A KPMG idén is elkészítette a pénzügyi intézményrendszer 10 legnagyobb globális szabályozási kihívását és összevetette ezeket az európai intézmények által publikált jogalkotási és szabályozás fejlesztési tervekkel. Ennek alapján jól látszik, hogy az elkövetkező időszak valóságos szabályozói csúcsidőszak lesz a pénzügyi intézményrendszer legnagyobb örömére vagy bánatára - írja elemzésében Wieder Gergely, a KPMG menedzsere.
Globális szabályozási kihívások
A KPMG által feltárt 10 legnagyobb kihívás, amire a pénzügyi intézményrendszer szabályozó hatóságainak reagálnia kell:
- Geopolitikai változások: a geopolitikai változásoknak a közeljövőben leginkább a monetáris politikára, a gazdasági fejlesztésekre, a kereskedelmi megállapodásokra és szankciókra, illetve bizonyos specifikus szabályozásra (pl. MiFID2, pénzmosás megelőzése, KYC, GDPR) is hatásuk lehet. A vállalatoknak fokozottan kell figyelniük egyrészt a geopolitikai változások miatt szigorodó pénzmosás megelőzésére és terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó előírásokra, illetve a globálisan egyre összekapcsoltabb gazdaság miatt új kockázati tényezők megjelenésére.
- Eltérő szabályozás: A szabályozások egy része globálisan egyre közeledik egymáshoz, a másik része azonban egyre jobban távolodik, így kihívás lesz az egyre jobban különböző helyi szabályozások figyelembe vétele.
- Adatvédelem: A pénzügyi szolgáltatók az adatokat egyre inkább fontos értéknek tekintik, illetve egyre újabb technológiák nyernek teret (pl. mesterséges intelligencia). Az egyre nagyobb adatvagyon megfelelő kezelése nagyobb felelősséggel és kihívással is jár (pl. adatminőség, kiberbiztonság), így a szabályozás is egyre inkább szigorodik.
- Szervezeti ellenállóság fokozása: A szervezeti ellenállóság 2020-ban is a szabályozók fókuszában lesz, így várható például az operatív folyamatokba jobban integrált komplex kockázatkezelési technikák ösztönzése, az üzletmenet-folytonosságra vonatkozó elvárások szigorodása.
- Hitelminőség: A következő válságidőszak veszteségeinek mérséklése érdekében a szabályozók hangsúlyosabban figyelnek a prudens hitelkockázat-kezelési megoldások alkalmazására, a jelentős banki könyvi kamatkockázatok megelőzésére vagy akár a LIBOR-átmenet hatásainak kezelésére.
- Új bázeli szabályok: a felülvizsgált bázeli szabályok alkalmazása egyre több területen indul el.
- Agilis átalakulás compliance területen: A technológiai transzformáció, az egyre dinamikusabban változó piaci-társadalmi környezet, a fogyasztóvédelem erősítése egyre több kihívással jár a compliance területén is. Több intézmény agilis működésre tér át, amely átmeneti időszak jelentős kihívással jár.
- Pénzügyi bűnözés: A technológiai innovációk megváltoztatják a vállalatok működését, de megváltoztatják a technológia és az adatok rendelkezésre állását és használatát a csalások és pénzügyi bűncselekmények elkövetőinek is. A szabályozók erőteljes nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy megfelelően kezeljék ezen új kockázatokat és globálisan egyre inkább összehangolják erőfeszítéseiket.
- Ügyfélbizalom megtartása: Az újabb piaci szereplők (fintech, insurtech, stb.) megjelenése mellett a jelenlegi szereplők számára nagy kihívás a testreszabás, rugalmasság és adatvédelem elveinek körültekintő beépítése a digitális átalakulás folyamatába és az ügyfélélmény és bizalom megtartása/kiépítése.
- Etikus működés: A szabályozók a pénzügyi intézményeknél nagy hangsúlyt fektetnek a helytelen magatartás felismerésére és megelőzésére, a megfelelő kontrollok alkalmazására és azok betartatására. Ennek egyik hangsúlyos eleme a javadalmazási rendszer kezelése annak szigorú ellenőrzése.
Az EU-s jogalkotás
Az Európai Unió intézményei (Tanács, Bizottság, Parlament, ESMA, EBA, EIOPA stb.) ezidáig közzétett jogalkotási tervei mind a 10 említett területet érintik. A már megismert elképzelés alapján több jogszabály is változik, teljesedik ki, vagy születhet meg a következő két évben.
A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVBEN VALÓSÁGOS SZABÁLYOZÁSI DÖMPINGNEK LESZ TANÚJA, NYERTESE, VAGY ELSZENVEDŐJE A MAGYAR PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER IS.
Hogy ezek közül melyik valósul meg, az nemcsak annak kérdése, hogy milyen szabályozás születik, vagy mennyire válik adatszolgáltatóvá egyik vagy másik felügyeleti szerv (ezt sokan várják tőlük), hanem attól is, hogy a magyar bankok, biztosítók és alapkezelők, hogyan használják ki az új jogszabályokban rejlő lehetőségeket.
A magyar azonnali fizetések rendszere, az EU-s PSD2, vagy online szolgáltatásoknak kereteket szabó új rendelkezések ugyanis nemcsak előírásokat tartalmaznak, hanem lehetőséget is adnak a pénzügyi intézményeknek arra, hogy például hatékonyan működjenek együtt feltörekvő fintech cégekkel, vagy saját megoldásokat fejlesszenek, ez pedig akár a hagyományos bankrendszer reneszánszához is elvezethet.
Évek óta kongatják a vészharangot bankrendszer felett. Van, aki azt mondja, hogy a BigTech cégek kihasználva hatalmas ügyfélállományukat, feneketlen tartalékaikat és szofisztikált adatelemzési képességüket, előbb-utóbb elszívják a levegőt a pénzügyi szolgáltatások piacán a bankok elől. Mások arra számítanak, hogy a változó ügyfélelvárások, és az új technológiai megoldások húzzák ki a szőnyeget a bankok lába alól, amik emiatt sima hálózatos infrastruktúrává silányulnak.
Csakhogy a digitális megoldások (challenger bankok, szuperappok, bigtechek) a mai napig nem hozták el a „mindet egy helyen” megoldást. Ha belenézünk egy átlagember telefonjába, a legkülönbözőbb pénzügyi szolgáltatások appjait találjuk meg benne, a pénztárcától a pénzügyi menedzseren át, a kiadás összesítőn keresztül a fizetési megoldásokig, és ott vannak még a hagyományos bankrendszer appjai is. A fiataloknak még ennél is több alkalmazásuk lehet, mindegyik speciális feladatra, vagy másik szolgáltatóhoz kacsolódva.
A HAGYOMÁNYOS BAKRENDSZER 3 FONTOS DOLGOT KÍNÁL AZ EMBEREKNEK, AMIT AZ ÚJ SZOLGÁLTATÓK MÉG NEM: A BIZALMAT, A PÉNZÜGYI TUDÁST ÉS A STABILITÁST.
Ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne akarnák kihasználni azokat az új lehetőségeket, amiket a fintechek kínálnak, de azt igen, hogy nem fognak más megoldás keresni, ha olyan banknál vannak, amelyek hasonlóan jó szolgáltatásokat kínálnak nekik. A jövő sikeres bankjai azok lehetnek, amelyek nemcsak összekötik, hanem saját hozzáadott értékkel töltik meg a különböző pénzügyi szolgáltatások kombinációit.
Aki ezzel a szemmel nézi a következő időszak európai szabályozási lépéseit, az sok olyan lehetőséget talál majd benne, ami segít megteremteni azt a bizonyos hozzáadott értéket, ami ma még csak a bankoknál állhat össze igazi szolgáltatáscsomagokká.
(forrás: portfolio.hu)