Kürti Tom így emlékszik vissza a hőskorra: „a kétezres évek előtt amolyan internetevangélista voltam, Web Site Story címmel elindítottam egy országos programot, minél több egyetemistát igyekeztünk megnyerni, hogy készítsenek weboldalakat. 10 cég szponzorált minket, köztük a Kürt. Amikor eljött a nagy díjkiosztó gála, apukám elmondta, hogy mi hogyan legyen a zsűrizésben és a díjkiosztón. Visszavágtam, hogy ő most csak egy szponzor, ezt most én szervezem. Magamban pedig elkönyveltem, hogy van még pár évünk, ameddig jobban tudjuk egymást szeretni, ha nem dolgozunk együtt.”

Kürti Sándor azonban mindig is szerette volna, ha Tom közelebb kerül a céghez. „Voltak a társaságban olyan fiatalok, akikkel több időt töltöttem, mint a saját fiammal” – meséli. 2003-ban változott meg a felállás, Tom hazaköltözött az Egyesült Államokból, bejárt a társaság fejlesztési megbeszéléseire. Úgy érezte, hogy tudna mit hozzáadni a részleg munkájához, de bejárta a szolgálati utat, Kmetty Józsefhez, a Kürt vezérigazgatójához ment be, mondja meg ő, hogy van-e helye a társaságnál. Kmetty elgondolkodott: „nem a kézügyességedről vagy híres, hagyjuk az adatmentést. Kürti névvel a tanácsadásban sem lenne könnyű bizonyítanod, hiszen százszor többet kellene mutatnod, hogy elhiggyék az ügyfelek, hogy nem a neved miatt vagy tanácsadó. De itt van ez a fejlesztési terület, látom, hogy vannak jó ötleteid, megbízunk benned.”

Kürti Sándor szerint, amikor fejlesztési vezetőt kerestek, többeket megnéztek, de a fia volt a legjobb. „A csúcstechnológiában meritokrácia van, nem a származás, hanem a tudás dönt. Akkora a verseny, hogy semmilyen posztnál nem lehet megengedni, hogy valaki ne azért töltse be, mert megérdemli, hanem mert rokon.”

 

Fejlesztési vezető

Kürti Tom bekerült a menedzsmentbe és a boardba, azon kezdett el dolgozni, hogy miként épüljön fel a fejlesztési terület, illetve az hogyan finanszírozható. Öt évvel később már olyan erős volt a csapat, hogy volt kinek átengedni a vezetést. Tomot már ezen évek alatt is nagyon érdekelte, hogy mit jelent a felelős vállalkozás, tulajdonlás, miként különlegesek a családi vállalkozások, és tulajdonosaik mitől lehetnek sikeresek generációkon át. Ez ugyanis nem volt természetes. A Kürt nem volt klasszikus családi cég. Két nagy teljesítményű, egymást jól kiegészítő mérnök belefogott egy versenypiaci vállalkozásba. Történetesen testvérek voltak, de nem gondoltak arra, hogy ez egy családi vállalkozás. Tom viszont érdeklődött a felelős tulajdonlás iránt. Erről itthon nem talált forrásokat, hiszen húsz éve volt egyáltalán magántulajdon az országban. Szétnézett hát a világban, mert Európában, Amerikában és Ázsiában rengeteg olyan családdal találkozott, akiktől lehetett „a tulajdonlásról” és persze vállalkozásról, fejlesztésről tanulni.

 

Munkakapcsolatban

Kürti Sándor és Tom elmeséléseiből az derül ki, hogy miközben egészen másképpen látják a világot, ezzel soha nem volt bajuk a feleknek. „Egészen más a világnézetünk, a kultúránk. Ehhez nekem is hozzá kellett szoknom, de mégiscsak én vagyok az idősebb, próbálja meg ez a siheder összeszedni magát” – nevet Sándor.

Tom elmesélése alapján a jó egyensúlyhoz olykor ki kellett törnie, volt pár ajtócsapkodás, de az mindig segített, hogy apa és fia irodája csak pár méterre volt egymástól, mindig át lehetett menni akár üzleti, akár más témával. Tom is lát különbségeket a mentalitásukban, hiszen ő csak felerészben mérnök, míg édesapja teljesen. Ugyanakkor a hasonlóságokat is megemlíti: „mindig azt hallottam otthon, hogy bármit is csinálok a világban, azt tegyem világszínvonalon”.

 

A családi tulajdon

Tom megtanulta, hogy a családi tulajdonnak más a logikája, mint például egy tőzsdei tulajdonnak. Itt nem egy adott negyedévre kell minél magasabbra tornászni a profitot, hanem generációs nyereségmaximalizálás a cél. A sok tapasztalatból aztán társaival megalapította a Felelős Családi Vállalatok – Magyarországon Egyesületet, és az európai, illetve a nemzetközi szövetség vezetésébe is beválasztották. A technológiailag intenzív cégeknél amúgy nem annyira jellemzőek a családi tulajdonok, de a Kürtöt a menedzsment segítségével úgy építették át, hogy a Kürti család valódi tulajdonossá vált. „Háromféle módon lehet tulajdont szerezni, Franciaországban leginkább az öröklés a jellemző, Magyarországon főleg a vásárlás, de a jó teljesítmény is lehet eszköz. A Kürtben a menedzsment hosszú távon gondolkodik, és egy tulajdonszerzési program keretében részvényessé is válik.”

Tom élvezte, hogy kibontakozhat a cégnél, édesapjának annyi mindennel kellett foglalkoznia, hogy „könnyű volt egy-két feladatot elszedegetni. Egyszer odamentem hozzá, hogy már annyi tulajdonosi felelősséget adtál, add oda az egészet. Sok mindenen szeretnék még változtatni. Azt felelte, hogy a hatalmat nem szokták átadni, azt el kell venni, mert különben hogyan fogod megtartani. Nem tudom, hogy ez valóban jó mondat-e egy családi vállalkozásnál, de biztos, hogy nekem irányt adott, realizáltam, hogy hol is van a helyem” – meséli a fiú.

Aztán volt egy pillanat, amikor Tom úgy érezte, hogy bár sok ötlete lenne, de a magyar piac már nem kíváncsi azokra, a külföldi indulás pedig túlzott kockázatvállalással járt volna. Változtatni szeretett volna, az is felmerült benne, hogy kilép a cégtől, és profitorientált szervezetfejlesztési tanácsadó lesz. A család azonban mást gondolt, felvetették, hogy miért nem viszi a Kürt Akadémiát (lásd keretes írásunkat), amely a képzésekkel foglalkozik, és addig csak egy kis osztálya volt a nagy cégnek.

 

Kürt Akadémia

Tom felértékeltette egy „profi pecsétes” céggel az akadémiát és kivásárolta. A részleg menedzsmentje azonban nem fogadta örömmel, hogy aktív tulajdonos érkezik, megszokták, és élvezték az addigi szabadságot. A felek elszámoltak és elváltak az utak. Kürti Tom hazament, és elmondta a feleségének, hogy gyakorlatilag vett egy céget, csak éppen menedzsment nincs hozzá. Kürti-Deák Dóra nem ijedt meg, sőt felvetette, hogy ő elvállalná az ügyvezetést. Kürtiék vettek hát az apuka autójába is egy babaülést, és beosztották egymás között, hogy mikor ki van a cégben, ki van a babával. „Sok tanulsággal, de nagyon hatékonyan építettünk szervezetet, emeltük a minőséget, dupláztuk a forgalmat és a nyereséget is” – mondják az elmúlt évekről.

 

És a többiek

Kürti Sándornak és Kürti Jánosnak is két-két gyermeke van, mindenki kapott már lehetőséget, hogy bizonyítson a családi cégben. Ráadásul több családtagnak van egy közös kisvállalkozása, egy szociális felelősségvállalási projektje is. A tabello.hu egy hátrányos helyzetű (főleg roma) gyerekek nyelvtanulását segítő program, amely még nem termel pénzt, de kétezer gyerek már regisztrált, és közülük ezren naponta fent vannak a portálon.

Gyarmati Éva pszichológus ötlete és Kürti János technológiai fejlesztése arra épít, hogy a muzikális gyermekek könnyen tanulnak idegen nyelveket, és kifejezetten jó a térlátásuk. Az ezeken a területeken elért sikereik pedig segítik őket a magyar nyelvű tanulásban is. „Édesanyám kémiatanár és gimnáziumigazgató volt, a nagymama zongoratanárnő, utolértük őket, és ma már a családból szinte mindenki kötődik az oktatáshoz” – meséli Kürti Sándor. Fia így folytatja: „Édesapám nagyon érthetően tud komplex dolgokról is beszélni, könnyen leköti az emberek figyelmét, ezért is lehetett az egyik legfontosabb technológiai válaszadó az országban, ami nagyon sokat segített a cég sikereiben. A Kürt Akadémia is kifejezetten a jövő technológiáival foglalkozik. Mi családtagok pedig megfertőződtünk, nemcsak a vállalkozás szeretetében követtük szüleink példáját, hanem abban is, hogy a családtagok tudnak és szeretnek együtt dolgozni.”

 

Kürt-sztorik

• A Kürt információbiztonsággal foglalkozó vállalkozást az egykori Magyar Optikai Művek (MOM) csúcstechnológiai szakemberei alapították. A MOM-nak anno gyakran elromló hardverei voltak, de ennek legalább volt egy olyan pozitív következménye, hogy a munkatársak nagyon megtanulták, hogyan kell adattárolókat menteni.
• 2001. szeptember 11-e után a Kürt felajánlotta, hogy segít a World Trade Center tönkrement szervereinek a helyreállításában. A magyar származású Gerorge Pataki volt a helyreállítási munkálatok egyik vezetője, de a segítséget nemcsak ő, hanem Rudolph Giuliani New York-i polgármester és Geroge W. Bush akkori elnök is személyesen köszönte meg Kürti Sándornak. Ezek után a társaságról a CNN filmet is forgatott.
• A Kürt a vietnami hadsereg vezérkarának magyarul tartott technológiai képzést, mert tudomására jutott, hogy a katonai vezetők egytől egyig Budapesten végeztek. Nem ez volt a társaság egyetlen katonai megbízása, a megalakulás idején még egy MOM-tól örökölt szerződés révén a Vörös Hadseregnek is szállítottak, de később évekre ügyféllé váltak az amerikai hadsereg Taszáron állomásozó békefenntartói is.

 

Máshogy

A Kürt Akadémia a jövő szakembereit képzi. Agilis Vezető, Data Science, Etikus Hacker és Networks képzéseit az elmúlt hét évben több mint ezren végezték el. Vállalatvezetők, tulajdonosok, technológusok és marketingesek. Az akadémia kiterjeszti a klasszikus oktatási intézmények és a vállalati képzési modellek határait. Oktatói az adott szakterületeken elérhető legjobb gyakorló szakemberek. A végzett hallgatók munkapiaci értékére, személyes hatékonyságára és megszerzett tudásuk naprakészen tartására is jelentős hatással van a végzést követően is aktív szakmai közösség.

„A Kürt Akadémián máshogy vannak a dolgok. Ennek pedig sok előnye van. Például egyedivé tesz és ellenállóvá” – hallottuk a tulajdonostól. Persze nem mindegy, hogy mivel szemben. Van, aki máshogy változik, és így ellenáll a lemaradásnak. Van, aki máshogy nem változik, és így áll ellen a megújulásnak.