyzeti költségekkel indokolják. De a kisebb, vagy kevesebb sílifttel működő terepek lényegesen alacsonyabb áron kínálnak síelési lehetőséget.

Étkezési költségek: egyre fontosabb döntési szempont

A magyar síelők számára a sípályákon található vendéglátóhelyek árai az egyik leggyorsabban növekvő költségtényezőt jelentik. Mivel a legtöbben Szlovákiába és Ausztriába utaznak, a hütték drágulása közvetlenül érződik a pénztárcán. Szlovákiában a hütte-ebédek 9–15 euró között mozognak – továbbra is megfizethető opció sok magyar családnak. Ausztriában egy átlagos meleg fogás 14–22 euró, ami az elmúlt 15 évben közel duplájára emelkedett. Olaszországban a Dolomitok kedvezőbb részein még visszafogottabbak az árak, de a népszerű régiókban (pl. Arabba) egy egyszerű menü akár 17,50 eurót is elérhet.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a magyar síelők egyre tudatosabban terveznek, gyakran választanak félpanziós szállást, vagy visznek magukkal könnyű ebédet a pályára.

A magyar síelési szokások és a költségoptimalizálás

A magyar lakosság mintegy 8%-a jár rendszeresen síelni. A költségek folyamatos növekedése miatt két tendencia rajzolódik ki. Korábbi foglalás, vagyis az utazók minél előbb próbálják lefoglalni az utazást a költségnövekedés elkerülése érdekében. Alternatív úti célok választása, vagyis a drágább, megszokott helyek helyett egyre többen keresik az olcsóbb lehetőségeket.

Mennyibe kerül egy síelés külföldön? 

A költés nagyban függ a választott desztinációtól és a szállás minőségtől is de átlagosan – szállást és síbérlettet tekintve – a következő költségekkel lehet számolni (az adatok a www.holidu.com-ról származnak):

• Szlovákia: 50–80 €/nap – a legolcsóbb külföldi célpont
• Ausztria: 80–200 €/nap – főként a népszerű tartományokban magasak a költségek
• Franciaország: a prémium területek drágábbak (120–180 €/nap), míg a kevésbé ismert régiók Európa legolcsóbbjai (43–55 €/nap)

A síelés nem olcsó sport és ez alól természetesen a szálláshelyek sem kivételek: az infláció és a turizmusban tapasztalható robbanásszerű keresletnövekedés a síelést is elérte, a covid óta folyamatos a drágulás. Ugyanakkor az euró–forint árfolyam alakulása kulcstényező a magyar síelők költségtervezésében, és mivel 2025 végén a forint tartósan a 380-390-es sávban mozgott az euróval szemben, ez érezhetően mérsékli a külföldi (euróalapú) kiadások forintban számolt terhét: a síbérletek, szállások, hütte-étkezések és felszerelésbérlés összköltsége 5–10%-kal is alacsonyabb lehet a korábbi, 410–430-as sávhoz képest.

A magyarországi síterepek helyzete

Noha Magyarország területének mindössze 2%-a fekszik 400 méter felett, több kisebb síterep is működik, főként az Északi-középhegységben és a Bakonyban, a folyamatos fejlesztések révén a hazai sípályák egyre nagyobb szerepet játszanak a belföldi téli turizmusban:

• Eplény – az ország egyik legnagyobb és legmodernebb síterepe, a napi jegyek 13 000 Ft-tól indulnak, és hétvégén 15 000 Ft-ba kerülnek
• Mátraszentistván – népszerű célpont, ahol a felnőtt napi jegyek hétköznap 13 500 Ft-tól, hétvégén pedig 15 000 Ft-tól érhetőek el
• Börzsöny, Cserhát, Bükk, Zemplén – kisebb, családias terepek

A hazai sípályák olcsóbban elérhetők, de rövidebbek, kevés sílifttel működnek és időjárásfüggőbbek. A felszerelésbérlés Magyarországon 8 000–12 000 Ft/nap között mozog, a gyermekfelszerelések 20–30%-kal olcsóbbak.

A hazai turizmus nemcsak a síelésnek kínál lehetőségeket télen, mivel egyre változatosabb programok érhetők el itthon is. A síterepek mellett sokan választják a wellness-szolgáltatásokat (fürdővárosok népszerűsége állandó), emellett a farsangi rendezvények és kulturális események is színesítik a kínálatot.

Összességében tehát az európai téli turizmus jövője kettős pályán halad. Gazdasági értelemben a piac tovább bővül, ugyanakkor földrajzilag egyre koncentráltabbá és társadalmilag egyre kevésbé hozzáférhetővé válik. Franciaország kínálja a legkedvezőbb árú terepeket, míg Ausztria továbbra is a prémium szegmenst uralja. A magyar síelők döntéseiben egyre erősebben megjelenik a költségérzékenység: előtérbe kerül a közelebbi úti célok választása, rövidebb utazás, a tudatos tervezés és a biztonságos, jól kiszámítható utazásszervezés, illetve ezzel párhuzamosan válik hangsúlyossá a ’télből a nyárba’ utazások relevanciája.

Utasbiztosítás: elengedhetetlen része a síelésnek

A síelés kockázatos sport, így ami semmiképpen nem maradhat ki az utazásra való felkészülésből, az az utasbiztosítás – melyet ma már akár bankkártyákhoz kapcsolt szolgáltatásként is, egyszerűen igénybe lehet venni. (Teljeskörű tájékoztatás itt található) Az utasbiztosítás megkötése gazdaságilag racionális döntés, hiszen egy helikopteres mentés akár 7–8 ezer euróba is kerülhet, egy komolyabb kórházi beavatkozás pedig elérheti a 15–30 ezer eurót. A legjellemzőbb baleseti költségek – a mentőszános lehozatal 100–200 euró közötti összegétől a hazaszállítás akár 300 ezer forintos díjáig – gyorsan összeadódnak: az átlagos kárköltség 810 ezer forint körül alakul.

„Ezek a számok jól mutatják, hogy egy síbaleset pénzügyi terhei rendkívül magasak lehetnek. A megfelelő biztosítás nem luxus, hanem a felelős felkészülés része – egy olyan döntés, amely extrém helyzetben akár milliós kiadásoktól óvhatja meg az utazót” – emeli ki Ungvári Krisztián, az MBH Bank partneri termék- és folyamatmenedzsment vezetője. „Érdemes a síelőknek az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EHIC) is kiváltani (részletes tájékoztatás itt található), hiszen a népszerű európai síterepeken ez az ügyfélnek és a biztosítónak egyaránt előnyös lehet, ugyanakkor fontos tudni, hogy ez önmagában nem váltja ki a teljes körű utasbiztosítást.”