Pár évente azért el kell menni Prágába – szokta mondani egyik barátom, és jól látszik, hogy sokan gondolják ezt ugyanígy. Az Euro-monitor felmérése alapján, mely csak a külföldi látogatókat veszi számításba, akik legalább egy napot eltöltenek az adott városban, Prága évente több mint 8 millió külföldit vonz. Csak viszonyításként Budapest valamivel több mint 3 milliót, míg Bécs 5 milliót évente. És ezzel a 8 milliós számmal Prága az ötödik helyet foglalja el az európai nagyvárosok listáján. Közvetlenül London, Párizs, Róma és Isztambul után, megelőzve többek között Barcelonát, Milánót és Amszterdamot. Hogy ez mekkora tömeg, azt persze a város emblematikus pontjain saját magunk is tapasztaltuk.

 

Városnéző villamos

 

Autóval a hatórás út azért nem kevés egy hosszú hétvégéért cserébe, de tavaly óta repül Prágába a Ryanair, ráadásul heti hatszor. A jegyek fillérekbe kerültek, mondjuk megvettük egy hónappal korábban és a menetidő is barátságos 1 óra 10 perc, minden alternatív utazás legalább 5-6 órájához képest. A központ 16 kilométer, és biztos sokféleképpen lehet bejutni, de mi praktikus okokból, na meg a sharing economy támogatóiként, az Ubert választottuk. Egyébként, ahogy látjuk, a forint nemcsak az euróhoz meg a dollárhoz képest gyengült az utóbbi években. Amikor utoljára voltunk itt, 2015-ben még 11 körül járt az árfolyam, most meg 12,5 körül. Mindenesetre gyorsan beértünk, a szállás a központban az óváros és az újváros határán, pár perc sétára a Köztársaság tértől.

 

Prágában kitűnő a tömegközlekedés, mi elsőként a 22-es, városnéző villamosnak is hívott járatra ültünk fel. Van egyébként normális rendszerű átszállójegy, ellentétben Budapesttel. 90 percig korlátlan átszállással használható, ára 32 korona. A 22-es járat érinti többek között a Károly teret, a Légionárius hidat, átmegy a Kisoldalra, de megközelíthető vele a Petrin sikló, és fel lehet vele menni a Várnegyedbe (Hradzsin) is. Eredetileg Prága öt különböző városból állt: Várnegyed, Kisoldal, Óváros, Újváros (annyira új, hogy alapjait a 14 században rakták le) és a Zsidónegyed.

 

Elsőként a Károly téren szálltunk le, ahonnan könnyen elérhető az újvárostól délre, a Moldova partján fekvő Vyšehrad, Prága „másik” vára. A Moldva partján fekvő várat a 10. században kezdték építeni egy 42 méter magas dombra. A kilátás gyönyörű, egész Prágát be lehet látni egy különleges perspektívából. Sokáig itt volt a cseh királyság központja, de aztán a Hradzsin megépültével jelentősége egyre csökkent. Érdemes megnézni a dombtetőn
lévő Szent Péter és Pál bazilikát, az ezt körülvevő hatalmas parkot és a Vyšehrad temetőt, melyben a cseh történelem és művészet sok híres alakja is nyugszik.

 

Átkelve a Moldván irány egy másik hegy, vagy inkább domb, a Petrin, melyet siklóval lehet megközelíteni. 383 méter hosszú, gyorsan fel lehet vele jutni, már ha működik. Ott jártunkkor, novemberben azonban a hétvége ellenére sem működött. Felérve a 130 méteres dombra a gyönyörű park mellett érdemes megnézni a Petrin kilátót. Az Eiffel torony mintájára építették a 19. század végén. 300 lépcső vezet felfelé, de lift is közlekedik, a kilátás pedig pazar.

 

Hradzsin, Károly híd

 

Immár klasszikus turistává átalakulva ezután mi is felmentünk a Várba, a Hradzsinba. De azért leszállva a városnéző villamosról a Pohorelec megállónál előbb útba ejtettük egyik különleges kedvencünket: U Černého vola, a Fekete Ökörhöz. A Loratánské téren, egy gazdagon díszített, XVI. századi barokk épület földszintjén található. A csapos és a pincér olyan mintha egy Milos Forman-filmből jönne a 60-as évekből, kitűnő világos és barna kozel, és klasszikus cseh sörkorcsolyák: főtt virsli, grillkolbász, rántott sajt, tojásos knédli. Na meg a kocsma története is érdekes. 1989-ben a törzsvendégek kérvényt írtak az akkori privatizációs miniszternek a Társaság a Fekete Ökörhöz Vendéglő Megmentésére elnevezésű civil szervezet nevében, hogy hadd vegyék a saját kezükbe a kocsma üzemeltetését. Nem akarták, hogy luxus étterem legyen belőle. Cserébe vállalták, hogy megőrzik az utókornak jelen állapotában, miközben az árak is elfogadható szinten maradnak. Hogy egész biztosra menjenek, felajánlották, hogy a Fekete Ökör nyereségét a szomszédos Vakok Iskolájának utalják. Ez így van ma is, a nyereség megy a szomszédba, az árak tényleg barátiak, a hangulat pedig igazi békebeli.

 

Erőre kapva megnéztük a Szent Vitus székesegyházat és az Arany utcácskát, Prága híres utcája apró kis házakkal. Majd a Hradzsin térről lefelé a lépcsőkön jutottunk le a Kisoldalba, ahol hajdanában a nemesség épített gazdag palotákat magának. Érdemes nemcsak átrohanni rajta, megcélozva a Károly hidat, hanem jól körülnézni. Szűk, macskaköves kis utcák, sok tradicionális kocsma. Közülük ajánljuk a jó eldugott helyen lévő U Hrocha, a Vizilóhoz nevűt. Kitűnő pilsner, sokak szerint a legjobb a városban, hamisíthatatlan prágai hangulat, és mindennek köszönhetően nem könnyű helyet kapni. De tapasztalatunk szerint előbb utóbb sikerül.

 

Aztán persze át a Károly hídon, az 1402-ben épült kőhíd alig fél kilométer hosszú, és alig 10 méter széles, ami a prágai turisták számához viszonyítva azt jelenti, hogy csak lassú lépésben lehet haladni. De az amerikai turisták kedvence, mi is imádjuk a hangulatát, árusok, zenészek mindenfelé, és 30 szobor, ami világcsúcs a hidak mezőnyében. Vacsora a szállásunkhoz közeli Kolkovna Celnicében, a nemzetközi és a cseh konyha kombinációja.

 

Kafka, Hrabal

 

Második nap szokásunkhoz híven beneveztünk egy ingyenes városnéző túrára. A New Prague Tours a délelőtti órákban jó pár ilyet kínál, mi a 10 órás indulást választottuk. Természetesen normális ember nem azért választ ilyet, mert ingyenes, ha tetszik, a végén adsz „borravalót”. A modell általában hatékony.
 

Indulás az Óvárosi térről, vezetőnk Tony, angoltanár, és 5 éve lakik Prágában. Útitársaink kanadaiak, és jó páran érkeztek az USA-ból. Végig az óváro-
son és a zsidó negyeden.

 

A háromórás séta után itt az ebédidő. Prága gyönyörű város, de annyira tele van turistával, hogy nem könnyű biztosra menni a központban. A Károly híd környékén az Óváros térnél és a Vencel téren kifejezetten a turistákra mennek rá, borzasztó ár-érték arány, ráadásul rosszkedvű pincérekkel, így a külváros felé vettük az irányt. A Karlinska Pivnice egy klasszikus külvárosi vendéglő (Karlin kerület), nagyjából olyan elhelyezkedéssel, mintha a Stefánián lennénk Zuglóban, Budapestben. A hely ugyan még csak hatéves, de méltán népszerű a helybeliek körében, és nincs is tele turistákkal. Angolul ugyan nem sokat beszélnek, de a problémát sikerült áthidalnunk, és tényleg megéri az árát a látogatás. Kacsa, csülök, knédli, káposzta csupa tradicionális cseh étel, remek pilzeni, barna kozel, ha valaki azt szereti.

 

Két dolgot mindenképpen akartunk még csinálni aznap. Az Óváros mellett a pár ezer lakosú Jozefov, a város zsidó negyede. Prága zsidó történelmének minden látnivalója itt található. A régi
zsidó temető Európa legnagyobb zsidó temetője, több mint 12 ezer síremlék, és mivel a helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, több mint százezer ember nyugszik itt. Érdemes megnézni a következőket: a negyed fő zsinagógája, a Régi-Új zsinagóga, a legdíszesebb a Spanyol zsinagóga, és itt van Franz Kafka szülőháza. Érdemes kombinált jegyet venni, mellyel 7 látnivalót is felkereshetünk.

 

Este persze a Tigrisben. És nem várt szerencse, rövid idő múltán sikerül is leülnünk. Ugye ez az a hely, ahol a 3 órai nyitás előtt már negyed-fél órával beáll a sorba, aki biztosra akar menni. És ahol nem árulnak rövid italt, nincs pohár sör csak korsó, ahol Hrabal törzsvendég volt élete utolsó évtizedeiben. Ahol mindenki elengedi magát, és megbecsüli, hogy van helye, mert összesen 60-an férnek el. Ahol nem nagyon akar senki felállni az asztaltól, és csak hozzák egymás után a söröket, amíg nem jelzed a söralátétet a korsó tetejére helyezve, hogy nem kérsz többet. De akkor gyorsan jön a számla.

 

Amit érdemes tudni

 

A Ryanair hetente hatszor repül Prágába, jellemzően délutáni indulással. Érdemes szombaton menni, ekkor délelőtt 10.30-kor indulnak.

Prága jellemzően tele van turistákkal, márciustól egészen októberig, na meg karácsony környékén is. Érdemes „szezonon kívül” felkeresni.

Az éttermi árak némileg a budapesti alatt, a sörök pedig tradicionálisan olcsók. Érdemes elkerülni a legfontosabb látnivalók környékén lévő, turistákra szakosodott helyeket. A cseh konyha tradicionális fogásai közül érdemes kipróbálni: sült kacsa persze knédlivel és káposztával, svickova na smetane (vadas marha knédlivel), hermelin (pácolt camam-bert), és a pivni syr (a tatárbifsztekhez hasonlóan kell kikeverni).