Az olyan tárgyi eszközök, mint az ingatlanok, a gépek és a gyártó-berendezések szolgálnak a profittermelés alapjául. Ennek ismeretében nem meglepő adat az, hogy a világon működő vállalatok teljes globális ipari eszköztárának értéke nagyjából 550 milliárd euróra rúg. De ezeket, a vállalatok életében igencsak jelentős értékkel bíró eszközparkokat csak a legritkább esetben tudják a cégek hatékonyan kihasználni: minden egyes befektetett euró után átlagosan mindössze 2,5 eurónyi bevétel keletkezik. Ez az érték azonban arra is utal, hogy az egyes vállalatok közti különbségek hatalmasak az eszközkihasználtság terén. Az iparágat vezető vállalatok ugyanis csaknem háromszor nagyobb teljesítményre képesek ezen a területen, vagyis akár 7,8 eurós bevételt is képesek előállítani eszközeikkel. Természetesen vannak olyan piaci szereplők is , akik az átlagnál gyengébben teljesítenek– állapítja meg a Roland Berger „Az eszközhatékonyság játéka – Hozzuk ki a legtöbbet a tárgyi befektetésekből” című tanulmányában, mely számos iparág 150 vállalati képviselőjét vizsgálta. A nemrégiben elkészült, átfogó tanulmányban a Roland Berger szakértői az eszközhatékonyságot javító egyszerű intézkedésekre is javaslatokat fogalmaznak meg.

 

„Az olyan eszközintenzív vállalatoknak, mint például az energia cégek, a vegyiüzemek és alkatrész-gyártók, óriási szükségük van arra, hogy hatékonyan működtessék eszközeiket változó piaci körülmények között is” – mondta Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. Valójában azonban négy vállalatból csak egy képes optimálisan menedzselni az eszközeit, azaz ezek a vállalatok képesek alkalmazkodni a fejlődő piacokhoz, akár az üzleti modelljük megváltoztatásával is. Azok, akik erre nem képesek növekvő bevételektől eshetnek el, miközben jelentős működési kockázatot is vállalnak egyben. „A technológiai fejlesztések és a folyamatosan változó vásárlói szokások új növekedési lehetőségeket teremtenek, miközben az előállításhoz szükséges új gyártósor, vagy berendezések beszerzése jelentős tárgyieszköz-befektetést jelent” – mondta Schannen Frigyes. „Ha egy cég nem elég rugalmas, hogy reagáljon a feltörekvő igényekre, akkor annak az esélyét kockáztatja, hogy úgynevezett eszköz-csapdába esik. Ez annyit jelent, hogy a rugalmatlan költségek mellett a gyárak, gyártósorok még termelnek bevételt, de a profitabilitási mutatók csökkennek, ezzel korlátozzák a cég képességét arra, hogy megadja a megfelelő választ a sürgető igényekre.”– tette hozzá a szakértő.

 

A legtöbb vállalat „kockázatvállaló”

 

A Roland Berger szakértői 150 nemzetközi vállalat tárgyi eszköz felhasználását és bevételeit vizsgálta meg 2012 és 2016 között, amely alapján az eszköz forgási arányra voltak kíváncsiak. A tanulmány végül négy különböző típust jelölt meg. Az első kategóriát a „Hatékony Győztesek” alkotják, akiknek bevétele nagyobb mértékben nőtt, mint eszközalapjuk értéke. Ezáltal képesek voltak javítani eszköz-hatékonyságukon, amely a hosszútávú siker előfeltétele. A megvizsgált vállalatok mindössze negyede tartozik ebbe a csoportba, és többnyire abból a szektorból kerülnek ki, ahol lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható, mint az elektronikai iparágban, vagy a gépészeti szektorban.

 

A vizsgált vállalatok 16 %-át teszik ki azok, akik képesek voltak növelni a hatékonyságukat, ők az úgynevezett az „Agilis Használók” csoportja. Ezen vállalatok piacán lassú csökkenés tapasztalható, erre példa a regionális repterek piaca, de az iparágak közül azok is ide tartoznak, ahol komoly piac-szűkülés volt tapasztalható, erre a tökéletes példa a hagyományos energiával foglalkozó vállalatok köre. Rájuk eszközkihasználtság szempontjából az jellemző, hogy sikerült gyorsabban csökkenteni az eszközbázisukat, mint amilyen mértékben a bevételeik visszaestek. „Az Agilis Használók jó példái annak, hogy a vállalatok, hogyan tudnak hatékonyságot vinni az eszközeik működtetésébe csökkenő értékesítési volumen mellett egy visszaeső piacon” – mondta Schannen Frigyes. „Mindezt úgy érték el, hogy eszköz-könnyed aktivitásokat hajtottak végre, új szerviz portfóliót hoztak létre és növelték az alternatív finanszírozási lehetőségek használatát” – fejtette ki Schannen Frigyes.

 

A fennmaradó két csoportban azok a vállalatok találhatók, akiknek eszköz-hatékonyságuk romlott a vizsgált, ötéves periódus alatt. A „Kockázatvállalók” csoportjába azok tartoznak, akik a magasabb megtérülés reményében komoly befektetéseket hajtottak végre eszköz bázisukban, ezzel komoly működési kockázatot vállalva. A „Kockázatvállalók” csoportjába a vállalatok 38%-a tartozik, ez a legnagyobb csoport a négy közül. Ők azokban az iparágakban működnek, ahol az elmúlt öv étvben a legnagyobb piaci növekedés volt tapasztalható, ilyen az autóipar és építkezési iparág. A rekordközeli értékesítési mutatók például arra ösztönözték az autógyárókat, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre gyártási kapacitásuk fejlesztése érdekében az elmúlt években. Ugyanakkor az olyan új megközelítések, mint a közösségi autózás, a vegyes tulajdonlás, az igény szerinti autózás vagy az e-mobilitás előretörése erőteljes hatással volt a keresletükre, így az OEM-ek lemaradtak túlkínálatukkal együtt a hagyományos motortechnológiai szegmensben.

 

Az utolsó csoportot a „Nem-használók” alkotják. Ezek a vállalatok hanyatló piacokon működnek, de az eszközbázisuk folyamatosan nő egy korábban meghozott hosszútávú befektetési döntés következtéseb. Az ő ROI mutatójuk emiatt erősen romlott. Ez a csoport a megvizsgált vállalatok 15%-át teszi ki. Ide tartoznak az olajipari és gázszolgáltató vállalatok. „Ezek a vállalatok azok, akik a már említett eszköz-csapdában vannak” – mondta Schannen Frigyes.

 

Négy terület, ahol a vállalatok javítani tudnak hatékony eszköz felhasználásukon

 

„Elemzésünk kimutatta, hogy a vállalatoknak egyre nagyobb nehézséget okoz fenntartani a magas szintű eszköz-hatékonyságot” – mondta Schannen Frigyes. „A növekedés tervezett szintjének elmaradását elsősorban a kereslet regionális piacok felé való eltolódása, vagy a diszruptív technológiák - mint a biotechnológia, e-mobilitás vagy a megújuló energia- térhódítása okozzák. Ezekre a piaci játékszabályokat megváltoztató tényezőkre az említett vállalatok képtelenek megfelelő sebességgel reagálni. Ettől kezdve a rosszul beállított eszköz-struktúra káros hatással lesz bevételeikre és nyereségeikre is egyaránt, amely végül katasztrofális következményekkel járhat" – folytatta Schannen.

 

A Roland Berger szakértői négy átalakulási területet azonosítottak, ahol a vállalatoknak tervezett akciókat kellene végrehajtaniuk azért, hogy fenntartsák vagy növeljék eszközeik értékteremtő képességét. Az első terület az eszköz stratégia átalakítása. Erre a transzformációra leginkább a „Nem-használók” csoportjának van szüksége annak érdekében, hogy meghatározott tervek mentén hasznosítsák, modernizálják vagy szükség esetén helyettesítsék az eszközeiket, hogy azok találkozzanak a vállalat éppen időszerű stratégiájával. Így elérhetik, hogy közép és hosszútávon növelni tudják nettó eszközértéküket és nettó eszközhasználatuk értékét.

 

A második átalakítási terület az eszköz működés, amely azt jelenti, hogy fejleszteniük kell az eszközök elérhetőségét és a működés minőségét, valamint minimalizálni kell a leállási, a beállítási és az átrendezési időt. „Ez az átalakulás különösen a „Kockázatvállalók” számára lehet értékes” – mondta Schannen. „Például a karbantartási stratégia optimalizálása jelentős potenciált hordoz magában a működési költségek csökkentésben, az eszközök elérhetőségének és hatékonyságának növelésében” – összegezte Schannen Frigyes.

 

A harmadik fejlesztési terület az eszköz finanszírozás. Ebben az esetben a vállalatok célja tőkeköltségük csökkentése pénzügyi koncepciójuk optimalizálása révén. Ennek a folyamatnak a kulcsa az, hogy biztosítsák a részvények és a kölcsönök hatékony kiaknázását amennyire csak lehetséges, egyidőben az állami támogatások és az újrafinanszírozás használatával azon területen, ahol szükséges. Ezen stratégia révén leginkább a „Hatékony Győztes”-ek tudják még továbbfejleszteni eszközeik hatékonyságát. Az utolsó, átalakítható területnek a tanulmány az eszköz intenzitást jelölte meg, amely azt jelenti, hogy a vállalatoknak optimalizálni kell gyártási folyamataikat és ki kell szervezniük nem fő tevékenységeiket. Ez a folyamat bezárásokhoz, bérbeadásokhoz vagy eszközök és gyártó létesítmények eladáshoz vezethet, amely révén csökkenteni tudják az eszközeikben felhalmozott tőkét. Erre a területre az „Agilis Használók”-nak érdemes fókuszálniuk.

 

„Az eszközhatékonyság egyben meghatározza a teljes iparág sikerét vagy éppen hanyatlását” – mondta Schannen Frigyes. „Ezért fontos az, hogy a vállalatok időben felismerjék a helyzetet és lépéseket tegyenek az eszköz-csapda elkerülése érdekében, függetlenül attól, hogy éppen egy növekvő fázisú vagy egy lassúló piacon működnek, mert a gazdasági körforgások most még gyorsabbak és még kiszámíthatatlanabbak” – összegezte Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.