Minden család más, ezért nyilvánvaló, hogy eltérő problémákkal találkoznak a családi vállalkozások a generációváltás során. Egy azonban biztos: minden cégnek szembe kell néznie ezzel a feladattal. A BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Programjának eredményei szerint azonban hiába vannak tisztában a kérdés fontosságával, gyakran halogatják az utódlástervezést. „Sokszor tapasztalom, hogy a vállalkozók bizonytalanok, hogyan is kezdjenek hozzá az utódlás megtervezéséhez, nem igazán látják át a folyamatot és a rájuk váró nehézségeket. A generációváltás problémájának azonban nem lehet hátat fordítani, és minél később kezd el foglalkozni egy vállalkozó család az utódlás szisztematikus tervezésével és gyakorlati megvalósításával, annál kevesebb esélyt hagy magának a sikeres megoldásra” – hívja fel a figyelmet Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője. Véleménye szerint az utódlás családi és üzleti oldalról is komoly próbatételekkel járó folyamat, sikeres véghezviteléhez rengeteg türelemre és empátiára van szükség.

Családi viszályok

A céges utódlás során az üzleti problémák mellett számos egyéb, gyakran magánéleti nehézséggel is szembetalálják magukat a vállalkozások. Kényes kérdés ez minden család esetében, hiszen olyan, mélyen megbúvó konfliktusokat is felszínre hozhat, amelyek megoldására nem készültek fel a családtagok.

„A céges generációváltás még családi cégek esetében sem egyenlő a családterápiával, ez egy üzleti folyamat, amihez sokszor nem csak üzleti kérdéseket kell letisztázni” – mutatott rá Salzmann Zoltán vezetési tanácsadó, utódlási szakértő. Tapasztalatai alapján a leginkább előforduló alaphiba, hogy a családtagok nem egyformán választják szét a családot és a céget, vagy nem tartják meg az erre vonatkozó megállapodást. „Ilyen eset volt például, amikor egy apa és a fia megegyeztek, hogy a cég ügyeiről csak a cégen belül beszélnek. Aztán amikor a fiú családostul felállt a vasárnapi ebéd mellől, mert a cég került szóba, akkor az apa nem értette a dolgot” – tette hozzá a szakértő.

Szintén nehézséget okoz, ha az alapító csak fejben döntött a generációváltásról, de valójában még nem készült fel a változásra. „Logikusan felépítjük a folyamatot, majd a megvalósítás kudarcot vall, mert nem képes elengedni a korábbi pozícióját, szerepét” – emelte ki Horváth Soma, a KKV Műhely szervezeti tanácsadója.

Cikkünk teljes terjedelmében a K&K Magazin áprilisi számában olvasható. Keresse a nagyobb újságosoknál, vagy fizessen elő! Ha kérdése van, írjon nekünk!