A koronavírusjárvány a tragikus emberi veszteségek mellett a gazdasági szereplőket is stratégiájuk újragondolására késztette. Egyes ágazatok, így például a turizmus és vendéglátás, elképesztő károkat szenvedtek el, ugyanakkor az otthonmaradás kényszere egyben az e-kereskedelem drasztikus bővülését is magával hozta: a várakozások szerint az e-kereskedők globális forgalma idén elérheti a 4,2 billió dollárt, a szektor eladásai 2021 első negyedévében 38 százalékkal bővültek, és nincs jele lassulásnak. Nem véletlen, hogy éppen ez a szektor az, amely a leggyakrabban említésre kerül az exponenciális gazdasággal kapcsolatban – valószínűleg kevés elemző tudta volna pontosan megjósolni tíz évvel ezelőtt az Amazon mai világgazdasági jelentőségét, azt pedig még kevesebben gondolták volna, hogy a tech óriás forgalma 2020-ra meghaladja a legnagyobb német és brit kiskereskedelmi láncok forgalmát.

Az exponenciális gazdaságot éppen ez a kiszámíthatatlanság jellemzi leginkább: egyes iparágak a technológiaváltásnak, a fejlesztéseiknek és a változó fogyasztói szokásoknak köszönhetően olyan ütemű növekedést tudnak elérni, amit az ipari forradalom óta megszokott lineáris modellek képtelenek előre jelezni.

A jelentős K+F büdzsével rendelkező multinacionális vállalatok – legalábbis elméletben – jobban fel vannak vértezve arra, hogy ehhez a rendkívül gyorsan változó környezethez alkalmazkodni tudjanak, de mit tehet egy kis vagy közepes méretű magyar cég annak érdekében, hogy tartani tudja a lépést a trendekkel? Az alábbiakban 5 olyan körülményt sorolunk fel, amelyekhez a gazdasági szereplőknek alkalmazkodniuk kell, és tippekkel igyekszünk segíteni a cégek gyors és rugalmas adaptációját.

A home office térhódítása

Még a tavalyi év elején is kevesen gondolták volna, hogy a korábban sokat vitatott hatékonyságú otthoni munkavégzés az irodai munkák döntő többsége esetében teljesen univerzális, sőt, bizonyos esetekben szabályozói lépésekkel is ösztönzött lehetőséggé válik a munkaerőpiacon. Az egyértelmű előnyök – alacsonyabb bérleti díjak, eszközigény, közlekedéssel összefüggő környezetterhelés és időveszteség stb. – sokáig nem voltak elég meggyőzőek a munkaadók számára, a koronavírusjárvány azonban olyan kényszerhelyzetet teremtett, amelyben bebizonyosodott: a home office nemcsak a hatékonyságot növelheti, de a munkavállalók megélhetési költségeit is mérsékli, sőt, a fizikai jelenléttel járó munkavégzéssel megfelelő arányban kombinálva a pszichés egészségük megőrzését is segíti.

Az e-kereskedelem robbanása

Ahogy arra a fentiekben utaltunk, nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírusjárvány teljesen új szintre emelte a korábbi években is dinamikusan növekvő e-kereskedelmi szektort, bizonyos demográfiai csoportokban pedig mára az online vásárlás egyértelműen dominánssá vált. A világszerte jellemző trend Magyarországon is tetten érhető: a GKI Digital kutatása szerint 2020-ban – minden korábbi rekordot felülmúlva – bruttó 909 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok az interneten, ami 45 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ennek köszönhetően sok cég számára már nem is lehet kérdés, hogy ha egy sokszínű, területileg szétszórt vevőkört szeretnének kiszolgálni termékeikkel, akkor az online értékesítés nem kikerülhető.

A csomagszállítás forradalma

Az előzőekből logikusan következik, hogy az elmúlt két év a csomagszállítás területén is számos újdonságot hozott. A vendéglátóhelyek, üzletek zárva tartása és a kijárási korlátozások idején az emberek számos olyan terméket is kiszállítással rendeltek meg, amiért korábban személyesen mentek volna boltba. Ennek megfelelően a csomagszállító cégek kapacitása jelentősen bővült, s szintén szükség volt működésük optimalizálására a megnövekedett igények minél gyorsabb kiszolgálása érdekében. Utóbbi szempontból élenjáró a 

Zöld fordulat

Ha a koronavírusjárvány által uralt közhangulatban volt még egyáltalán olyan téma, ami sokak ingerküszöbét átütötte, az minden bizonnyal a klímaváltozás ügye volt. Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) idén nyáron adta ki azt a jelentését, amely szerint a klímaváltozás visszafordíthatatlan, s a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt is csak akkor fogjuk tartani a következő húsz évben, ha drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátásunkat. A koronavírusjárvány ugyanakkor sokakat olyan életmódbeli váltásokra késztetett, amelyek hatása hosszútávon is fennmaradhat: így pl. csökkent a ruhafogyasztás és a repülővel megtett utazások száma is, ugyanakkor szabályozói oldalról is történtek előrelépések, többek között az egyszer használatos műanyagok használatának korlátozásával. Ilyen körülmények mellett a cégek számára is prioritássá vált, hogy új termékeik fejlesztésébe környezetvédelmi szempontokat is beemeljenek a tervezéstől a gyártáson át egészen a szállításig.

Mindíg jühet egy váratlan esemény

2020 elején a legtöbb gazdasági előrejelzés a világgazdasági növekedés gyorsulását jósolta a kezdődő évre. Bár egy újabb válságra már akkor sokan figyelmeztettek, s elméletileg egy világjárvány kitörésének feltételei is adottak voltak, arra kevesen számítottak, hogy a COVID-19 okozta járvány két évre gyakorlatilag megbénítja a világgazdaságot. Mivel az ilyen események bekövetkezése előre megjósolhatatlan, ezért a vállalkozásoknak is fel kell készülniük arra, hogy akár egy ehhez hasonló sokkra is gyorsan tudjanak reagálni. Így a szokásos optimista és pesszimista üzleti tervek mellett szükség lehet vészhelyzeti forgatókönyvek elkészítésére is, valamint a rugalmas készletgazdálkodás és a rövidebb ciklusokra való tervezés is indokolt lehet.