Az Innováció Menedzsment Akadémia (IMA) az innováció menedzsment fogalmának piaci bevezetését tűzte ki célul, és a napi üzleti gyakorlatban is jól hasznosítható tudásanyagot nyújt a vállalati kutatás-fejlesztés és az innovációs projektek iránt érdeklődő szakemberek számára.

 

Az Akadémia szakmai vezetője, Kiss János József szerint az itt megszerzett tudás azonnal megtérül, már a tervezés és lebonyolítás minőségének javításából is származik haszon és megtakarítás. A cégvezetők által nem is ismert, a képzés során megismertetett jelentős adókedvezmények pedig már csak a habot jelentik a tortán. Rövid- és hosszútávú hatékonyság javulást, megtakarításokat és a szellemi vagyonuk jobb mérhetőségét és növekedését is élvezhetik azok, akik mostantól tudatosabban építik majd cégük innovációs tevékenységét. Az IMA a felnőttképzési minősítés szerint OKJ-s tanúsítványt vagy a részben minősített képzésekről oklevelet ad, de az oktatás házhoz is megy, kihelyezett vállalati tanfolyamokat is igénybe lehet venni.

 

Kinek szól a képzés? Milyen szektorokban?

 

Cégvezetők, kutatási igazgatók, innovációs projektmenedzserek, mérnökök vagy akár számviteli szakemberek is elsajátíthatják végre az innováció menedzsmenttel kapcsolatos szakmai ismereteket. Az innovációs képzést minden olyan nemzetgazdasági szektor hasznosíthatja, ahol innovatív kutatás-fejlesztés folyik, vagy folyhat majd. Az elmúlt évtizedekben általában az IT, az élelmiszeripar, a biotechnológia, a gyógyszeripar, a vegyipar és a gépgyártás területéről kerültek ki az innováció menedzsment ismeretek megszerzése iránt érdeklődő vállalati szakemberek. Az Innováció Menedzsment Akadémia ajánlott azoknak, akik általános ismereteket akarnak szerezni az innovációmenedzsment témakörében, de azoknak is, akik csak egy-egy speciális területen akarják bővíteni ismereteiket

 

Milyen formában hasznosulnak a megszerzett ismeretek?

 

Az Akadémia elindulásának kezdeményezője, a 25 éve innovációs tanácsadással foglalkozó Glósz és Társa tanácsadó cég. A cég szakértője és oktatója, Zsombók András a kutatás-fejlesztési tevékenység leggyakoribb megjelenési formáinak az alábbiakat tartja a hazai vállalati gyakorlatban:

● Termékfejlesztés: új termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére.

● Technológiai fejlesztés: új eljárások kifejlesztése és bevezetése a vállalati működés bármely területén.

● Szolgáltatásfejlesztés: új szolgáltatások kifejlesztése a kínálat bővítésére.

● Szoftverfejlesztés: új algoritmusok és implementálásuk együttes megvalósítása.

● Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése.

● Kutatás-fejlesztési szolgáltatások: megrendelés alapján végzett kutatás-fejlesztési szolgáltatás nyújtása, prototípusok fejlesztésével, ipari kutatási eredmények létrehozásával.

● Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése és alkalmazása.

 

Milyen számszerűsíthető előny érhető el az IMA elvégzésével a szakértők szerint?

 

Kiss János József úgy véli, hogy egy 100 millió forint bekerülési költségű KF projekt esetén például:

1. Hatékony projektgenerálással 10-15 %-os csökkenés a projekt bekerülési költségében

2. Hatékony projektvezetéssel átlagosan 10-20 %-os megtakarítás a lebonyolítás rendszerében

3. Aktiválás esetén 100 millió forint összegű vagyonnövekedés, amely értékhelyesbítéssel növekedhet

4. Aktiválás esetén 100 millió forintos eredménynövekedés

5. Az adóalapok legális csökkentése révén 8,82 millió forint adócsökkentés (TAO, HIPA)

6. Átlagosan 35-60 % vissza nem térítendő támogatás a célirányos pályázatok esetén.

 

És melyek a nem számszerűsíthető hatások?

 

1. A nem megtérülő innovációs ötleteket előre ki lehet szelektálni objektív alapon.

2. A jogi szempontból aggályos innovációs ötleteket objektíven ki lehet szűrni.

3. Megteremtődnek a projektek valós értékének nyilvántartási-, megtérülésüknek pedig a számítási feltételei.

4. Megfelelő módon dokumentálható és az üzleti célnak megfelelően levédhető lesz a létrehozott szellemi alkotás.

5. Az adóigazgatási eljárások számára átlátható és kezelhető számviteli nyilvántartás jön létre.

6. A K+F projektek megvalósítása jól nyomon követhető, jól irányítható lesz.

7. Megteremtődnek a technológiatranszfer (alternatív hasznosítás) szükséges feltételei.

 

Mit tartalmaz a képzés, hogyan épül fel a tananyag?

 

Stratégiai tervezés, innovációs projektmenedzsment, célirányos számviteli, pénzügyi és iparjogvédelmi ismeretek egy fedél alatt. Egy szakmai egység 3-5 modulból áll, amelyek összesítve egy-egy képzési napot igényelnek a hallgatóktól. Minden szakmai egység elméleti és gyakorlati oktatásból, valamint esettanulmányokra épülő projektfeladatok megoldásából áll.. Az oktatás résztvevői a megszerzett egyedülálló tudás mellett értékes kapcsolatrendszerrel is gyarapodnak, ami segíti érvényesülésüket ezen a speciális területen.