A fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia csak néhány a jövőnk gazdasági és társadalmi fejlődését meghatározó területek közül, amelyek elképzelhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák nélkül. Hazánkban a kutatás-fejlesztést meghatározóan a vállalati szektor végzi, és a projektek sikerét a globális piaci igények befolyásolják. A hazai munkaerőpiacról azonban nagy számban hiányoznak azok a szakemberek, akik mindennapi munkájuk során a fizikusi és mérnöki szaktudás képesek ötvözni.
A kutatólaborok és ipari szereplők együttműködésében készülő prototípusok ma már 1,5-2 év alatt elkészülhetnek. Ahogy a piaci szereplők egyre nagyobb szerepet vállalnak kutatás-fejlesztés támogatásából, a felfedezéstől a lakossági felhasználásig vezető folyamat is lényegesen felgyorsul. A tendenciát példázza a grafén, amelyet 2010-ben ismertek el Nobel-díjjal, ma pedig számos termékben alkalmazzák az ivóvíztisztítástól az érintőképernyők területéig.
Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra. Erre a tendenciára reagálva indít 2023 szeptemberében a BME fizikus-mérnök alapképzést azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek és kreatív válaszokat tudnak adni korunk tudományos-technológiai kihívásaira. Mivel a képzés a kutatás-fejlesztést meghatározó legaktuálisabb globális trendekre épít, a hallgatók itt megszerzett tudása hosszútávon is versenyképes lesz.
Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. A GDP arányában a kutatás-fejlesztési ráfordítás jelenleg 1,64 százalékkal az Európai Unió középmezőnyébe helyezi az országot. A befektetések megtérülése azonban nagyban függ a kutatások piaci környezetétől. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-ben közzétett statisztikái szerint hazánkban a vállalati szférában a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), egy évvel korábban pedig a vállalati kutatóhelyek több, mint 490 milliárd forintot fektettek be kutatás-fejlesztésbe, amely az éves ráfordítások több, mint 76 százalékának felel meg.
A kutatás-fejlesztés és innováció hosszú távú gazdasági és társadalmi szerepét emeli ki a World Intellectual Property Organisation (WIPO) által kiadott, 2022-es Global Innovation Index: a tanulmány a következő évtizedben olyan, Deep Science innovációs hullámot vetít előre, amely biotechnológiai áttöréseken, a nanotechnológia fejlődésén és új, interdiszciplináris tudományágakon keresztül forradalmasíthatja az egészségügyi, az élelmezési és a környezetvédelmi vívmányokat. „A BME új fizikus-mérnök képzése a nano- és kvantumtechnológiára, adattudományra, fenntarthatóságra és energetikára fókuszálva ad választ a 21. század izgalmas kihívásaira” – emelte ki Dr. Czigány Tibor, a Műegyetem rektora.
A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor kiemelt szempontot jelentettek a kutatás-fejlesztés sikeres, magyarországi és globális iparági szereplőinek visszajelzései az aktuális piaci trendekről, a szakterület így gyors és hatékony munkaerőpiaci elhelyezkedést tesz lehetővé. A fizikus-mérnök alapképzés a két terület szaktudását kombinálja, így a piaci igényeket kielégítő elméleti és gyakorlati tudásanyag megszerzését egyszerre teszi lehetővé.
További információ a szakról itt olvasható: https://fizikusmernok.bme.hu/