Az eredmény éles ellentétben áll azzal, hogy tavaly a globális gazdasági növekedési kilátásokat optimistán megítélő válaszadók aránya a megelőző évhez képest rekord mértékben, 29%-ról 57%-ra nőtt. Azonban nincs minden veszve, a válaszadók 42%-a ugyanis továbbra is bízik a gazdasági kilátások javulásában, bár ez a 2018-as 57%-hoz képest jelentős csökkenés. Összességében elmondható, hogy a vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos véleménye idén megosztottabb, de alapvetően borúlátó tendenciát mutat. A legjelentősebb változás az észak-amerikai vezérigazgatók körében volt, ahol az optimizmus a 2018-as 63%-ról 37%-ra esett vissza vélhetően a fiskális ösztönzők elmaradása és a kialakuló kereskedelmi feszültségek miatt. A Közel-Keleten is jelentősen, 52%-ról 28%-ra apadt a bizalom, a regionális gazdasági bizonytalanság növekedése miatt.

 

A vezérigazgatói optimizmus csökkenése a saját országuk határain túl is hatást gyakorolt​ a növekedési tervekre. Az Egyesült Államok a válaszadók 27%-a szerint ha szűken is, de tartja pozícióját mint a növekedés szempontjából legfontosabb piac, ami a 2018-as 46%-hoz képest jelentős visszaesés. A második legvonzóbb piac, Kína népszerűsége is csökkent, a 2018-as 33%-ról 24%-ra. Idén összességében India a lista favoritja, nemrég a leggyorsabban növekvő nagy gazdaságként túlszárnyalta Kínát.

 

„A vezérigazgatók globális gazdaságról alkotott véleménye tükrözi a főbb gazdasági kilátásokat, amelyek 2019-re nem túl optimisták. A kereskedelmi feszültségek és a protekcionizmus fokozódásával gyengül a bizalom” - mondta Bob Moritz, a PwC globális vezérigazgatója.

 

Jelentősen visszaesett a rövid távú bevételnövekedésbe vetett bizalom

 

A globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalom rövid távon csökkenti a vezérigazgatók saját cégük kilátásaiba vetett bizalmát. A vezérigazgatók 35%-a „nagyon bizakodó” saját cége növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve, ami a tavaly mért 42%-hoz képest csökkenést mutat.

 

Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes országokra jellemző eredményeket, a vezérigazgatók bizalma tükrözi a globális csökkenést:

 

• Kínában a bizalom a 2018-as 40%-ról idén 35%-ra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek, az USA-vámok és a meggyengült ipari termelés miatt,

• az Egyesült Államokban 52%-ról 39%-ra esett vissza, a kereskedelmi feszültségek és a lassuló gazdaság miatt,

• Németországban 33%-ról 20%-ra csökkent, a kereskedelmi feszültségek, a lassuló gazdaság és a rendezetlen Brexit kockázata miatt,

• Argentínában 57%-ról 19%-ra esett vissza, a recesszió és a valuta összeomlása miatt,

• Oroszországban 25%-ról 15%-ra esett vissza, az exportkereslet csökkenése, az orosz fizetőeszköz volatilitása és a növekvő munkanélküliség miatt.

 

A bevételek növelése érdekében idén a vezérigazgatók elsősorban a működési hatékonyságra (77%), valamint az organikus növekedésre (71%) terveznek támaszkodni.

 

A növekedés szempontjából vezető piacok: az USA-ba vetett bizalom a jelentős esés ellenére töretlen

 

Az USA a következő egy évben megtartja a növekedés szempontjából vezető piacként elért pozícióját. Ugyanakkor számos vezérigazgató más piacok felé is fordul, ami abból is látszik, hogy az Egyesült Államokra leadott szavazatok aránya a 2018-as 46%-ról 2019-re 27%-ra csökkent, ami drámai mértékű esés. Kína felzárkózott, bár népszerűsége a 2018-as 33%-ról 2019-re 24%-ra csökkent.

 

Az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus következtében a kínai vezérigazgatók diverzifikálták a növekedési piacaikat, és a 2018-ban mért 59%-hoz képest csak 17%-uk választotta az USA-t.

 

A növekedés szempontjából lefontosabb öt ország között van még Németország, a korábbi 20% helyett 13%-kal; India, a korábbi 9% helyett 8%-kal; valamint az Egyesült Királyság, a korábbi 15% helyett 8%-kal.

 

„Az amerikai piactól való elfordulás és a kínai befektetések más országokba történő átcsoportosítása az Egyesült Államok és Kína közötti jelenlegi kereskedelmi vitával kapcsolatos bizonytalanságra adott válasz” – tette hozzá Moritz.

 

A növekedést fenyegető tényezők

 

Miközben a mutatók a közelgő globális gazdasági lassulást vetítik előre, a vezérigazgatók a populizmus fellendülésére összpontosítanak azokon a piacokon, ahol működnek. A növekedést leginkább veszélyeztető tíz tényező listáján a terrorizmust, az éghajlatváltozást és a növekvő adóterheket a kereskedelmi konfliktusok, a politikai bizonytalanság és a protekcionizmus váltotta fel.

 

A kereskedelmi konfliktusoktól „nagyon tartó” cégvezetők 88%-a kifejezetten aggódik a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi problémák miatt. Az egyesült államokbeli vezérigazgatók 98%-a, valamint a kínai vezérigazgatók 90%-a fogalmazott meg ilyen aggályokat.

 

A kereskedelmi konfliktusoktól nagyon tartó kínai cégvezetők többsége arról számolt be, hogy cége korrekciós intézkedéseket tervez: 62%-uk módosítja ellátási lánc- és beszerzési stratégiáját, 58%-uk pedig más területekre összpontosítja növekedési stratégiáját.

 

Adatelemzés és mesterséges intelligencia

 

Az idei felmérés részletesen foglalkozott két, a vezérigazgatók számára kulcsfontosságú területtel: az adatelemzéssel és a mesterséges intelligenciával.

 

Adatelemzés – Krónikus információhiány

 

Az idei felmérésben újra szerepeltek az adatok megfelelőségére vonatkozó kérdések, melyre először 2009-ben válaszoltak a cégvezetők. A kapott válaszok alapján a vezérigazgatók továbbra sem elégedettek cégük adatelemzési képességeivel: tíz év után is jelentős információhiánnyal küzdenek. Az időközben lezajlott sokmilliárd dolláros informatikai beruházások ellenére a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a vállalkozásuk hosszú távú sikerére és maradandóságára vonatkozó döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz.

 

„A cégvezetők rendelkezésére álló adatok teljeskörűsége nem sokat javult az elmúlt években. Kivételt képeznek ez alól a pénzügyi előrejelzések, amelyek kapcsán az első számú vezetők némi javulásról számoltak be. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint egyharmada vélekedik úgy, hogy kellően átfogó információkat kap a fontos kérdésekről. Az információhiány a legkritikusabb területen, az ügyfelek igényeire vonatkozó információkat érintően a legnagyobb. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – kommentálta az eredményeket Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország júliusban kinevezett vezérigazgatója.

 

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a cégvezetők nagyon is tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok az elmúlt évtized során exponenciálisan növekvő mennyiségével. Arra a kérdésre, hogy miért nem jutnak hozzá átfogó adatokhoz, a vezérigazgatók az „elemzési szakértelem hiányát” (54%), az „adatok silózását” (elkülönített egységekben történő tárolását) (51%), és az „adatok megbízhatatlanságát” (50%) jelölték meg elsődleges okként.

 

A cégüket érintő szakemberhiány kezelésével kapcsolatban a vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy erre a problémára nem létezik gyors megoldás. 46%-uk a munkavállalók jelentős átképzése, illetve továbbképzése révén tervezi kezelni ezt a problémát, 17% szerint pedig emellett erőteljes munkaerő-utánpótlási csatornát is ki kell építeni közvetlenül az oktatási rendszerből.

 

Mesterséges intelligencia

 

A vezérigazgatók 85%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia jelentősen meg fogja változtatni cége üzleti tevékenységét. Közel kétharmaduk szerint a mesterséges intelligencia nagyobb hatást fog gyakorolni a világra, mint az internet.

 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos optimista vélemények ellenére a vezérigazgatók 23%-a jelenleg nem tervez semmilyen, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezést, 35%-uk a következő három évben tervez ezzel kapcsolatos lépéseket tenni, míg 33%-uk csak nagyon korlátozott mértékben foglalkozik a kérdéssel. 10-ből kevesebb mint 1 cégvezető nyilatkozott úgy, hogy cégénél széles körben megtalálhatók a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezések.

 

A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a kínai cégvezetők 88%-a véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni mint ahány létrejön. E kérdésben a más ázsiai és csendes-óceáni országok cégvezetői szintén borúlátók: 60%-uk osztja a fenti véleményt, míg globálisan ez az arány csak 49%. A nyugat-európai és észak-amerikai cégvezetők kevésbé pesszimisták, 38%, illetve 41%-uk véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia miatt több munkahely fog megszűnni, mint ahány létrejön.