Idén jelentősen változott a szabályozás és kibővült a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) kötelezettek köre, így egyre több olyan jármű van, amely csak érvényes biztosítással használható a forgalomban. A magyarországi KGFB szegmens jelentős szereplője, a Gránit Biztosító összegyűjtötte, mikre érdemes figyelni biztosításkötéskor és milyen következményei lehetnek az új szabályozás figyelmen kívül hagyásának.
Érdemes odafigyelni, különösen azoknak, akik év végén vizsgálhatják felül kötelező biztosítási szerződésüket, mert a megfelelő kötelező kiválasztásával sokat spórolhat az ember, illetve kellemetlenségektől óvhatja meg magát.
Ráadásul a szerződéskötésre kötelezett járművek köre 2024. július 16-tól az új rendelkezésnek megfelelően kibővült, így kiterjed egyes mikromobilitási eszközökre, köztük elektromos rollerekre vagy egykerekűekre is. A szabályozás akár több százezer tulajdonost érinthet, akik a jövőben nem közlekedhetnek a forgalomban, amennyiben nem kötnek időben kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.
A felelősségteljes közlekedés érdekében valamennyi tulajdonos vagy üzembentartó köteles kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A felelősségbiztosítás célja, hogy egy közlekedési baleset esetén a vétlen károsultnak abban az esetben is teljeskörűen megtérüljön a kára, ha erre a károkozó anyagi helyzete nem biztosítana lehetőséget.
„2023-ban a biztosítók az ügyfelek által befizetett díjak körülbelül 65 százalékát fordították a károk rendezésére, ami jól mutatja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szükségességét. Ezt fokozta, hogy az utóbbi években a forgalomban egyre több, korábban nem létező közlekedési eszköz jelent meg, amelyekkel ugyanolyan, de akár komolyabb károkat is lehet okozni, mint korábban ismert társaikkal. Éppen ezért javasoljuk minden közlekedési eszköz tulajdonosának, hogy érdeklődjön biztosítójánál, és kössön időben szerződést járművére” – emelte ki Buró Attila, a Gránit Biztosító üzletfejlesztési vezetője.
Mire figyeljünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunknál?
Nem csak személygépkocsikra vonatkozik: a magyarországi biztosítók 2023-ban összesen 6,1 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezeltek. Ebből 4,3 millió szerződést személygépkocsikra kötöttek, 1,1 millió szerződés tehergépkocsikra, vontatókra és pótkocsikra vonatkozik és félmillióra tehető a motorokat, segédmotorkerékpárokat érintő szerződések száma. Idén júliustól viszont többek között az elektromos kerékpárok, az elektromos rollerek és az elektromos gördeszkák is kizárólag biztosítással használhatóak az utakon – így a jogosítvány nélkül vezethető járműveinkre is gondolni kell.
A díj mellett érdemes más szempontot is mérlegelni: a legtöbb ügyfél számára a szerződés kiválasztása során döntő szempont a kedvező díj, de érdemes több tényezőt is figyelembe venni. Ilyen lehet a biztosítóval szerzett korábbi tapasztalat, a szerződéskötés folyamata, a díjbefizetés módja vagy az egyszerű zöldkártya igénylés.
Évente kizárólag egyszer lehet biztosítót váltani: a biztosítóváltásra évente egyszer van lehetőségünk a biztosítási évfordulókor. Ez az évnek az a napja, amikor a szerződést megkötöttük. Fontos tudni, hogy a felmondásnak az évforduló előtt legalább 30 nappal kell beérkeznie a biztosítóhoz, így érdemes figyelnünk a dátumokat. Ebben segít, hogy az évfordulót megelőző 50 nappal a biztosító értesítést küld a szerződés következő éves díjáról, de a biztosítási kötvényen is ellenőrizhetjük az évfordulót.
Az évforduló tekintetében is vannak kivételek: 2009-ig valamennyi szerződés évfordulója a kötés időpontjától függetlenül december 31. volt, de 2010. január 1-jétől már a kötés időpontjához igazodik. Viszont annak a ma még körülbelül 800 ezer üzembentartónak, akik 2010 előtt kötötték a biztosításukat, érdemes az év végét észben tartani.
Milliós következményekkel járhat a mulasztás: a szerződés megkötésének elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után, de sokkal komolyabb következményekkel is számolni kell egy esetleg károkozás esetén. A biztosítással nem rendelkező jármű üzembentartója helyett a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) a biztosítók befizetéseiből létrehozott alapból kártalanítja a vétlen károsultat, viszont ezt az összeget teljes egészében visszaköveteli a szerződést nem kötő üzembentartótól. Ha az okozott baleset személysérüléssel is jár, a kártérítés és ezáltal a visszakövetelt összeg több millió forint is lehet.