Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 6 százalékponttal, 26 százalékról 32 százalékra nőtt az átlagos fluktuáció 2021-ben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A korábbi évek stagnálása után nagymértékben, 11 százalékról 17 százalékra emelkedett a szellemi dolgozók fluktuációja.

A legalacsonyabb, 28 százalék a kereskedelmi szektorban volt a fluktuáció, azonban éppen ott volt a legnagyobb emelkedés az előző évi 18 százalékos szinthez képest. A legmagasabb átlagos elvándorlás a termelő cégeknél volt, 34 százalék az egy évvel korábbi 29 százalékkal szemben. A szolgáltató szektor fluktuációja 24-ről 30 százalékra emelkedett 2021-ben.

Állásajánlatokban tobzódó munkavállalók

Az emelkedő fluktuációs adatok fő oka az általános munkaerőhiány, melyet jól példáz, hogy a legnépszerűbb állásportálokon duplája az állásajánlatok száma, mint 2020 márciusában. Ám hiába kétszer annyi az állásajánlat, aktív álláskereső nem lett több.

„Vannak szakmák – például karbantartó, nyomdász –, ahol már fejvadászok keresik a kékgalléros munkavállalókat, amire soha nem volt példa. Az pedig mindennapossá vált, hogy fizikai dolgozókra közvetlenül ráírnak a Facebookon munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek, hogy van egy ajánlatuk, érdekli-e” – magyarázza Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bérspirál alakult ki. A munkaerőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett orvosolni, amivel egyre nehezebb lépést tartani. A sokasodó lehetőségek csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények reménye csábítóan hat, ami könnyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók.

A home office tiltása felmondási ok

A szellemi dolgozók között soha nem látott mértékű fluktuáció főként a home office-nak „köszönhető”. A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office. Olyannyira, hogy konkrét felmondási ok, ha egy cég bár megtehetné, valamiért mégsem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést.

A home office további szembetűnő hatása, a csapat megtartóereje lazult, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó tényező. Az eltávolodást, a vezetői szerep megváltozását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta jól kezelni, ami szintén sok esetben vezet felmondáshoz.

Egyre növekvő fluktuáció

A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok HR-szakemberei optimisták, a fluktuáció jelentős, 10 százalékpontos csökkenésére, azaz 23 százalékos fluktuációra számítanak 2022-ben, a szakértő szerint alaptalanul.

„A fluktuáció a HR-szakemberek várakozásával ellentétes, növekvő tendenciát mutat, és 2022-ben tovább emelkedik. A foglalkoztatási adatok alakulása, a növekvő bérek, a magas infláció és az emelkedő árak mind ezt támasztják alá” – jelentette ki Csikós-Nagy Katalin.

Az emberség, mint minimum

A fluktuációkezelés-szakértő szerint nem fog tudni megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóval és nem biztosít legalább átlagos feltételeket, valamint nem tanulja meg kezelni a fiatal generációkat. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést, valamint paradigmaváltást jelent.

A munkaerőhiány egyik megoldása és legnagyobb kihívása is egyben a fiatalok alkalmazása. Tudomásul kell venni, hogy átalakult a munkavállalói kultúra, meg kell tanulni kezelni a fiatalabb generációkat. Már nincsenek tíz-húsz éves munkaviszonyok, három-öt eltöltött év egy munkahelyen már abszolút jónak számít.

Nem érdemes olyan akciókat indítani, ami „röghöz kötni” akarja a fiatalokat. Ma az a trend, hogy több munkahelyen is kipróbálják magukat. Azonban, ha jók voltak a körülmények és jól érezte magát valaki, később visszajöhet, ami reálisabb cél – tanácsolja Csikós-Nagy Katalin.