Mint a Tour de France-on egy hegyi szakasz, úgy néz ki az euró/forint árfolyam az utóbbi másfél évben. Míg tavaly január végén 352 is volt az árfolyam, azt követően több lépésben nagyot zuhant, tavaly októberre egészen 430 forintig, majd szinte ugyanilyen gyors erősödés következett és március elejéig visszakapaszkodott 375-ig, ahonnan aztán újra észak felé fordult, és március végén tesztelte a 400-as árfolyamot.

leng a hinta

A dollár/forint árfolyam még szélesebb sávban mozgott, ebben az időszakban 310 és 440 forint között is járt. Ilyen mértékű árfolyamváltozásokra éven belül gyakorlatilag a 2008/2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa, és jelenleg úgy tűnik, nagy esély van arra, hogy a rapszodikus árfolyammozgások folytatódjanak. Így fontos kérdés, hogy melyik devizát preferáljuk.

Az első kérdés persze: forint vagy euró? Erre nincs egységes válasz, hiszen fontos szempont, hogy hosszútávú, több éves stratégiai befektetésről beszélünk vagy rövidtávú taktikairól. Jelenleg az a helyzet, hogy a forintba fektető külföldiek 18 százalékos, a régióban példátlanul magas kamatot kapnak. (Máshol a kamat jellemzően 6 százalék.) Ez vonzóvá teszi a forintot, ami támaszt jelent az árfolyamnak. Legalábbis békés időszakokban… mert egy bankcsőd, mint például március közepén az USA-ban kettő is – az SVB és a Signature Banké – rögtön azzal a következménnyel járt, hogy sokan megijedtek, és esett is a forint bő öt százalékot egyetlen hét alatt.

Egy magyar magánbefektető oldaláról vizsgálva a kérdést: ő jelenleg a prémium magyar állampapírral (PMÁP) lényegében a következő két évre évente 16 százalékos kamatot tehet zsebre. Ezzel szemben az EMÁP (Euró Magyar Állampapír), mely március közepén váltotta a korábbi eurós állampapírt, most nagyjából három százalékot fizet. (Elődjének kamata az eurozóna inflációjához volt kötve, míg az újabbé az euroövezet bankközi kamatához.) A kamatkülönbözet – persze feltételezve, hogy a mostani kondíciók maradnak a következő két évben – extra magas, két évre kamatos kamattal számolva mintegy 27 százalék. Ami azt jelenti, hogy 2025 márciusában 500 feletti euró/forint árfolyam kellene ahhoz, hogy megérje euróba befektetni.

Rövid távon természetesen más a helyzet. Simán elképzelhető, hogy egyes időszakokban, néhány hónapos időtávon olyan mértékű keresztárfolyam-mozgás, konkrétan forintgyengülés lesz az euróhoz képest, ami az euróbefektetés mellett szól. Aki ilyen hullámokat akar meglovagolni, annak azért tisztában kell lennie azzal, hogy havi egy százalék mínuszból indul, hiszen kerekítve ennyi a két deviza kamatkülönbözete állampapír-vásárlás esetén. De természetesen lehet próbálkozni. Aki ezen a pályán akar játszani, annak leginkább azt lehet mondani: olyan időszakokban tegye ezt, amikor mindenhol azt olvassa, mekkorát erősödött a forint, süt a nap, tükörsima a víz. Mert ilyenkor nem szokott sokáig tartani a további erősödés, de a vihar gyakran megjelenik egy-egy váratlan esemény képében. Nagy kérdés ebből a szempontból például, hogy mi lesz a közelünkben dúló háborúval, ezzel is összefüggésben az energiaárakkal, hiszen az extrém magas árak extrém rosszak a magyar gazdaság számára. És persze, hogy lesz-e megegyezés az EU és Magyarország között. De ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy meddig marad az extrém magas magyar irányadó kamat ezen a szinten.

EURÓ? DOLLÁR?

Ha valaki úgy dönt, akár a biztonságot szem előtt tartva, akár éppen azért, mert erőteljes forintgyengülésre számít, annak persze nemcsak az euróvásárlás lehet opció, hanem a dolláré is. A keresztárfolyam elég rapid módon változott ebben az időszakban, míg 2022 elején az euró/dollár 1,15 körül volt, majd fokozatosan és drasztikusan erősödött a zöldhasú, egészen a paritás alá, 2022 októberében. Hogy ez milyen extrém árfolyam? Az euró bevezetését követően mindössze egyszer, 2000-2002 között, azaz 20 éve volt példa arra, hogy egy dollár többet ért, mint egy euró. Lapzártánk idején egyébként a dollár veszített erejéből, és most jellemzően 1,15-1,1 között mozog az árfolyam.

Az általában nem túl volatilis euró/dollár árfolyamot elsősorban két tényező mozgatja. Az egyik a dollár menekülővaluta funkciójából adódik, azaz: ha nagy baj van, lásd pénzügyi válság, vagy éppen jelentős háborús veszély, az mindig a dollárt erősíti. A másik a két devizával elérhető kamat különbsége. Ebből a szempontból fontos, hogy a FED korábban kezdett kamatot emelni, és ütemesebben emelt 2022-ben, mint az Európai Központi Bank, ami erősítette a dollár pozícióját. Márciusban már érett a fordulat, a hónap végén a FED még emelt, igaz csak 25 bázispontot, amivel az alapkamat 4,75-5 százalékra emelkedett, miközben az Európai Központi Bank márciusban is kitartott az 50 bázispontos emelés mellett, azaz az irányadó kamatok, itt három is van, 3,75, 3,5, és 3 százalékra emelkedtek.

De egyre inkább úgy tűnik, hiába a még mindig magas infláció, a Fed nem fog tovább emelni (vagy már nem sokat). A fordulat oka, hogy a március közepi bankcsődök megmutatták: a kamatok további jelentős emelése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztetné. A piac arra számít, hogy mint oly sokszor eddig is, a Fed mindig előbb lép, korábban áll le a kamatemelésekkel, és emiatt szűkülni fog a jelenlegi kamatkülönbözet, ami inkább az euró erősödése mellett szólhat.

miből mennyit?

Nem könnyű dönteni, de azért azt fontos tudatosítani, hogy nem az a kérdés, mit vásároljunk, hanem leginkább az, hogy miből milyen arányban. Mennyire szavazzunk bizalmat a forintnak – a 18 százalékos alapkamat és a következő két évre elérhető évi 16 százalék feletti kamat az inflációkövető államkötvényekkel azért nehezen behozható előny –, az eurónak vagy éppen a dollárnak. És akkor még nem is beszéltünk az aranyról, melynek árfolyama most tavasszal újra a 200 dolláros unciánként árat ostromolja. Ez elsősorban akkor lehet jó választás, ha az infláció marad magas szinten, de a kamatok már csökkenésnek indulnak.