Az év egyik legnagyobb cégeladási üzletét ütötte nyélbe Bodrogai Ferenc, amikor a lábatlani Forest Papír Kft. lakossági papírhigiéniai üzletágát eladta az olasz Sofidel-csoportnak. A Forest Papír Kft.-t 22 éve a nulláról, tőke nélkül kezdte el felépíteni társaival a Piszkei Papírgyárban kereskedelmi vezetőként dolgozó Bodrogai Ferenc. Pénze ugyan nem volt, de megtalálta azokat a lehetőségeket, amelyekre alapozva az ország legnagyobb papírhigiéniai termékeket gyártó és forgalmazó cégévé tette a Forest Papírt. Mára például a világ elsőszámú egyrétegű szalvétagyártójává vált a társaság abból a felismerésből kiindulva, hogy Magyarországon és a régióban a vevők olcsó, de mégis szép szalvétát szeretnének vásárolni. A helyi piac specialitásainak felismerése az, ami olyan társasággá fejlesztette a Forest Papírt, hogy az a világcégek felvásárlási célpontjává vált.

Fel kellett nőni

„Tizenkét éve készülünk arra, hogy egyszer ez a pillanat eljöjjön, szinte körzővel, vonalzóval terveztük meg az idáig vezető folyamatot” – mondja Bodrogai Ferenc, a Forest Papír alapítója és vezetője. Szerinte nagyon régóta látszik, hogy a háztartási higiéniai termékkör az egész fejlett világban a legnagyobb multinacionális cégek üzlete. A Forest Papír tulajdonosai sohasem kerestek vevőt, de az eredményeik láttán az elmúlt tíz évben folyamatosan voltak akvizíciós megkeresések, az ágazat legnagyobb külföldi cégeinek mindegyike járt náluk felvásárlási céllal.

A miért most és miért az olaszoknak kérdésre Bodrogai Ferenc két fontos szempontot említ. Az egyik az volt, hogy ami megmarad a cégből a kivásárlás nyomán, az ne legyen torzó, hanem egy organikusan, feltőkésített állapotban továbbvihető, a nemzetközi nagyvállalatok által kevésbé veszélyeztetett tevékenység. Ezt először fel kellett építeni ahhoz, hogy a lakossági üzletágat el lehessen adni. Ezen felül csak olyan céggel akartak megállapodni, amelynél százszázalékos garanciát látnak arra, hogy nem csupán piacot akar venni, hanem azért jön ide, hogy csináljon egy nagy beruházást, amely révén világszínvonalú termelés, környezetvédelmi és munkakörülmények valósulhatnak meg Lábatlanban.

Beérett a kapcsolat

Az olasz vevő, amely 15 éve partnere a Forest Papírnak, régóta tervezte, hogy egyszer megveszi a lakossági üzletágat, volt korábban is akvizíciós szándéka, de az ügyvezető szerint akkor még nem voltak felkészülve erre. A két cég és vezetőik között nagyon intenzív kereskedelmi és emberi kapcsolat alakult ki, ez is oka volt a választásnak. Az új olasz tulajdonos az átadott 10 hektáros fejlesztési területen akarja összpontosítani a most több telephelyen végzett termékgyártást és raktározást, ezen felül papírgyártó berendezést is hoz az új magyar érdekeltségéhez.

A Forest Papír Kft. a jelenlegi tulajdonosok kezében marad, abból a Sofidel Hungary Kft. csak a lakossági papírhigiéniai üzletágat vásárolta ki. A Forest Papír megmaradó üzletága Magyarország elsőszámú közületi higiéniai szolgáltató cége, amely saját hálózatán keresztül éttermeknek, szállodáknak, üzemeknek, közintézményeknek nyújt teljes körű higiéniai szolgáltatás. Az Assistrend már román, szerb, horvát, szlovák és szlovén leányvállalatot is működtet.

Több lábon

Bodrogai Ferenc a Magyar Termék Nonprofit Kft. ötletgazdája, megalapítója is. A Forest Papír ma is többségi tulajdonosa ennek a társaságnak, néhány éve pedig már egy új, a minőségi magyar élelmiszereknek ernyőmárkát nyújtó új rendszeren, az Áldomáson dolgozik (ezekről lásd külön írásunkat). Néhány éve maga is beszállt az élelmiszeriparba, új cégének az Omega Bázisnak a gabonacsírákból előállított termékei már Lábatlanban készülnek. Az elmúlt két évben az energiái felét már az élelmiszerüzlet kötötte le (erről lásd önálló írásunkat), és ez a kivásárlás után is így marad. A többi tevékenység operatív vezetését már a cég kiválónak ítélt menedzserei végezték.

 

„Ha valaki sikerre akarja vinni a vállalkozását, akkor ki kell vernie a fejéből, hogy járt utat járatlanért el ne hagyj. Járatlan utakat kell keresni, mert aki járt úton akar mérkőzni a nagy cégekkel, az csak marginális szereplő maradhat” – állítja Bodrogai Ferenc.

 

A több lábon állás egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az utódok között megosztható legyen a vállalatcsoport működtetése, önálló cégvezetéssel, kereszttulajdonosi keretek között. Bodrogai szerint a család tagjai akár generációkon át is folytatni tudják ezt az üzletet, amelynek már ma is aktív részesei. Feltéve, hogy nekik is meglesz az a három dolog, amit ő a legfontosabbnak tart az üzleti sikerhez: hit, munka és szerencse.

Magyar Termék után Áldomás

A Forest Papírnak az alapítás után Bodrogai Ferenc szerint 8-10 év kellett ahhoz, hogy „rákerüljön a térképre”. „Akkor azt gondoltam, nekem elsősorban az a dolgom, hogy a Forest Papíron belül jól menjenek a dolgok, és ha van még Magyarországon ötezer ilyen cég, akkor a gazdaság is jól működik majd. De amikor körbenéztem, azt láttam, nemhogy ötezer, hanem talán még 50 olyan hazai családi vállalat sincs, amelynek megfelelő teherbíró képessége, fejlődési potenciálja van” – mondja a cégalapító.

Nyilvánvalóvá vált számára, hogy ki kell lépnie a „kerítésen belülről”, mert akinek van mozgástere, lehetősége annak kell tennie azért, hogy az egészséges gazdasági patriotizmus újra kifejlődjön Magyarországon. Ebből a felismerésből született meg a Magyar Termék Nonprofit Kft., amely együttműködést kötött az állammal, létrejött a Magyar Termék rendelet. Ma már mintegy 150 cég négyezer terméke használja a nemzeti színű „kezes” védjegyet, amelynek az ismertsége 80 százalékos a lakosság körében. Az azonban még csak az alap, hogy magyar az áru, legalább ennyire fontos, hogy legyen korrekt a minősége, fenntartható az előállítása, exportálni lehessen – állítja Bodrogai Ferenc.

Úgy látja, minden országnak a természetes erőforrásaira, adottságaira kell alapoznia a gazdaságát, márpedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az a terület, ahol Magyarországnak olyan speciális éghajlati, termőföldi és logisztikai adottságai vannak, amelyek kihasználásával mindez megvalósítható. Szerinte a lehetőségekkel élve Magyarország szofisztikált, magas hozzáadott értékű, organikus élelmiszereket állíthat elő az egész világpiacra. Ezeket viszont csak kisebb üzemméretben lehet előállítani, így olyan kereskedelmi és marketingsegítségre van szükségük ezeknek a cégeknek és termékeknek, amellyel ki tudják használni a bel- és külpiaci lehetőségeket. Erre a felismerésre épül az Áldomás Kft. és márka, a „Magyar Termék 2.0”, amely közös brand alá gyűjti ezeket az élelmiszereket, és közös értékesítési támogatást ad számukra.

A jövő Bodrogai Ferenc szerint a minőségi, „valódi” élelmiszerek gyártásáé, a fejlett világ részben táplálkozási okokra visszavezethető egészségügyi problémái miatt meg fog nőni ezek iránt a kereslet, ami hatalmas lehetőség a magyar élelmiszergazdaságnak. Ennek kihasználásához ellenőrzött, magas hozzáadott értékű, közösségi márka alatt kínált termékekre van szükség. Két éve építi ennek alapjait Bodrogai Ferenc, ahogy egykor a Magyar Termékét. Létrehozták a tanúsítási rendszert, megállapodtak az állammal a közös működtetésről, az Áldomás marketinganyagai folyamatosan készülnek, lényegében ugrásra kész a márka. Negyvennél több terméket már minősítettek, még 130 vár most minősítésre.

Kicsírázott az új üzlet

Bodrogai Ferenc cégcsoportjának élelmiszergyártó ága a gabonamagvak csíráinak őrleményeit, illetve azokból sokféle terméket előállító Omega Bázis Kft. A vállalkozás ötletgazdáit a Magyar Termék egy rendezvényén ismerte meg. A tevékenységet végző, dán érdekeltségben lévő társaság a gazdasági válság nyomán hibernált állapotba került, de a Forest Papír vezetője fantáziát látott benne, és megvásárolta a külföldi tulajdonostól a szabadalmakat és a gyártóeszközöket. Ebből lett az Omega Bázis Kft., amely ma már Lábatlanban termel, és Bodrogai Ferenc a cég fejlesztését tervezi, amihez a mostani üzletágeladásból meg is van a tőkéje. A vásárlásig nem volt köze az élelmiszeriparhoz, de 30 éves kereskedelmi tapasztalata és a Magyar Termék védjegy kapcsán szerzett ágazati kapcsolatai, ismeretei alapján nagy lehetőséget látott és lát a speciális termék eladásában.

A befektetésbe vetett hitét az üzleti megfontoláson túl a személyes tapasztalat is erősítette. A magyar ötletgazdákkal való találkozás előtt 15 évig olyan egészségügyi problémával küzdött, amelyre az orvosok nem tudtak adni sem valódi magyarázatot, sem gyógyszert. Nem volt tünetmentes napja, és az ismeretlen eredetű betegség már súlyosan kihatott a munkájára, a mindennapjaira is. A látogatói hagytak nála mintát a termékükből, csíráztatott gabonák őrleményét és csíráztatott lenből készült olajat. Mielőtt továbbgondolta volna az üzleti lehetőségét, megkóstolta ezeket. Mesébe illő történet, de igaz: ez volt másnap a reggelije, és minden tünete egy csapásra megszűnt. Ezek után nem csoda, hogy nagy lehetőséget látott csíráztatott magvakból készült élelmiszerek gyártásában. A most 63 éves Bodrogai Ferencnek a termék az egészségét is visszahozta, vitalitását olyannak érzi, mint 40 éves korában.

A gyarapodó üzlet révén Bodrogai Ferenc egyre mélyebben megismerkedett a speciális élelmiszerek gyártásával, és amikor néhány éve megalakult a Funkcionális Élelmiszer Terméktanács, már ő lett a szervezet alelnöke.