HACCP, TFMS, IFS, FSA, COFRAC, BRC, BSCI, ETI, Fairtrade, UTZ, RSPO, Rainforest Alliance… Csupán néhány rövidítés, amelyek olyan összetett megfelelőségi rendszereket takarnak, amelyek az élelmiszer termelés minőségbiztosítására, illetve a felhasznált anyagok fenntarthatóságra, továbbá az etikus alapanyag-beszerzésre is kiterjedhetnek.
Mind a kiskereskedelem, mind a fogyasztó egyre inkább megköveteli a gyártóktól, hogy a jogszabályokon és rendeleteken felül a legkülönbözőbb előírásoknak feleljenek meg. Például sokszor már nem elég csak az elterjedt élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszer, a HACCP használata, mert az egyes kiskereskedelmi láncok vagy importőrök akár külön-külön saját követelményrendszert is támaszthatnak a termelőkkel szemben. Így egy-egy beszállítónak nem ritkán tucatnyi szempontrendszernek is meg kell felelnie, hogy termékeit minél szélesebb körben forgalmazzák.
Az emelt szintű megfelelőség biztosítása komoly emberi és technológiai erőforrásokat igényel, rendszeres auditokkal jár, mind a bevezetése, mind a fenntartása jelentős költségeket emészt fel, és komoly adminisztrációs terhet is jelent a kapcsolódó szigorú dokumentációs kötelezettségek miatt.
A nagyobb, nemzetközi cégek regionálisan, vagy központilag menedzselik a megfelelőséget egyszerre több országgal és vevővel kapcsolatban, ugyanakkor a helyi kis és középvállaltok számára arányaiban sokkal nagyobb kihívás a különböző minőségügyi, fenntarthatósági rendszereknek és egyéb elvárásoknak történő megfelelés.
Mindezért a Magyar Édességgyártók Szövetsége kezdeményezi, hogy a magyar édességgyártás versenyképességének és exportképességének fenntartása és fokozása érdekében célzottan támogassák a hazai kis- és középvállalatokat a különböző megfelelőségi rendszerek kialakításában és a szükséges auditok lebonyolításában az élelmiszeriparban.
(forrás: trademagazin.hu)