Fizethetnek a vezető tisztségviselők

Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a NAV által megállapított adótartozásokért. A Kúria elemzése szerint a NAV az átlagosnál nagyobb sikerrel tud végrehajtást kérni a vezető tisztségviselőkkel szemben, de a vezető tisztségviselőket kinevező gazdasági társaságok is felelősségre vonhatják a vezetőt, ha nem kellő gondossággal járt el a NAV ellenőrzés során. A jövőre hatályba lépő jogszabályok is tovább nehezítik a vezető tisztségviselők dolgát.

A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a vezető tisztségviselőt kinevező gazdasági társaságok pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphetnek fel a vezető tisztségviselőkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, tipikusan akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni az adótartozásait, mégsem a NAV, mint hitelező, érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. A NAV ilyen irányú aktivitását jól mutatja, hogy 2016 tavaszán több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.

 

A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint a NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást. A Kúria jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy a NAV részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz a NAV még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.

 

A vezető tisztségviselők is felelőssgére vonhatók

 

A vezető tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha a NAV ellenőrzése során nem kellő gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV ellenőrzésre.

 

„A legtöbb vállalkozásnál nincs eljárási rend az adóhatósági ellenőrzések esetére, nincs kellően koordinálva és kontrollálva, hogy ki kommunikál a vállalkozás részéről az adóhatósági ellenőrökkel, és milyen dokumentumokat ad át az adóhatóságnak. Ez azért is veszélyes játék, mert súlyos következményei lehetnek annak, ha az adóhatóság téves vagy hiányos információk alapján hoz határozatot a vállalkozással szemben. Egy ilyen hibát sokszor nehéz vagy lehetetlen a jogorvoslati eljárásban helyrehozni” – mondta el Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.

 

Gyakori hiba, hogy a NAV revizoraival kapcsolatot tartó munkavállaló az ellenőrzés során megalapozatlan, vagy hibás tartalmú nyilatkozatot tesz a revizoroknak, esetleg elmulaszt átadni lényeges dokumentumokat az adóhatóságnak. Ilyen esetben is végeredményben az ügyvezető az, aki felelősségre vonható, mert a vezető tisztségviselő feladata és felelőssége a társaság működését megszervezni, és ebbe beletartozik az is, hogy egy NAV ellenőrzés során minden rendben menjen, ne legyen hiba.

 

Külső tanácsadó, szakértő bevonása segíthet

 

A kialakult bírósági gyakorlat értelmében a vezető tisztségviselők nem hivatkozhatnak arra, hogy az ellenőrzésük alatt álló munkavállalók nem jól látták el a feladatukat, és arra sem, hogy nem rendelkeztek a tisztségük ellátásához szükséges szakértelemmel. A vezető tisztségviselőkkel szemben alapvető elvárás, hogy kellő gondossággal lássák el a feladatukat, amibe beletartozik az is, hogy a társaságot ne érje meglepetésként a NAV ellenőrzése. Ez leghatékonyabban úgy érhető el, ha a társaságnál kialakított rendje van az adóhatósággal való együttműködésnek, és a társaság munkavállalói tisztában vannak azzal is, hogy milyen esetben van szükség külső tanácsadó, szakértő bevonására is.

 

“Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától” – hivta fel a figyelmet Harcos Mihály.

 

A jövő évtől hatályba lépő adóeljárási szabályozással még nagyobb hangsúly helyződik a vezető tisztségviselők felelősségére. Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, az adott tényre nem hivatkozott.

 

Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, a bíróság jövő évtől már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni. Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve előterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni.

 

Nehezen kimagyarázható hiba, ha azért büntetik meg a vállalkozást, mert a vezető tisztségviselő az ellenőrzés során nem kellő gondossággal járt el. Éppen ezért a vezető tisztségviselőknek komoly kihívásokkal kell szembenézniük, mert míg egyre gyakoribb, hogy a vállalkozás működésében bekövetkezett hibák miatt a vezető tisztségviselők kerülnek felelősségre vonásra, addig az új adóeljárási szabályok jelentősen korlátozzák a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák kijavításának lehetőségeit.

 

Hirdetés átugrása →