Miközben a hazai munkaképes korú népesség egyetlen év alatt 69 ezer fővel zsugorodott – és a prognózisok szerint a fogyatkozás 2060-ig az egymillió főt is elérheti –, a tapasztalatok szerint a szenior munkavállalók még mindig nem kapnak kellő figyelmet a munkaerőpiacon. Erre a problémára és a jelenség mögött álló okokra kereste a választ az első Magyar Senior Index.

Az Index készítése során a The Seniors szakértői Magyarországon elsőként vizsgálták a 45 év feletti korosztály munkaerőpiaci helyzetét. A kutatás^[1] összesen 925 fő, 86,2 százalékban 45 év feletti és 92,6 százalékban felsőfokú végzettségű magyar szakember, vezető, tulajdonos és HR-szakember részvételével készült.

A felmérés rámutatott, hogy a magyar szervezetek jelentős része nem kezeli stratégiai erőforrásként a felhalmozott tudást. Az alkalmazott seniorok 46,1 százaléka úgy véli, hogy saját tudásának jelentős része nehezen vagy egyáltalán nem lenne pótolható, ugyanakkor 74,1 százalékuk szerint nincs strukturált rendszer a tudás átadására. A vezetői oldalon ugyanez a kockázat jelenik meg más nézőpontból: a stratégiai vezetők 86,7 százaléka szerint kulcsembereik egyidejű távozása súlyos üzleti károkat okozna, miközben mindössze 19 százalékuk tartja megfelelően dokumentáltnak a szervezetben felhalmozott tudást.

Emellett fontos kiemelni, hogy ugyanazt a valóságot a különböző szereplők gyökeresen eltérően érzékelik: míg az alkalmazott seniorok 62,5 százaléka rendszerszintű problémának látja a kor-diszkriminációt, addig a vezetők 22,9 százaléka, míg az 57 megkérdezett HR-szakember közül mindössze 8 fő érzékeli ezt a jelenséget a saját szervezetében. A kutatók ezt háromszög-szakadéknak nevezik, amely jelentősen nehezíti a probléma kezelését. A különbség nem feltétlenül rossz szándék, hanem véleményük szerint a szakami eszköztár és a perspektíva korlátja.

A kutatás ugyanakkor egy másik széles körben elterjedt tévhitet is cáfol. A 45 év feletti munkavállalók többsége nem fél a mesterséges intelligenciától: az alkalmazásban álló seniorok (451 fő) 55 százaléka magabiztos AI-használónak vallja magát, és mindössze 9,3 százalékuk tart inkább a technológiától, mint amennyire lehetőséget lát benne. Ezzel szemben a válaszadók 72,9 százaléka szerint munkáltatója semmilyen konkrét lépést nem tett annak érdekében, hogy felkészítse a senior munkavállalókat az AI-átmenetre.

„Az index legfontosabb tanulsága, hogy a senior kérdésről nem lehet többé kizárólag HR-problémaként beszélni. A munka világában egy új kategória születik, az úgynevezett senior tehetség-folytonosság, ami egyszerre szól az egyén karrierútjáról, a vállalat tudásmegőrzéséről, az AI-átmenet kezeléséről és a vállalati utódlásról is. Aki most felkarolja ezt a kategóriát, akár egy évtizedes versenyelőnyt is kiépíthet” – emelte ki Csillag-Csatlós Csilla executive coach, a The Seniors alapítója.

A Magyar Senior Index bemutatása keretében került sor Csillag-Csatlós Csilla „Nem vagy egyedül – Seniorok karrierváltásban” című könyvének bemutatójára is, amely a 45 pluszos generáció karrierátmenetének emberi és szakmai oldalát dolgozza fel. Az alább elérhető kötet elsősorban a munkavállalói oldalnak nyújt segítséget a probléma leküzdésében, valamint konkrét lépésekkel támogatja a seniorokat a karrierjük újraértelmezésében.

A The Seniors szerint a következő évek egyik legfontosabb munkaerőpiaci kérdése a longevity, vagyis a hosszabb életpályák és a hosszabb szakmai ciklusok tudatos kezelése lesz. A szervezet célja egy olyan senior tehetség-folytonossági infrastruktúra felépítése, amely egyszerre támogatja a karrierátmenetben lévő szakembereket és a tudásvesztéssel küzdő vállalatokat.