Keveset tudunk arról, mit gondolnak pénzügyi aspektusból a világról a fiatalok, pedig belőlük lesznek a következő évtizedek vásárlói, fogyasztói, munkavállalói, vezetői és családfenntartói. Kulcsfontosságú lenne, hogy a vagyonkezelő cégek és banki szolgáltatók megismerjék leendő ügyfeleik preferenciáit,
viselkedését. A Blochamps Capital privátbanki business intelligence cég és a külföldön tanuló magyar diákokat több mint hétezres regisztrált tagságával összefogó diákszervezet, a Hungarian Youth Association most arra vállalkozott, hogy elkészíti itthon az első Youth Affluent Finance 2022 kutatást a külföldön tanuló magyar diákok pénzügyi preferenciáira koncentrálva.

„A fiatalok merőben másképp viselkednek és gondolkodnak a pénzügyek területén is, mint minden másban, így a kommunikációs felületeik is mások, tanulmányaik terén is egészen mások a prioritásaik, mint a mai 30-40-es korosztálynak voltak anno – összegzi a kutatás legfontosabb tanulságait Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. – Ezt támasztja alá az a több száz személyes, egyenként egy-egy órás mélyinterjúval, összesen három hónapos munkával elkészített saját kutatás a YAF 2022, amelynek elkészítésében a Hungarian Youth Association volt a partnerünk.”

Nézzük, hogyan gondolkodnak a gazdaságról, a pénzügyekről, befektetésekről, saját karrierjükről és nyugdíjas éveikről a ma 18-25 éves generáció tagjai. Hogy miért tanulnak külföldön? Szinte mindegyikük, 97 százalék azt mondja: a költségek nem feltétlenül sokkal magasabbak, viszont az oktatás minősége sokkal jobb! Emellett 94 százalékuk úgy gondolja, könnyebb külföldi végzettséggel elhelyezkedni, mint magyarral. A cégektől, amelyek előnyben részesítik külföldi diplomáikat, versenyképesebb fizetést és jobb karrierlehetőségeket, valamint nyitottabb és innovatívabb szemléletet várnak a magasabb hozzáadott munkavállalói értékért cserébe.

Sokatmondó adat, hogy a külföldön tanuló magyar diákok több mint fele, csaknem 60 százaléka kifejezetten a munkalehetőségektől és a karrierje alakulásától teszi függővé, hogy hol szeretne elhelyezkedni 5-10 év múlva: 26 százalékuk jelezte, hogy biztosan véglegesen visszatér Magyarországra, míg 14 százalék biztosan külföldön szeretne dolgozni és letelepedni. Komoly tehát a hazai munkaadók felelőssége, ha ebből a magas képzettségű munkaerőrétegből kívánnak erőforrást alkalmazni!

Kikről van szó?

A megkérdezett diákok 88 százaléka a felsőközép- vagy a középosztály tagjaként definiálja magát, azaz biztosan közülük kerülnek ki nagy számmal majd a következő évtizedek vagyonosai és privátbanki ügyfelei is. A fiatalok külföldön havi nettó 1,1 millió forintnak megfelelő kezdőfizetéssel, itthon pedig átlagosan 510 ezer forinttal számolnak, szemben az itthon végző kezdők által elvárt 330 ezer forint körüli nettó bérrel. A külföldön tanulók arra számítanak, hogy öt év munkatapasztalat birtokában már 2,5 millió forintnak megfelelő összeget fognak keresni kint – mondják Pirigyi Soma és Karagich Bálint, a több mint 12 ország magyar diákjait a tagságában számláló Hungarian Youth Association társigazgatói.

Az öngondoskodás mindannyiuk számára prioritás, a többség nem gondolkodik állami nyugdíjban, sőt. Arra számítanak, hogy még idősödő szüleikről is nekik kell majd gondoskodniuk, és saját nyugdíjas éveik egzisztenciális biztonságának alapját szinte kizárólag önálló megtakarításaik fogják adni. A válaszadók 70 százaléka arra számít, hogy mire ők visszavonulnak a munka világától, a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában már nem fog működni.

A diákok harmada ennek megfelelően másfajta eszközökbe fekteti, illetve kívánja fektetni a közeli jövőben nyugdíjcélú megtakarításit, mint szülei, és minden második fiatal saját bevallása szerint már most rendelkezik hosszú távú öngondoskodási stratégiával – messze felülmúlva ezzel az idősebb generációk tudatossági szintjét. Közel egyharmaduk egyelőre online tanácsadó platformot használ pénzügyei intézésére, érdekesség, hogy döntéseiket ezekkel kapcsolatban többségében Reddit- és Facebook-tippek, online brókercégek segítségével hozzák, de a többség úgy véli, hogy 100 ezer euró vagyon felett mindenképpen prémium vagy privátbanki szakértők segítségére tartanak majd igényt.

Bár 80 százalékuk szerint a korosztályukat most még a rövidtávú befektetések jellemzik, 41 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy megtakarításuk legnagyobb részét ingatlanba fekteti majd, akár már a közeli években. Jelenleg a vizsgált 18-25 év közötti korosztály 22 százalékának van – jellemzően kis vagy közepes összegű – aktív befektetése. Egyértelmű prioritás a fiatalok számára az ESG, vagyis a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a befektetések során.

Nem kérnek a tradicionális megoldásokból

A kutatás megerősítette, hogy a fiatal felnőttek banki és befektetési ügyeik intézéséhez jobban preferálják a digitális technológiát, kevésbé bíznak a bevett üzleti modellekben és a pénzügyek intézésének hagyományos módszereiben, mint az idősebb generációk. Hogy lesz-e egyáltalán szükségük privátbanki szolgáltatásra? Karagich István úgy látja, hogy a korábbi tradicionális modellből biztosan nem kérnek, ám kifejezetten fontos rezüméje a kutatás interjútapasztalatainak, hogy a digitális felületek mindennapi pénzügyek kezelési csatornája mellett a személyes kiemelt kiszolgálásra igenis fennmarad az igény egy jól meghatározható, nagyjából 100.000 EUR számlaegyenleg felett. Szerinte nagy hibát követnek el azok privátbanki és vagyonkezelési szolgáltatók, akik nem foglalkoznak már most ezekkel a kérdésekkel, és nem használnak ilyen mélységű kutatásokat termék- és szolgáltatásfejlesztési stratégiájuk integráns részeként. Mint megjegyzi: az elmúlt öt évben és a következő öt évben az iparág többet változott, változik, mint az azt megelőző 50 évben. A generációs igényekre, a fogyasztói elvárásokra, a digitális fejlesztési környezetváltozásra nem kellően agilisan reagáló és az elvárásokat csak körülményesen adaptáló bankok egyszerűen versenyhátrányba fognak ugyanis kerülni, ezért is kell hogy érdekesek, értékesek legyenek a hasonló, speciális fókuszpiacra koncentráló tanulmányok minden cég figyelmének, amelyeket érdekel a közeli jövő privátbanki és affluens fogyasztói ügyfélrétege.

A kutatás kulcsmegállapításai

 A kezdeti 6.300-ról mintegy 20.000-re nőtt a külföldön tanuló magyar diákok száma 2005-óta.

 Külföldön nettó 1,1 milliós, itthon pedig 500 ezer forintos fizetésre számítanak az „elit diákok”, szemben az itthon végzők kezdőként elvárt 300 ezer forint körüli nettó bérével.

 Csupán a diákok 26%-a állítja, hogy biztosan visszatér Magyarországra, ha végez.

 Az öngondoskodás már 25 év alatt prioritás, ám a többség gyakorlatilag nem gondolkodik állami nyugdíjban.

 A fiatalok nagy többsége vonzónak tartja a kriptovaluták decentralizáltságát, ám 69 százalék mégsem fektetne pénzt ezekbe.

 41 százalék úgy gondolja, hogy megtakarításai legnagyobb részét ingatlanba fekteti majd, akár már a közeli jövőben.

 Jelenleg már e korosztály 22 százalékának van – jellemzően kis- vagy közepes összegű – aktív befektetése, többségében Reddit és Facebook tippek, online brókercégek segítségével.