Tapasztalataink alapján a magyar családi cégek jellemzően csak akkor csinálnak üzleti tervet, ha muszáj, leginkább akkor, ha hitelt szeretnének felvenni. Az is megfigyelhető, hogy minél idősebb és minél nagyobb egy családi cég, annál inkább emelkedik a tervkészítési „kedv”. Nem meglepő módon azt is lehet tapasztalni, hogy a tervezés minősége visszahat a cég működésére, minél komolyabban veszi egy vállalkozás a tervezést és a tervnek megfelelő cselekvést, annál valószínűbb, hogy eredményesen tud működni.
A generációváltás tanácsadással foglalkozó Familiaritas Zrt. szerint a tervezés időrabló, fáradságos munka. A befektetendő energia szerencsére csak logaritmikusan nő a tervezés időhorizontjának emelkedésével. Rengeteg a kérdés! Mit tervezzünk meg egyáltalán? Milyen időtávra? Mi alapján tervezzünk? Kik vegyenek részt a tervezési folyamatban? Fentről lefelé vagy alulról felfelé tervezzünk? Mire használjuk majd a tervet? Mit érdemes írásban is rögzíteni? Nem is tudjuk sokszor, hogy hol és hogyan kezdjük el.
A szokásos üzleti tervek legfeljebb 5 évre tekintenek előre. Aki ennél hosszabb távra is mer nézni, az nem tudja megkerülni a kérdést: ki fogja továbbvinni a vállalkozást? Tudok-e azért ma tenni valamit, hogy az általam elképzelt utódlás minél nagyobb valószínűséggel valósuljon meg? Ezzel a kérdésfelvetéssel el is jutottunk az üzleti tervek leghosszabb időtávra tekintő típusához, az utódlási tervhez. Az elmúlt három évben ügyfeleinknél megtapasztaltuk, milyen az, amikor nem készül írásos terv, vagy csak szóbeli ígéretek hangzanak el a család és az üzlettársak felé. Láttuk azt is, mennyire leegyszerűsíti a folyamatos működést az utódlási terv megléte és annak követése.
A tudatos tervezés a családtagoknak és a szervezet munkatársainak is védettséget adhat
Egy sikerrel lezárt generációváltási projektünkben jó kiindulási helyzetet teremtett számunkra is, hogy az apa fejében húsz évvel ezelőtt megszületett az utódlási terv. Ehhez igazodva évek alatt a két fiával tudatosan megszerettette a „műhelyszagot”, megismerték a cég működését, elsajátították a mesterfogásokat. A cég alkalmazottai már ismerősként fogadták őket, amikor aktívan dolgozni kezdtek a vállalkozásban. Az utódlásban a kihívás a fiúk vezető pozícióba helyezése és a vezetői szerepek elosztása volt úgy, hogy a családon kívüli ügyvezető is meg tudjon maradni szerepkörében.
Most éppen egy olyan cég utódlási tervén dolgozunk, ahol az alapítói szándék már évekkel ezelőtt elindította a folyamatot. A következő generáció már régóta a cégben dolgozik, de konkrét ütemterv hiányában az utódok elbizonytalanodtak a cégen belüli jövőjükkel kapcsolatban, és ez családon belüli feszültségekhez vezetett.
Az utódlási terv vállalkozásunk jövőjének szegletköve
Látható, hogy különféle utódlási megoldások léteznek, de azt biztosan állítjuk, hogy terv minden esetben szükséges. Az utódlási terv készítésekor és ismertetésekor a terv készítője nagyon erős pozitív üzenetet fogalmaz meg az utódok felé: kifejezi, hogy gondol a jövőjükre, és ebbe komoly energiát is fektet. Szerencsés esetben az utódlási tervet már fiatal korukban megismerik az érintettek. Biztonságban érzik magukat, és életpályájukat ehhez tudják igazítani. Ehhez a hatáshoz az „Egyszer úgyis minden a tietek lesz” típusú jövőképnél természetesen többre van szükség.
(x)