„A konferencia címe az lehetne, „Pénzt szinte mindenhonnan”. A december 31-vel lezáruló ciklus átmeneti kánaánt teremt, a döntéshozók  az év végéig leegyszerűsített eljárásban és elbírálással ítélik oda a vissza nem térítendő támogatásokat és a nulla százalék vagy baráti  kamattal ketyegő hitelforrásokat” –nyitotta meg ezekkel a szavakkal a konfererenciát Szentesi Lászlóné, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Támogatás

„A MFB pontokból még hét van nyitva, ahol bankiköltség-mentesen, kamatmentesen igényelhetők források. A kedvezményezettek elsősorban azok a gazdaságilag életképes, de forrásokhoz nem jutó vállalkozások, melyek magyar adóalanyok magyar székhellyel, vagy EU gazdasági térségben van a székhelyük, de Magyarországon rendelkeznek fiók- vagy telephellyel” – mondta Dr. Zsigmond Olivér, az OTP Business értékesítési managere.

Az 1,2 milliárdos emberierőforrás-fejlesztési program 60 százaléka még rendelkezésre áll. Ide zömében 1-5 millió forintért lehet pályázni, ami fordítható konferenciamegjelenésre kiállítóként, konferenciarészvételre, coachingra és tréningre, megváltozott képességű munkaerő alkalmazására. Tíz százalék önerő esetén eszközbeszerzésre is felhasználható a megnyert összeg..

A digitális jólét program 5-200 millió forintos, akár hét éves futamidejű támogatásaival fedezhetők például jogi költségek, rezsi, irodabérlés, kiküldetés utazási költségei, marketing, szakértő díja vagy adatbázis megvásárlása. A 6,5 milliárd forintos keretből eddig csak 110 milliót osztottak ki!

Zsigmond Olivér megítélése szerint „slágertermék” lett a 2018 szeptemberén indított, mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésére szánt támogatás, melynek 76 milliárdos keretét olyan mértékben túlhívták, hogy a kormány további 17 milliárddal töltötte fel. Ebből 10 milliárd még elérhető, ami Zsigmond szerint 2020 közepéig valószínűleg elfogy. E programban 1-800 millió forint igényelhető, amit maximum 20 százalék erejéig immateriális javakra (például szoftverre) is fordíthatnak a cégek. Egy vállalkozás több igényt is benyújthat, ami egyébként más programnál nem megengedett.

Hitel

Zsigmond felhívta rá a figyelmet, hogy „azzal kell számolni, a következő ciklusban az uniós források 90 százalékban önálló hitelek lesznek”.

Bár az emberek hajlamosak túlmisztifikálni a technológiafejlesztés kifejezést, a KF+I-t támogató programokban jó eséllyel indulhatnak kkv-k is. „A lényeg, hogy a projektben a pályázó szervezethez mérten legyen újdonság. Nem kell világszabadalmakat létrehozni. Ha új termékkört indítok, átdolgozott terméket dobok piacra, vagy olyan gépet szerzek be, amilyen még nincs a birtokomban, ez mind újdonságnak minősül” – magyarázta Ravasz Mariann, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft. szolgáltatási igazgatója. A Piac-vezérelt Kutatási-fejlesztési és Innováció Projektek programban 100-500 millió forintot ítélhetnek meg a cégeknek e célokra, a költségek 25-80 százaléka erejéig

 

A GINOP-4.1.4-19 keretében megújuló energiák használata és energiahatékonyság növelése céljából 20 milliárdot osztanak ki Budapesten és Pest megyén kívüli kkv-knak: 3-100 millió forint igényelhető, legfeljebb a költségek 55 százalékáig. „Nem fogadható el a pályázat, ha egy helyrajzi számon több ingatlan található és az egyiken már van napelem, mert akkor bővítésnek minősül” – tette hozzá Ravasz Mariann.

Várhatóan 2020-ban elindul a kkv Start Innováció program, melyben 10-20 millió forintot kaphatnak a cégek a költségek maximum 60 százalékáig. Fedezhető ebből bérköltség (min. 30 %), anyagköltség (max. 20 %), igénybe vett szolgáltatás (max. 40 %), eszközbeszerzés (max. 70 %), piacra jutás (max. 5 %) és koordinációs költség is (max 5 %)

Tőke

A Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. az Irinyi programban egészségügyben, élelmiszeriparban, vegyi, gép- és járműgyártó, valamint zöld technológiákban utazó cégeket támogat, a támogatás mértéke egymilliárd forint is lehet, de szükséges, hogy más befektető is belépjen.

„A tőke a legdrágább finanszírozási forma. Minden projektet egy belső zsűri elé bocsátunk. Az egyszemélyes projekteket nem favorizáljuk. De attól még, hogy nem látunk benne fantáziát, az ötlet maga lehet jó, csak éppen tisztázni kell, hogy tényleg ez-e a legmegfelelőbb forma. Sokan jönnek hozzánk olyan projekttel, ami vissza nem térítendő támogatással vagy banki finanszírozással inkább megvalósítható, mert azok alacsonyabb hozamelvárással járnak” – mondta Lantos Gábor, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. senior befektetési menedzsere.

Lantos megjegyezte, hogy egyre gyakrabban látják azt, egy-egy nagybefektető inkább egy szabadalmat vásárol, így nem kell céget és menedzsmentet vennie.

Az alap operatív döntéseket nem akar hozni, menedzsmentbe tagot nem akar delegálni, de ha a negyedéves utánkövetés során kiderül, hogy a cég eltér a tervtől, az alap a saját érdekeit érvényesítheti, amitől azt érezheti az ügyvezető, hogy „belelihegünk a nyakába”.

Általában a „negyedik-ötödik év végén elkezdünk gondolkodni, hogy le kell-e írni a befektetést vagy segítsük meg tagi kölcsönnel”, mondta Lantos. Ha felfut a vállalkozás, az alapítók 5-7 év múlva visszavásárolhatják az alaptól a részesedést.

Faktorálás a biztonságos likviditásért

A késedelmes fizetések okozta likviditási problémák kiküszöbölésére hasznos eszköz a faktorálás, ami nem más, mint „számlafinanszírozás”, mely már az ókorban is létezett kezdetleges formában.

Ha az ügyfél 30, 60, 90 napos vagy hosszabb fizetési határidőre kér számlát, a faktorcég 24-48 órán belül kész a számla értékének 80-90 százalékát kifizetni. A maradék 10-20 százalékból a faktorcég levonja a költségeit, majd a folyamat legvégén a maradványt is átutalja.

A kkv-k ritkán tudják megengedni maguknak, hogy munkaerőt delegáljanak az esedékes számlák és a beérkező összegek hónapról-hónapra való követésére. Ezért is érdemes igénybe venni a faktorálást, amit „tévesen azonosítanak a behajtással. Tíz éves munkatapasztalatom során csak két ízben került erre sor. Természetesen hivatalosan felszólítjuk a partnert, ha nem fizet időben, s a cégek sokkal inkább reagálnak egy faktorcég felszólítására, mint egy kkv megkeresésére” – mondta Kecskés Alíz, a BÁV Faktor Pénzügyi Zrt. értékesítési csoportvezetője.

A hazai piacon 5 százalékos a faktorálás elterjedtsége, ami messze elmarad az EU 8,5 százalékos átlagától, Franciaország 14, Anglia 13, Lengyelország 11 százalékos arányától.

Sokszor az az érv a faktorálás ellen, hogya gyengeség látszatát keltjük, ha igénybe vesszük, pedig Magyarországon éppen a közepes és nagyvállalatok élnek vele a legnagyobb mértékben, melyek aligha tekinthetők gyengéknek” – hangsúlyozta Kecskés Alíz.

(forrás: piacesprofit.hu)