Már eddig is kevésbé fértek hozzá kutatás-fejlesztési támogatásokhoz, mint a nagyvállalatok, nehezítette működésüket a bürokrácia, és akadályozta az innovációjukat, hogy nem tudták úgy megfizetni a szakembereket, mint a nagyvállalatok. A gazdaságok stabilizálódása szempontjából viszont fontos, hogy a kkv-k ne menjenek tömegesen tönkre. Ezért – figyelmeztetnek a levél írói – sürgős segítségre szorul a kkv-szektor. Az egyik ilyen segítség lehetne a digitális tudás terjesztésének felgyorsítása, továbbá az innovációs támogatásokból való részesedésük arányának növelése.

A magyar kkv-szektor is fontos szelete a magyar gazdaságnak, és szintén nagy nehézségek elé néz.

Viszont ezer lakosra Magyarországon csak 70, míg Csehországban 115, Szlovákiában 103 kkv jut. A kkv-k száma 2018-ban Magyarországon csak 3,8, míg a nagyvállalatoké 6,4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a hozzáadott érték a kkv-szektorban jobban, 10,1 százalékkal, a nagyvállalatoknál viszont csak 8,4 százalékkal bővült, ami azt jelezheti, hogy valószínűleg javult a termelékenységük. Az újonnan betelepülő cégek viszont továbbra is inkább alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket hoztak hozzánk. A bármilyen innovációt (termék, folyamat, marketing, menedzsment vagy szervezeti) végrehajtó kkv-k aránya azonban nálunk továbbra is alacsony, 27,9 százalék, míg Csehországban 44,6. Ugyanakkor az innovációs potenciál a magyar kkv-szektorban a hetedik legjobb, amire építeni lehetne és kellene.

Az egyik mentőöv nálunk is az állami megrendelések adása lehetne. A másik – azoknál, ahol ez feltétlenül szükséges – az összes adó- és járulékfizetés elhalasztása az év végéig. A harmadik pedig a bérek további kifizetésének támogatása. Nagy társadalmi feszültséget okozna, és egyben nehezítené a válság utáni újrakezdést, ha a kkv-szektorban tömeges elbocsátásokra kerülne sor.

Végül – felkészülve a jövőre – sürgősen átfogó és érdemi programra lenne szükség a kkv-szektor digitális tudásának és képességeinek gyorsított javítása érdekében. Megoldás lehetne az ingyenes tanulóprogramok biztosítása, a kkv-szektor egyetemi oktatókkal való együttműködésének anyagi támogatása és ingyenes szaktanácsadás biztosítása regionális tudásközpontok segítségével. Az államnak vannak tehát további, a gazdasági válság erősségét enyhítő feladatai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cégeknek ne lenne tennivalójuk, hiszen segíteni csak azokon lehet és érdemes, amelyek maguk is keresik az életben maradáshoz és a kilábaláshoz vezető utat. Ehhez pedig most a legfontosabb a lelassulás mellett végezhető tanulás, valamint menedzsment- és szervezeti innováció lehetne.

Ahogyan azt az ábrán látjuk, az intellektuális tőkének három fő területe van, ahol feladatot találhatnak maguknak a cégek: a tudásnövelés, a folyamattervezés és a kapcsolatépítés.

A legfontosabb és tartós eredményeket ígérő tevékenység a tudásnövelés és ehhez kapcsolódva az innovativitás fokozása a szervezet valamennyi szintjén. A folyamattervezés segíti a működési feleslegek leépítését, az úgynevezett lean, azaz karcsúsított megoldások keresését. Ez jelenthet anyaggal, eszközökkel, energiával, hellyel és idővel való takarékoskodást. A folyamattervezés kiváló eszköze a digitalizáció, de azt már csak a megfelelően megújított folyamatokra célszerű alkalmazni. (Ne töltsük át a régi bort új palackba!) A bizalomépítés a munkaadók és munkavállalók között pedig a szükséges olajozás a gördülékeny folyamatok érdekében.

Végül fenn kell tartani a jó kapcsolatokat valamennyi partnerrel, ezzel megőrizve a későbbi közös együttműködés, együttes innoválás, új lehetőség keresésének (nyitott innováció) feltételeit.

Azok a cégek, amelyek elindulnak ezen a belső megújulási úton, nagyobb eséllyel vészelik át a válságot, és az elmúlta után gyorsabban fognak talpra állni.

(forrás: vg.hu)