másodlagos szoftverekkel való kereskedést Magyarországon a mai napig tévhitek övezik, pedig ugyanúgy működik, mint ha használt autót vásárolnánk annyi különbséggel, hogy a használt szoftver technikailag és minden egyéb szemszögből pontosan megegyezik az azonos verziójú új szoftverrel. Ha a cégnek már nincs szüksége például egy általános Microsoft termékre, mert frissebb, vagy felhő alapú verzióra vált, jogszerűen továbbadhatja azt, ráadásul így extra bevételre tehet szert. A Forscope használt szoftvereket vásárol fel olyan cégektől, akiknek már nincs szüksége rájuk, és kedvező áron adja tovább legálisan, teljes körű dokumentációval a következő tulajdonosának. Újpest Önkormányzata 2021-ben több mint 40 millió forintot tudott így megtakarítani másodlagos szoftvereken az új szoftverek áraihoz képest.

Az Unió döntött: a másodlagos szoftver 100%-ban legális

A másodlagos szoftverek jogi hátterének helyzete hosszú időn keresztül, fokozatosan alakult ki. Ez végül az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2012-es egyértelmű döntését eredményezte, amely megerősítette, hogy jogszerű a korábban mások által birtokolt szoftverek másolatainak újraértékesítése.

Az Európai Unió Bíróságának C-128/11 számú ügy alapján hozott ítélete szerint “A számítógépes program megalkotója nem tiltakozhat az internetről letöltött programjainak használatát lehetővé tevő használt licencek újraeladása ellen. A számítógépes program példányának e licenc szerinti kizárólagos terjesztési jogát az első eladás kimeríti.”

Ez azt jelenti, hogy a másodlagos és felesleges szoftvertermékek értékesítése legális és jogszerű. Ez az ítélet biztonságos jogi keretet teremtett az egész Európai Unió számára, amely igazságos versenyt biztosít az európai szoftverpiacon.

A kulcs kereskedők csapdája

A használt szoftverekkel szembeni bizalmatlanság részben annak köszönhető, hogy számos kulcs kereskedő kínál hihetetlenül alacsony áron kulcsot a népszerű szoftverekhez, megfelelő jogi dokumentáció nélkül. “Ez olyan, mint amikor veszel egy házat, de csak a kulcsot kapod meg hozzá. Bemehetsz, használhatod, de soha nem lesz a te tulajdonod, és ne lepődj meg, ha egyik nap arra érsz haza, hogy valaki más alszik az ágyadban.” - hívta fel a figyelmet Jakub Šulák, a Forscope vezérigazgatója. “Azok a cégek és közintézmények, amelyeknek még nincs tapasztalatuk a használt szoftverek vásárlásával kapcsolatban, különösen ki vannak téve az átverés veszélyének, egyszerűen azért, mert nem tudják milyen dokumentumokat kell kérniük a potenciális szállítóktól. Hogy megelőzzük a kellemetlenségeket, minden vásárlónak azt javasoljuk, hogy győződjenek meg a szállító hátteréről. Ha a cég pár napja alakult, és egy panel lakás 10. emeletére jegyezték be, kezdhetünk gyanakodni. Ezen kívül fontos, hogy rendelkezik-e legalább egy lezárt üzleti évvel, esetleg volt-e szoftver értékesítésből származó bevétele. Ezek az adatok mind nyilvánosan hozzáférhetők a céges adatbázisokban.” - tette hozzá Csordás Imre, a Forscope magyarországi értékesítési partnere.

Az uniós jogszabálynak megfelelően az alábbi feltételeknek kell eleget kell tenni másodlagos szoftver kereskedelemnél:

●      A termék első forgalomba hozatali és vásárlási országa az EU/EGT vagy Svájc területén belül található.

●      A terméket teljes egészében kifizették a szerzői jog tulajdonosának.

●      A termék határozatlan ideig használható, használati időkorlát nélkül (nem előfizetés).

●      A terméket az előző tulajdonosok már nem használják, és erről nyilatkoznak.

A nemzetközi joggyakorlat szerint a használt szoftvert értékesítők jogi kötelezettsége, hogy a fent említett feltételek teljesüléséről tájékoztatást nyújtsanak. Ez az információ megtalálható a kísérő dokumentációban, amelyet mindig kézhez kell kapnia a vásárlónak, hogy később bizonyítani tudja a megvásárolt licencek tulajdonjogát. A kulcs kereskedőknél ez a dokumentáció hiányzik, legfeljebb egy eladói nyilatkozatot kap az illető és a számlát. A szakember szerint a vevők többsége meg van győződve arról, hogy a számla birtokában jogilag is védve van, de ez nem igaz.

Szoftverbeszerzés a közszférában

“Szintén tévhit, hogy közbeszerzéseknél a másodlagos szoftvereket nem lehet tenderben feltüntetni, pedig technikailag nincs különbség az új és a használt program között. Ezért arra bátorítok minden közintézményt, hogy ha szükség van ezekre a programokra, igenis pályázzanak. Ezzel a lehetőséggel nem csak a vállalatok, de például az önkormányzatok, kórházak, stb. IT költségei is jelentősen csökkenthetők. Míg a cseheknél és a szlovákoknál már több ezer közintézmény pályázott sikeresen használt szoftverre, addig itthon még csak most kezdik el a közszférában felfedezni ezt a lehetőséget. Pozitív példa Újpest Önkormányzata, akik 73%-os költségmegtakarítást értek el a Forscope jóvoltából a több száz licencre kiterjedő beszerzés során.” - árulta el Takács Tibor, a nemzetközi csoport hazai country managere.