Mivel ennek a szektornak nagy az aránya a termelésben és az exportban egyaránt, az ING Bank friss elemzése szerint ez nehezítheti a magyar gazdaság régi szerkezet szerinti újraindítását. A bank a magyar GDP 2020. évi félszázalékos csökkenését vetíti előre. Régiónkban – szerintük – a legkevésbé a lengyel gazdaságot rázza meg a válság. A bank a lengyel gazdaság esetén csak stagnálást jelez előre.

Ennek egyik oka, hogy a V4-en belül Lengyelországban a legalacsonyabb az összeszerelő tevékenység aránya a teljes hozzáadott értékben, és az összeszerelő cégek exportjának aránya a teljes exportban. Ezzel összefüggésben kisebb veszély jelentkezik a helyi beszállítóknál is.

Lengyelország – a legfrissebb adatok szerint – 2,5 milliárd eurót fordít a kkv-szektor megerősítésére részben saját, részben EU-s forrásból. A forrás alacsony kamatú hitelek formájában áll a kkv-k rendelkezésére. Az állam a hitelekért garanciát vállal. Továbbá a lengyel kkv-szektor valamennyi 2020. évi veszteségét leírhatja a 2019-es év adójából. Azon cégek pedig, amelyeknek a forgalma 15 százaléknál jobban csökken, támogatást kapnak az úgynevezett Garantált Munkaadói Támogatási Alapból. Az OECD és az IMF is gyűjti a jó megoldásokat, amelyekkel az államok védik a kisvállalati szektorukat. A legáltalánosabb megoldás az olcsó hitel állami garancia mellett. További lehetőség a rövidített időtartamú foglalkoztatás (Kurzarbeit), ez esetben a bérkiegészítést az állam adja.

Ennek változatait alkalmazza például Ausztria és Németország. De jellemző a céges adó, az áfafizetés és egyéb fizetési kötelezettségek elhalasztása is. Kiemelten figyelnek az országok a mikrocégekre és az önfoglalkoztatókra. Ezek esetén a jövedelemkiegészítés a jellemző megoldás. Izrael kimondottan a kisvállalatok megsegítése érdekében hozott lére állami garanciaalapot (State Guarantee Fund for Small Businesses). Nagy-Britanniában pedig egyszeri 3000 fontnyi támogatást kapnak a bajba jutott mikro- és önfoglalkoztató vállalkozások.

Fontos a számlafizetési kötelezettségek idejének csökkentése is, egyes esetekben ez a korábbi harminc nap helyett hét napra rövidül. Megjegyzendő, hogy Magyarországon az elterjedt fizetési határidő a hatvan nap, ami a jelen helyzetben súlyos likviditási problémát okoz a kkv-szektorban.

Több EU-országban is jellemző a büntetések elengedése, az állami ellenőrzések ritkítása és általában a bürokrácia minimalizálása.

Egy néhány napja végzett telefonos interjúsorozatban a megkérdezettek többsége a munkavállalók megtartásához szeretne segítséget kapni. Felvetették, hogy ezért most nem a külföldi befektetőknek nyújtott még több támogatással történő új munkahelyteremtés, hanem sokkal inkább a meglévő munkahelyek megőrzése lenne kulcsfontosságú. Ezen munkahelyek kétharmadát pedig a kkv-szektor tartja fenn. Segítené továbbá a szektort a fizetési kötelezettségek későbbre, például 2021 elejére halasztása. A megoldások között jónak tartják az olcsó hitelt, persze igénybe venni ezt is csak akkor tartják célszerűnek, ha a visszafizetés biztonsága valószínűsíthető. A megkérdezettek azt is érzékelik, hogy a jövő más lesz, és arra ma kell felkészülniük. Ehhez lenne jó például az olyan állami támogatás, amely a digitális átalakulásukat segíthetné. Ennek elsősorban nem technikai, hanem tudást bővítő támogatásnak kellene lennie. Ugyanis nem sokat ér a digitális infrastruktúra digitális kompetenciák nélkül. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy több országban is ingyenes online oktatóprogramok állnak rendelkezésre a digitális tanuláshoz a kisvállalkozások számára.

Végül megkérdeztem az interjúalanyokat, hogy mit szólnának ahhoz, ha az állam tulajdonosként beszállna a cégükbe, és így próbálná segíteni a túlélést. A válaszolók szerint ez nem oldaná meg a problémákat.

Piacot keresni, innoválni, új dolgokkal előjönni a kreatívan gondolkodó vállalkozóknak kell. Az ehhez szükséges üzleti alapú megújulást pedig elsősorban a felsorolt támogatási formák, illetve esetleges állami megrendelések segíthetnék.

Összegezve az elmondottakat: a magyar gazdaság gyors újraindításának és későbbi megújulásának kiemelten fontos szereplői ma a kisvállalkozások. Megmaradásuk egyet jelent a gazdaság immunrendszerének erősítésével. A kkv-szektor túlélésére ezért nálunk is érdemes megfelelő forrásokat szánni. Célszerű lenne olyan programot összeállítani e cégeknek, amely sokszínűségüket is figyelembe véve azonnali segítséget adna szerves, saját erőből történő megerősödésükhöz és jövőbeli – tudáson és digitális értékteremtésen alapuló – fejlődésükhöz.

(forrás: vg.hu)