Az energiaipar és a környezetvédelem kihívásai folyamatosan foglalkoztatják a világ üzleti vezetőit, ezért a Davosban a közelmúltban megrendezett Világgazdasági Fórumon is nagy hangsúlyt fektettek ezekre a kérdésekre. A Schneider Electric nemrégiben közzétett tanulmánya ugyanakkor arra világít rá, hogy sok vállalat érdemben nem valósítja meg fenntarthatósági és energiagazdálkodási programjait. Többségük ugyan felkészültnek tartja magát ezen a területen, és 81 százalékuk dolgozik is a hatékonyság fejlesztésén, ugyanakkor kevesebb mint 30 százalékukat foglalkoztatják az olyan újabb lehetőségek, mint a mikrohálózatok vagy az energiatárolás, amelyek viszont elengedhetetlenek a decentralizált energiagazdálkodás és az abból eredő megtakarítások eléréséhez.

 

A hamis biztonságérzet abból ered, hogy a legtöbb cég továbbra is elavult szemléletet követ az energiamenedzsment és a klímaváltozás elleni fellépés terén. Emellett csupán korlátozott mértékben hangolják össze a beszerzési, az operatív és a környezettudatos működésért felelős részlegek tevékenységeit, amit tovább nehezít a nem megfelelő adatgyűjtés és -megosztás.

 

A takarékosság a fókusz

 

A 236, legalább 100 millió dollár árbevételű nagyvállalat bevonásával készült nemzetközi felmérés résztvevőinek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iparág vezető vállalataihoz hasonlóan lépéseket tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére az elkövetkező három évben. A már folyamatban lévő vagy tervezett projektek azonban túlnyomó részt az energia- és víztakarékosságra, valamint a pazarlás csökkentésére szorítkoznak. A megújuló energiaforrások használatától eltekintve nagyon kevés szervezet vezet be fejlettebb stratégiákat és technológiákat az energiamenedzsment és a károsanyag-kibocsátás terén.

 

A kutatás főbb megállapításai:

 

• A válaszadók 81 százaléka végzett energiahatékonyság-növelő fejlesztéseket vagy tervez ilyet két éven belül; 75 százalék törekszik a vízfogyasztás és a pazarlás visszaszorítására.

• Mindössze 30 százalék hasznosítja vagy tervezi hasznosítani az energiatárolásban, a mikrohálózatokban, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésben – vagy e technológiák együttes alkalmazásában – rejlő lehetőségeket.

• Alig 23 százalék rendelkezik stratégiával a keresletalapú intézkedések ösztönzésére, vagy tervezi ilyen stratégia kidolgozását a közeljövőben.

 

„Az energiafogyasztás és -termelés módszerei gyökeres átalakuláson mennek keresztül. Szinte minden területen van rá lehetőség, hogy a környezet megóvását állítsuk a középpontba. Vállalati szinten a tudatos fogyasztás már nem elég a fennmaradáshoz és a sikeres működéshez. A szervezeteknek készen kell állniuk arra, hogy az energiapiac aktív résztvevőiként maguk is energiát termeljenek, illetve együttműködjenek az áramszolgáltatókkal és a többi piaci szereplővel. Akik ezt elmulasztják, lemaradnak a versenyben” – mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnök-vezérigazgatója.

 

A fejlődés egyik fő akadálya a házon belüli koordináció hiánya a vállalatoknál. A megkérdezettek 61 százalékánál nincsenek megfelelően összehangolva az energiagazdálkodással és a fenntarthatósággal kapcsolatos döntések az illetékes csapatok és részlegek között. A résztvevők elmondása szerint az adatkezelés hiányosságai is akadályozzák ezek integrációját. 45 százalék esetében a szervezeti adatokat erősen központosítottan, helyi vagy regionális szinten kezelik.

 

A kutatás szerint ugyanakkor több területen is megfigyelhető számottevő fejlődés. A részt vevő cégek több mint 50 százaléka tervez megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó projekteket a következő két évben. E téren az egészségügyi és a fogyasztásicikk-szektor vállalatai járnak élen (64 százalék és 58 százalék). Ezek a programok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a szervezetek számára, amit az is igazol, hogy a vezetőség jelentős részt vállal bennük: a cégek 74 százalékánál a fenntarthatósági kezdeményezésekért a menedzsment a felelős, tehát stratégiai prioritásként kezelik ezt a területet.

 

Bár az energiagazdálkodási és zöldebb működést elősegítő programok sikerét elsősorban megtérülésük alapján mérik, egyre több vállalat vizsgálja hosszú távon, átfogóan ezeket a beruházásokat, figyelembe véve például a környezetre gyakorolt hatásukat is.