Komoly fordulat következett be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) korábban jócskán megtépázott renoméjában tavaly január és december között: a tagság körében végzett elégedettségi felmérés jól látható javulást mutatott a megítélésben, miután a szervezet az év egészét szolgáltatói szerepkörének erősítésére fordította.
Nem túl irigylésre méltó helyzetből indult a tavaly februárban megválasztott, új kamarai vezetés: olyan cselekvési programmal kezdték el a munkát, amelynek fókuszában a BKIK működésének és megtépázott tekintélyének helyreállítása állt. Ehhez minden korábbinál erőteljesebben mozdultak el a szolgáltatói szerepkör felé. Részben megújították, a továbbiakban pedig még inkább elektronizálják külső és belső ügyintézési folyamataikat, amelyek gyorsabbá, átláthatóbbá és követhetőbbé válnak. Az elektronikus beszerzés már működik, a jövőben pedig a jelenleg szigetszerűen létező további rendszereket is egységes informatikai hálózatba integrálják. Elindult törzsadatbázisuk adatszintű átalakítása, elektronizálták a korábbi papíralapú név- és tagjegyzék közzétételeket, az ügyfélkaput összekapcsolták az iratkezelő rendszerünkkel, hogy hiteles elektronikus csatornán tudják megszólítani a tagjaikat.
A decemberi felmérésben megkérdezettek ötöde már magától is említi a pozitív változást a kamara működésében: az információáramlásban, a kommunikációban, az aktivitásban, a színvonalas rendezvényekben. Tavaly összesen csaknem 3000 érdeklődőt láttak vendégül – főként a budapesti kkv szektor képviseletében – rendezvényeiken, amelyek közül kiemelkedett a nagysikerű KKV Akadémia, továbbá a Kamarai Napok év végi rendezvénysorozata. Utóbbin a BKIK – a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve – új fejezetet nyitott a visegrádi országok nemzetközi kamarai munkájában: átadták véleményezésre az érintett kamarák vezetőinek a V4-es Területi Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége alapszabályának tervezetét. „A célunk ezzel nem kevesebb, mint tevékeny alakítóivá válni Kelet-Közép-Európa valós gazdasági térséggé fejlesztésének – természetesen elsődlegesen tagvállalkozásaink érdekeit szem előtt tartva” – mondta erről a BKIK elnöke.
A felmérés megerősítette, hogy a kamara szolgáltatásai között egyik leggyakrabban használt terület a tanácsadás. Ezt a szerepet erősítendő, egyfelől pályázatfigyelő szolgáltatást indított el a BKIK az ország vezető pályázatíró vállalatával, a Goodwill Consultinggal. Másfelől szintén a napokban kezdte meg exkluzív, komoly értéket adó jogtárszolgáltatását a Wolters Kluwer Hungary-vel együttműködésben. Ez – a felhasználóbarát jogszabálygyűjtemény mellett – olyan különleges funkciókat is tartalmaz, mint a Jogi Navigátor, a jogszabályoknak rendszeresen megfeleltetett munkaügyi Okosirat a folyamatosan aktualizált szerződésmintatárral, vagy a kulcsszavasan kereshető, több mint 9000, adószakértők által összeállított kérdés-válasz gyűjtemény. A piaci értéken évente nettó 165 ezer forintos szolgáltatást április 15-ig bárki ingyen használhatja, azt követően viszont a Jogi Navigátorhoz és az Okosirathoz csak az önkéntes tagok férhetnek hozzá térítésmentesen.
A szakmai rendezvények mellett a képzésekre is komoly gondot fordítanak: rendre teltházasok a hiányszakmákra kialakított oktatások, a mesterképzések, valamint az olyan speciális tréningek, mint a közösképviselő-képzés vagy az autószerelőknek meghirdetett továbbképzés hibrid- és elektromos járművekre.
A budapesti vállalatok és a fővárosi felsőoktatás közötti együttműködés fejlesztése érdekében a BKIK szorosabbra fűzte a kapcsolatát a Budapesti Corvinus Egyetemmel: ennek iparpolitikai kutatóközpontjával közösen olyan fórumot hozott létre Kandó Klub néven, amely lehetőséget a cégvezetőknek, az egyetemi hallgatóknak és a kamara tisztségviselőinek szakmai elképzeléseik megvitatására és személyes kapcsolatok kialakítására, erősítésére.
Vállalkozói igények szerint készült el a BKIK két ágazati kutatása, amelyek eredményét kifejezetten pozitívan fogadta a tagság. Az elsőben a vendéglátóhelyekkel kapcsolatos elvárásokat, a választási preferenciákat járták körül, míg a másodikban – amelynek eredményeit a kormány szakemberei is tanulmányozták – a hazai szakképzés megítélését vizsgálták 1000 budapesti vállalkozás képviselőiből összeállított mintán.
(forrás: K&K Magazin)