Három százalékra süllyedhetett a fogyasztói árindex az ősz első hónapjában a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint.
Az éves alapon mért infláció 3 százalékra süllyedhetett szeptemberben az előző havi 3,1 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden teszi közzé a tényadatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 3 százalékos célja alatti, 2,9 százalékos fogyasztói árindexre számít az év kilencedik hónapjában. Lapunk összesítése szerint a maginfláció 3,7 százalékon, az adószűrt mutató pedig 3,2 százalékon maradhatott. Az elemzők idén 3,4 százalékos éves átlagos fogyasztói árindexet várnak, míg jövőre 3,3 százalékos lehet a drágulás üteme.
A forint gyengülése és az olajárak emelkedése felfelé tolta az inflációt, míg a nagy európai gazdaságok növekedésének lassulása lefelé húzta a mutatót, a fogyasztói árindex 3,3 százalékos emelkedésére számítunk
– mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője viszont 2,9 százalékra mérséklődő pénzromlást prognosztizál, szerinte a mérőszám január óta először a 3 százalékos jegybanki cél alá süllyedhet. A mérséklődés mögött elsősorban a maginfláción kívüli tételek – különösen a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok – visszafogott árváltozása áll. A szakértő szerint a maginfláció 3,9 százalékra nőhet, ami a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek drágulásának tudható be.
A külső árnyomás továbbra is visszafogott, ám az üzemanyagárak emelkedtek augusztushoz képest, ugyanakkor a bázishatás miatt az infláció 3 százalékra csökkenhet – magyarázta Kuti Ákos, a Danube Capital R&A vezérigazgató-helyettese. Az év utolsó két hónapjában azonban ismét emelkedő pályára állhat a fogyasztói árindex a 2018. év végén csökkenő olajárak miatt kialakult alacsony bázis következtében.
(forrás: vg.hu)