Hogyan értékeli a hazai agrárium tavalyi évét?

 

Évszázados rekordok születtek az elmúlt évben. A legtöbb szántóföldi kultúrában, növénytermesztésben rég nem látott termésátlagokkal és termésmennyiséggel büszkélkedhetünk. Ebben nagy szerepe volt az időjárásnak is, de leginkább a gazdák szakértelmének. Ehhez még hozzájárult, hogy a támogatás, a jogi környezet és a szabályozórendszer is megfelelő volt, segítette a gazdákat. Ennek köszönhető, hogy túl tudtunk élni olyan válságokat is, mint az év elejét jellemző sertéspiaci és az évtizedek óta leghosszabb tejipari krízis. Emellett az egész Európát sújtó madárinfluenza hatásával is szembe kell néznünk. Küzdelmes év volt, de eredményes, ami jó alap az idei esztendőhöz.

 

A 2016-os évet finanszírozási oldalról egyértelműen a pályázati dömping és az alacsony kamat határozta meg. Hogyan látja, mire lehet számítani az EU-s és a hazai pályázatok, illetve a hitelkamatok tekintetében 2017-ben?

 

A banki környezet véleményem szerint továbbra is kedvező lesz. Tavaly a mezőgazdaság által megtermelt bruttó hozzáadott érték 18 százalékkal bővült, ez adta a GDP-növekedés mintegy harmadát. Az agrárium kedvező helyzete a bankok számára is jó kihelyezési lehetőséget nyitott. Nőtt a foglalkoztatás is, 220 ezer ember dolgozik a szektorban, 16 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Erősebbek az agrárcégek, könnyebben hozzá tudnak jutni a finanszírozási lehetőségekhez. Idén még inkább pályázati dömping lesz, még több pénzhez juthatnak az agrárcégek, mint 2016-ban. Ez a következő években új beruházásokat, piacokat jelenthet, és segíthet abban is, hogy mind több magasabb hozzáadott értékű terméket állítsunk elő.

 

Sok szó esik mostanában a precíziós gazdálkodásról és a digitális forradalomról a mezőgazdaságban. Mennyire tudják segíteni a gazdálkodókat ezen a területen?

 

Igen, ez a jövő útja. A fenntartható mezőgazdálkodás szerves részének tekinthető precíziós gazdálkodás segítségével az ágazat jövedelmezősége szakmai becslések szerint több tíz milliárd forinttal emelkedhet. Már most is látszik, hogy a termelésben teret hódítanak a legkorszerűbb informatikai eszközök, eljárások. Ez takarékosabb gazdálkodást és magasabb termésátlagokat jelent. Sok teendő van ezen a területen: éppen a berlini Grüne Wochén írtam alá egy együttműködési megállapodást a német mezőgazdasági miniszterrel. A cél a legfejlettebb eljárások átvétele és a tudástranszfer. Ezek a technológiák egyébként már itt vannak a magyar piacon is. De még az út elején járunk, a cél az, hogy a digitális jóléti programmal összhangban a kisebb gazdaságokhoz is elvigyük ezt a tudást.

 

A kormány ambiciózus célkitűzése, hogy 2020-ra a mai 8 milliárdról 10 milliárd euróra növekedjen a magyar agrárexport. Milyen lépéseket kell ehhez tennie a minisztériumnak?

 

Ez a célkitűzés nemhogy reális, szerintem még túl is teljesíthető. A kezünkre játszik, hogy az energiaárak emelkedése növeli a mezőgazdasági termékek árát is. Új piacok lépnek be, a harmadik világban a középrétegek egyre komolyabb felvevőpiacot jelentenek, ez nekünk jó lehetőség lehet. Például a magyar borok legfontosabb Európán kívüli piaca Kína, de a gabonaexportban is komoly növekedést tudtunk elérni.

 

Hogy látja az orosz embargó feloldásának esélyét, és mely területeken lenne a hazai agrárvállalkozók számára ennek a legérzékelhetőbb hatása?

 

Jóslásokba nem akarok bocsátkozni, de azért bízom benne, hogy ez belátható időn belül megtörténik. Az orosz piac azonban az elmúlt években egyre igényesebb lett, az embargó következtében megerősödtek a helyi cégek, így az embargó feloldása önmagában nem jelenti majd, hogy nagy tömegben lehet exportálni az orosz piacra. Ehhez szükséges többek között, hogy a kiszállítani szándékozó és képes cégek akkreditációja megtörténjen. Korábbi kapcsolatrendszerünk ezen a területen jó alapot jelent. Egy másik lehetőség a technológiaexport, például a takarmánykeverő technológia exportja, illetve a vegyes vállalatok alapítása.

 

Stratégiai célkitűzés, hogy az agráriumban növekedjen a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya. Hogyan akarják ezt megvalósítani?

 

Elengedhetetlen a feldolgozóipar fejlesztése. Technológiai szempontból a beruházási támogatások által indukált fejlesztések hozhatnak előrelépést. A kukoricakivitel továbbra is jelentős, mind nagyobb részét már feldolgozva exportáljuk, például bioüzemanyagként. Összességében növekedett a feldolgozottsági szint, de vannak olyan klasszikus termékeink, például a búza, ahol az alapanyagexport lesz mindig jelentős. Egyre inkább igyekszünk elősegíteni a prémiumtermékek, a kézműves élelmiszerek, a hungarikumok kivitelét, erre van is kereslet.

 

Más ágazatokhoz hasonlóan az agráriumban is komoly gond a megfelelő képzettségű szakemberek hiánya. Kevés az agrármérnök és a mezőgazdasági gépész. Milyen lépések szükségesek ezen a területen?

 

A legfontosabb szerintem, hogy az agrárszakképzési rendszer folyamatosan alkalmazkodjon a munkaerőpiaci kihívásokhoz. Fontos az együttműködés az agrárkamarával, illetve a mezőgazdasági gépészképzésben a Megfosszal (Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége – a szerk.). Ez utóbbi együttműködésben például 1500 mezőgazdasági gépészt tudtunk beiskolázni az elmúlt években. De én arra is számítok, hogy a központi béremelési koncepciónak köszönhetően a mezőgazdaságba vissza lehet hozni olyan embereket, akik a korábbi években elhagyták. Jogosnak gondolom azt, hogy ha valaki egy 100 milliós gépet vezet, annak a munkáját, felelősségét ismerjük el megfelelő bérezéssel.

 

Az elmúlt években az ágazat szereplői a fejlesztési, beruházási döntéseiket elsősorban a támogatási lehetőségekhez igazították. Hogyan lehet ezen túllépni, és a 2020-tól várhatóan csökkenő támogatások mellett a középtávú piaci lehetőségekre építeni a fenntartható fejlődést?

 

Sportnyelven szólva: ez a meccs még nincs lejátszva. Most kezdődik az európai agrártámogatások társadalmi vitája. Az unió egyes államai közül sokan az agrártámogatásokat más többen akarják felhasználni. Látni kell, hogy a támogatás nemcsak a termelőknek jó, fontos a vásárlóknak is, hiszen ennek köszönhetően olcsóbban jutnak élelmiszerekhez. Sok ország elkötelezett abban, hogy az agrártámogatások szintje ne változzon. Kemény viták várhatóak, de bízom benne, hogy eredményesen vívjuk meg ezt a csatát is.