A munkavállalók mozgása világszerte óriási kihívást jelent a vállalatoknak. A Gallup felmérése szerint a nem eléggé elkötelezett és elégedetlen munkavállalók miatt a globális gazdaság súlyos veszteségekkel számol. Ez az összeg meghaladja Németország és az Egyesült Királyság éves GDP-jét, vagy akár a globális GDP 11%-át. De miért érdekeljen ez bárkit, amikor a saját munkahelyének hozzáadott értéke szinte láthatatlan a globális összképben?
„Azért, mert ezen számok mögött trendek és statisztikák rejlenek. Tanulhatunk belőlük: mit érdemes ugyanúgy és mit másképp csinálnunk”. – mondja ezt az [eureka] Consulting & Games egyik társalapítója, Dr. Kalmár Péter.
A bizalom, mint elsődleges cél
Gyakran mondják, hogy „a csapatépítés csak akkor fontos, ha már kiforrott csapatunk van”. De miért kellene megvárni, amíg a csapat önmagától összeáll, amikor a szervezeti kultúra hiánya miatt az emberek folyamatosan távoznak? Világosan látni, hogy a munkavállalók preferenciái megváltoztak az elmúlt évtizedekben. A munkahelyválasztásnál már nem csak a bér és juttatások a döntő tényezők, hanem a munkakörnyezet és a munkahelyi kultúra is.
Az alapvető munkahelyi kultúra hiánya vagy zavara az, amiért a munkavállalók otthagyják a céget. A bizalom hiánya a vezetőkben, munkatársakban és a szervezet iránt vezethet a fluktuációhoz. A bizalom az, ami csapattá kovácsol egy közösséget.
A Gallup 2023-as Globális Munkahelyi Helyzetelemzésében a munkavállalóknak feltett egy kérdést: "Mit változtatnál meg a munkahelyeden, hogy jobbá tedd azt?" A válaszokban a magasabb juttatások és több jólléti intézkedés csak második helyen szerepelt, a munkakörnyezet és munkahelyi kultúra fejlesztése volt az elsődleges.
A munkavállalók az első 6 hónapban nem a fizetés miatt mondanak fel, hanem a bizalom hiánya miatt. A bizalom a közösség összetartó ereje. A munkahelyi kultúra és környezet az, ami meghatározza, hogy a munkavállalók mennyire érzik magukat egy csapatnak, és mennyire hűségesek a cégükhöz.
Milyen tanulságok vonhatóak le mindebből egy változó munkakörnyezetben?
1. Teret kell biztosítani az alulról szerveződő törekvéseknek!
A munkahelyi kultúra organikus fejlődését támogatva a csapatok maguk találhatják meg az identitásukat és az elköteleződésük kulcsfontosságú elemét. Ez növeli a cég iránti hűséget.
2. Valódi csapatot kell építeni!
A csapatépítés legyen folyamatosan jelen a mindennapokban, és ne csak egy egyszeri esemény legyen. A munkahelyi kultúra és csapatmunka ösztönzése legyen a mindennapi gyakorlat része.
3. Folyamatként legyen kezelve a csapatépítést!
A csapatépítés nem egy egyszeri esemény, hanem egy szemlélet, amely áthatja a mindennapi munkát.
A csapatépítésnek óriási ráhatása van a fluktuáció csökkentésére és a cég iránti hűség növelésére. A befektetés a szervezeti kultúra fejlesztésébe hosszú távon megtérül, és már rövid távon is pozitív hatással van a munkahelyi légkörre és a munkavállalók hűségére.