Csokorba szedte a Deloitte, hogy a járvány által érintett országokban milyen módon igyekszik csökkenteni a vállalkozások terheit az állam.
A legtöbb érintett országban alapelv, hogy elhalasztják valamely adófizetési kötelezettség teljesítését. Az államok többsége megszüntette a késve benyújtott bevallásokhoz, illetve elkésett befizetésekhez kapcsolódó büntetéseit, valamint a késedelmi kamatot. A távol-keleti országok közül Indonézia és Kína, Európában pedig gyakorlatilag az összes állam hasonló metódust alkalmaz, legyen szó Nyugat-Európáról (például az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Belgium), vagy a Balkán-félszigetről (többek között Bosznia-Hercegovina, valamint Bulgária).
Belgiumban és Bosznia-Hercegovinában az egyes adófizetési kötelezettségek esetén a fentieken túl lehetőség nyílik az adó összegének részletfizetésére is. Boszniában erre 2020 végéig van lehetőség – írja a Deloitte.
Vannak olyan országok is, amelyek más módon, adókedvezmények biztosításával, illetve egyes szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó adókulcsok csökkentésével nyújtanak segítő jobbot a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. Norvégiában például 12 százalékról 8 százalékra csökkent az utasszállítási szolgáltatás után fizetendő adó mértéke, a légiutas-közlekedéshez kapcsolódó adót pedig eltörölték 2020. január 1. és 2020. október 31. között.
Az Amerikai Egyesült Államokban elkészült egy adókedvezményekről, illetve különböző ösztönzőkről szóló tervezet, amelyben 850 milliárd dollárt különítenének el kárenyhítésre. Olaszországban adókedvezményeket kapnak azok a cégek, amelyek bevétele legalább 25 százalékkal csökkent a járvány következtében. Kínában egyes szolgáltatások adómentességben részesülnek, illetve a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú termékek gyártásához (maszkok, védőruhák) kapcsolódó költségek levonhatóak a társasági adóból.
Számos országban a kis- és közepes vállalkozásokat támogató intézkedéseket vezettek be, amelyek elsődleges célja az általuk korábban felvett hitelekkel járó terhek csökkentése, illetve a pénzügyi segítségnyújtás. Ilyen többek között Csehország, Ausztrália, Franciaország és az Egyesült Királyság is. Utóbbiban bevezetésre kerül az úgynevezett Coronavirus Business Interruption Loan Scheme, amely egy milliárd font keretében nyújt pénzügyi segítséget a kkv-k számára, valamint létrejött egy, a kisvállalkozásokat megsegítő támogatási program is. Emellett az érintett kkv-k visszaigényelhetik a két hétnél hosszabb betegszabadság után kifizetett táppénzt. Csehországban a vírus által okozott gazdasági hátrányokkal értintett kkv-k 0 százalékos kamatlábú kölcsönt igényelhetnek.
Állami támogatások
Az Európai Unió 25 milliárd eurós befektetési alapot hoz létre az egészségügyi és a munkaügyi szektor, valamint a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére. Németország korlátlan mennyiségű felvehető hitelt biztosít az olyan cégek számára, amelyek szorult helyzetbe kerültek a vírus miatt. A német kormány emellett módosította az úgynevezett "rövidített munkavégzési díj" szabályait. Amennyiben a nem megvalósítható munkavégzés az adott vállalkozás dolgozóinak 10 százalékát érinti (az eddigi küszöb 30 százalék volt), úgy a kormány a munkabérek kifizetésének 67 százalékát átvállalja. A fennmaradó részt továbbra is a munkaadó fizeti. A rövidített munkavégzési díjra eső munkaadói járulékot is megtérítik a munkáltatók számára.
A rendelkezések a kölcsönzött munkaerőre is vonatkoznak, ami nagy hatással lehet a gyártó szektorra. Egyedülálló intézkedésnek számít, hogy a francia állam kártalanítani kívánja azokat a munkavállalókat is, akiket arra köteleztek, hogy maradjanak otthon, anélkül, hogy további információkkal látták volna el őket a jövőbeni juttatásaikról– írja összeállításában a Deloitte.
(forrás:K&K Magazin)