A családi gazdaság hét generáció óta teljes joggal birtokolja a „családi” jelzőt, hiszen a vállalkozás életében, ahogy mindig, ma is a teljes família részt vesz. Pedig Gere Attila erdészként nem is a borászat felé vette az irányt, az a szerelemmel „véletlenül” érkezett meg az életébe. „1977-ben, amikor Katalinnak, a későbbi feleségemnek udvaroltam, az apósom megkínált egy pohár borral a pincében. Beleszagoltam a pohárba, és megéreztem az illatát. Aztán megkóstoltam, és az jutott eszembe, hogy ezek a villányiak nem tudják, mi van a kezükben! Arany!” Attila itt látta meg a lehetőséget a villányi borban. A következő évben megköttetett a frigy, amivel nászajándékba megkapták az első szőlőt is. Katalin édesapja bölcsességével, logikus gondolkodásával és a maga egyszerűségével a mai napig példaként szolgál Gere Attila számára. „Ha tisztességesen dolgozunk és jó bort készítünk, azt el lehet adni” – mondta „Opa”, és a családi gazdaság a mai napig ezen alapelv szerint működik.

Ez a hozzáállás nemcsak a borokra érvényes, hanem a magas szintre emelt vendégfogadásra, a borkóstoltatásra, illetve az időközben elindított új irányokra: a szőlőmagőrleményre és Gere Andrea saját márkás prémiumkozmetikumaira is. De maradjunk még egy kicsit a borvonalon, ugyanis 2010 óta a pincészet áttért az organikus termelésre. „Abból az alapgondolatból indultam ki, hogy nagyon visszafogottan termelünk, nem terheljük a tőkéket, ezért nagy lesz a tőkék ellenálló képessége, így semmi szükség vegyszerre. Meg az unokáimat sem szeretném bevinni ilyen formában permetezett területre” – mondja Gere Attila. Az organikus ültetvényekről származó kézzel válogatott szőlőalapanyag a ma létező legmodernebb borászati technológiát használó pincészetbe kerül. A kiváló minőségű eszközök és eljárások, valamint a szakértelem a méltán elismert nedűk közé emeli a Gere-borokat. „Nálunk, a Gere Pincészetnél a nagy borok változatlanok. A divatot mi csak a technológiával követjük” – teszi hozzá Attila.

 „Vörösborainkat átlagosan 14–18 hónapig érleljük fahordóban, majd ez után következik a házasítás. A palackozást követően pincészetünk csúcsborai a piacra kerülésük előtt palackban érlelődnek tovább” – ezt már Gere Andrea teszi hozzá, aki ma cégvezetőként van jelen a családi vállalkozásban, de több (például kaliforniai, londoni) neves borosiskolában sajátította el az alapokat. Andrea és három évvel fiatalabb öccse szinte a szőlőben nőtt fel, a hatalmas munkabírását is valószínűleg itt alapozta meg. Mégsem volt egyértelmű számára, hogy az élete Villányhoz kötődik majd. Közgazdasági tanulmányai Budapestre szólították, majd ott is helyezkedett el, azonban nem szakadt el teljesen a családi vállalkozástól. Amiben tudott, segített – kiváló nyelvtudásának köszönhetően a külföldi megkeresések is hozzá futottak be. A családi fészekbe visszavezető utat mi más, mint a bor jelölte ki számára. Többször elkísérte az édesapját, amikor budapesti éttermekben tartott borvacsorát, ott tapasztalta meg, hogy a bornak jelentős szerep jut emberek, ügyek összekapcsolásában. „Rájöttem, hogy milyen csodálatos borokat készítünk Villányban, hogy micsoda érték van a kezünkben. Felhívtam édesapámékat, hogy mit szólnának, ha hazajönnék. Tárt karokkal vártak” – emlékszik vissza a 20 évvel ezelőtt történtekre Andrea, aki először a vállalkozás kereskedelmi és az utazással járó feladatait kapta meg, ekkor végezte el a borosiskolákat is.

Andrea fokozatosan vette át a borászatot Európa-szerte ismertté tevő, a borhoz kapcsolódó vendégfogadást újrafogalmazó édesapjától a stafétát, közben továbbgondolta a szőlő fogalmát. Közreműködésével kezdtek szőlőmagolaj-préselésbe, illetve az egészségmegőrzést bioaktív anyagokkal kiválóan támogató kékszőlőmag- és kékszőlőhéj-mikroőrlemény előállításába. „A pincészet már régen túlhaladta a szőlőtermesztés–borkészítés tengelyt, jelenlegi tevékenységi szerkezetünk organikusan alakult ki az elmúlt évtizedek alatt. A kiindulási pont minden esetben a bor és a szőlő, adta magát, hogy ha borkóstolóra érkeznek vendégek, akkor nyissunk egy vendéglátó egységet. Erre épült a panziónk 1992-ben, majd 2008-ban a szállodánk étteremmel és wellness-szel. A 2010-es években pedig megfogalmazódott a szőlőmag-feldolgozás gondolata. Először a Nobel-díjas tudós, dr. Szent-Györgyi Albert írta le a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatását. 1936-ban ő mondta ki először azt is, hogy valószínűleg a szőlőmag tartalmazza a legtöbb természetes antioxidánst. Mivel bioművelésű szőlőterületeink vannak, adott volt a kiváló alapanyag a szőlőmag és -héj mikroőrleményünkhöz, valamint a szőlőmagolaj-préseléshez. Az így készült olaj lett a saját márkás prémiumkategóriás kozmetikumaink alapja” – mondja. Ez utóbbi létrehozását az „ami belül használ, az kívül is hatékony lehet” elv inspirálta, a szőlő értékes összetevőit évek óta alkalmazták villányi hoteljük wellnessrészlegének vinoterápiás kezelésein. A szépülni vágyó hölgyek azonban szerették volna haza is vinni a megkedvelt készítményeket, így Geréék a világ egyik legprofesszionálisabb svájci laboratóriumával fejlesztették ki a kozmetológiai célú őssejtkutatás legújabb vívmányait is magában foglaló legmagasabb minőségű termékcsaládot.

„A pincészet és a köré épülő vállalkozás fejlesztésének vezérelve egyfajta stílus, ami a családot jellemzi. A saját életünkből is merítünk inspirációt, tulajdonképpen az egész vállalkozásunkkal egy »Gere-életérzést« szeretnénk közvetíteni, mindezt elegánsan, nem tolakodó módon, sajátos kifinomultsággal. Édesapám mindig is úttörő volt, rendszerint elöl járt abban, hogy elsőként csináljon valamit. Benne megvan ez a bátorság és a kockázatvállalás is. Én már megfontoltabb vagyok, nyilván ez a női mivoltomnak is köszönhető, alaposan utánajárok a kimenetelnek. A világ, a piac is teljesen másképp működik, mint néhány évtizede. Erre igyekszünk mi is berendezkedni, stabilizálni a céget, megfelelni a mai kor követelményeinek, hogy ez egy időtálló, generációkon átívelő vállalkozás legyen. Ugyan a fiaink még csak két- és négyévesek, de ha szeretnék, akkor tovább tudják vinni azt a vonalat, amit a nagypapájuk elkezdett” – mondja Andrea. A jövőt már főként ő és a férje, a közgazdász végzettségű Csizmadia Kristóf formálja, Gere Attila egyre inkább háttérbe húzódik. „Mindig elmondom a véleményemet, de tudom, hogy nekik már sokkal több információjuk van egy-egy döntéshez, mint nekem” – teszi hozzá a pincészet névadója, aki mind szívesebben tölti az idejét peterdi majorságukban. Nyugodt, hiszen tudja, hogy jó kezekben van a családi birtok.

Cikkünk a nemrégiben megjelent Legsikeresebb magyar vállalkozások című könyvünkben jelent meg. Ha líváncsi a többi, közel félszáz történetre, rendelje meg a könyvet.