Milyen hatással van a járvány a hazai cégekre - kérdezte a jegybank. Ötezer magyar vállalat vett részt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online felmérésében, ezek 98 százaléka kis- és középvállalkozás volt. A kérdőív fókuszában a kereslet és árazás változásai, a gazdasági aktivitás lassulása, valamint a foglalkoztatás, a likviditási helyzet és a beruházási tervek álltak. A válaszadók kétharmada a szolgáltató szektorban működik. A kérdőívre adott válaszok fele a közép-magyarországi régióból érkezett, de az ország többi részéből is érkeztek visszajelzések.

 

A bevétel harmada eltűnt

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet. A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben résztvevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.

A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.

Tömeges elbocsátások várhatók

A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is. A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.

A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére. Erről Nagy Márton, az MNB alelnöke is beszélt nemrég.

Elmaradnak a beruházások

A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben résztvevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.

A felmérésbe bevont vállalatok oldaláról megfogalmazott javaslatok jelentős részben összhangban vannak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket később bejelentettek. A felmérés eredményei is megerősítették, hogy a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb feladat a likviditás fenntartása, miközben a célzott támogatások szerepe is felértékelődött.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások ellentételezésére a  jegybank április 20-án NHP Hajrá néven elindította a Növekedési Hitelprogram újabb konstrukcióját, amely a kkv-szektor számára nyújt kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a munkahelyek és termelési kapacitások megtartásához, illetve beruházásaik finanszírozásához. Emellett kezdeményezte az idei törlesztésekre vonatkozó moratóriumot, valamint az NHP-ban eddig felvett hitelek esetében rugalmasabb átütemezési lehetőséget tett lehetővé az adósok számára.

Az MNB a Növekedési Kötvényprogram feltételeit is módosította, ami hozzájárul a nagyvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához, illetve lehetőséget teremt arra, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. Tavalyi évi nyeresége után az MNB továbbá rekordösszegű, 250 milliárd forintos eredményt fizetett be a központi költségvetésbe 2020 áprilisában, ami tovább növelte a járvány elleni védekezés mozgásterét. Mindemellett a jegybank újraindítja a jelzáloglevél-vásárlási programját és állampapír-vásárlási programot is indít a másodlagos piacon.

(forrás: napi.hu)