A legsürgősebb további lépés: a munkaerő terheinek a csökkentése a kkv-k munkaerejének megtartása érdekében. A vállalkozások költségszerkezetének jelentősebb részét a személyi jellegű és anyagi jellegű ráfordítások teszik ki, mindkettőnek az aránya valahol 40-45% körül alakul a vállalkozások nagy átlagában, így a pénzügyi jellegű ráfordítások legfeljebb 10-30%-át adják a költségeknek. Ezek közül a személyi jellegű ráfordításoknál a legkritikusabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban itt tudják megkezdeni az alkalmazkodást a cégek. Mivel már most is folyamatosak az elbocsátások a kkv-szektorban, Demeter Ákos szerint  egyes, a járvány által leginkább érintett szektorok munkáltatói járulékának csökkentését követően további könnyítésre lehet szükség a vállalkozások személyi jellegű ráfordításának enyhítése. Erre talán jó példa lehet a holland Temporary Emergency Bridging Measure for Sustained Employment (NOW). Ebben a programban a bér akár 90%-át vissza lehet igényelni adott kondíciók teljesülése esetén. A személyi jellegű ráfordítások csökkentése sok esetben zuhanó árbevétel mellett is biztosíthatná a KKV-k fennmaradát és a munkaerő megtartását. A lakossági törlesztési moratórium a beavatkozási lánc végét jelenti, a kkv-k munkaviszonyának megtartása alapvető, hiszen ez biztosíthatja a háztartások jövedelmének fennmaradását.

 

A társas vállalkozások 10-15%-ának segít csak a hiteltörlesztési moratórium. Hoós János szerint mintegy 300 ezer jogi személyként működő társas vállalkozás van Magyarországon, ezek mintegy 10-15%-át finanszírozzák bankok és pénzügyi vállalkozások. Emellett a projektcégek kivételével a céges források jellemzően maximum 30%-át adják a hitelek. A legveszélyeztetettebb helyzetben a mikrovállalkozások vannak. Ők gyengébb tőke- és likviditási helyezettel rendelkeznek, és banki finanszírozást is általában nehezebben kapnak. A hiteltörlesztési moratóriumot ezért olyan fiskális lépésekkel érdemes kiegészíteni, amely a költségszerkezetük többi elemére is érdemi könnyítést jelent, leginkább az említett munkaerő-költségek csökkentésével érdemes ezt megtenni a foglalkoztatási helyzet romlásának elkerülése érdekében.

Elhalasztott kereslet fog jelentkezni a járvány elmúltával. Számos iparágban megszakadtak az ellátási láncok, hiszen például Kínában számos gyár leállt, és a szállítás is sok helyütt akadozik. Nagy kérdés, hogy a kereslet visszaállásakor mi történik: Kína tapasztalata azt mutatja, hogy a járvány hatására emelkedett az infláció. Számos iparágban, pl. az élelmiszeriparban és az olajiparban is könnyen előállhat az a helyzet, hogy ha a termelő kapacitások túlságosan leépülnek, az elhalasztott kereslet megjelenése esetén a kereslet és a kínálat nem fog találkozni. Ez az infláció mellett egyes területeken akár áruhiányt is okozhat majd – véli Hoós János.

Bizonytalan a törlesztési moratórium hatása a vállalati csődrátára. Jelentős kockázat lehet, hogy a moratórium lejártával tömegével kerülhetnek a cégek fizetés nehézségbe. Bár, a moratórium miatt, az időközben elhalasztott kamatfizetés várhatóan tőkésedig, az alacsony kamatkörnyezetben ez várhatóan nem fogja jelentősen növelni a tartozásukat a mostanihoz képest. Sokkal nagyobb kérdés, hogy a moratórium végéig helyreáll-e bizonyos cégek és szektorok bevételtermelő képessége. Amennyiben nem, a kormánynak fontolóra kell vennie a moratórium meghosszabbítását.  További bizonytalanságot jelent, hogy a vészhelyzet idején lejáró hitelek futamidejét meghosszabbították december 31-éig. Nem szerencsés, ha 2020 végén egy időpontra koncentrálódik e hitelek lejárta, pláne ezek megújítási igénye.

Tömeges igény jelentkezhet a bankoknál a moratóriumból való kimaradásra, a hiteltörlesztésre. A hiteltörlesztési moratóriumot a bankok a jogszabály alapján várhatóan automatikusan végrehajtják. A vállalatoknak lehetőségük lesz kimaradni a moratóriumból. Az ezzel kapcsolatos igényt a bankoknak kezelniük kell – hívta fel a figyelmet Demeter Ákos.  Kérdés, hogy ezt a bankok miként  tudják majd kapacitással lekezelni éppen abban az időben, amikor a személyes ügyintézés lehetőségei a járvány miatt korlátozottak kell, hogy legyenek. Az elektronikus alírás lehetősége és az ügyfélazonosítás széleskörűen még nem megoldott, amely technikailag megnehezíti az átszerződések lebonyolítását.

Lesz-e idén érdemi új hitelezés? Hoós János szerint a legnagyobb kérdés, hogy a tűzoltás mellett, lesz-e kapacitás. A bankok arra fognak koncentrálni , hogy javítsanak meglévő ügyfeleik helyzetén. Emellett várhatóan a cégek és a háztartások fizetőképessége is romlik. Az Olasz Nemzeti Bank például a hitelezés fenntartásra érdeken olyan intézkedési csomagot vezetett be, amely segíti a KKV-k esetében is a hitelek meghosszabbítását és az új hitelek kihelyezését. Kiemelte ugyanakkor, hogy számos magyar bank olyan hitelezési csatornát épített már ki, amely jelentős részben (pl. futárral való alírás) vagy egészben digitális. Ez főleg a fogyasztási hitelek esetében jelenthet komoly versenyelőnyt a járvány lecsengése után. A jelzáloghitelezésben emellett lassulásra számítanak a szakértők nemcsak a lakáspiac várható visszaesése, hanem éppen amiatt is, mert a digitalizáció itt még csak kezdetleges. A jelzáloghitelek esetében, a hitelfelvételi folyamat csak részben digitalizált, elég csak a közjegyzői, a földhivatali eljárásokra vagy az értékbecslésre gondolni.

Versenyelőnyben lesznek a digitálisan hitelező bankok. A fogyasztási hiteleket a válság során megnövekvő pénzügyi étvágy és a rendelet által előírt kedvezményes kamatszint (alapkamat + 5 százalékpont) is fűtheti idén, enyhítve a hitelpiaci válságot. Emellett a digitális elérhetőség is a javukra fog válni, a jelzáloghitelekkel ellentétben – vélte Demeter Ákos. A járványt követően az elhalasztott fosztás jelentkezése is tovább lendíthet a fogyasztási hitelek piacán.

Továbbra is lesznek fogyasztási hitelek, de csak a legjobb ügyfeleknek. Az EY szakértői úgy látják, nem fog megszűnni a fogyasztási hitelezés Magyarországon, bár a rendelet által lehetővé tett 5,9%-os THM alatt eddig jellemzően nem folyósítottak ilyet a bankok. Ez a kamatszint inkább csak az affluens ügyfelek számára lehet elérhető. Egyes bankok valószínűleg ehhez fogják igazítani a kockázati étvágyukat és lehet, hogy a gyengébb kockázati profilú ügyfelek ki fognak szorulni a hitelezésből. Egyes bankok dönthetnek úgy, hogy lefelé módosítják a profitelvárásukat is annak érdekében, hogy a járvány időszakából magasabb piaci részesedéssel, piaci előnnyel kerüljenek ki. Az 5,9%-os THM-plafonba az akvizíciós, a működési és a kockázati költségekbe is be kell férniük a bankoknak, előbbi kettőre a digitalizáció, utóbbira a hitelképes ügyfelek előnyben részesítése jelent kedvező (lefelé szorító) hatással.

(forrás: portfolio.hu)