A magyar cégeket meglehetősen váratlanul és felkészületlenül érintette a koronavírus-járvány miatti hirtelen leállás, ám azon kívül, hogy sok, főleg kisebb vállalkozásnál a tartalékok alacsony szintje vagy esetleg hiánya okoz alapvető problémát, a megfelelő vészhelyzeti terv hiánya is legalább akkora baj forrása lehetett a cégeknél. Rónaszéki Péterrel, a FORTIX Consulting Kft. ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy mire jó egy "B" terv a krízishelyzetre és hogyan segíthet ez egy váratlan válsághelyzet kárainak minimalizálásában.
A koronavírus-járvány miatt sok országban szinte azonnali blokkolással állt le a gazdaság, ezzel olyan helyzetet teremtve, amelyet a jelenlegi vállalkozások nagyon jelentős része még soha nem élhetett át. A járvány hatásáról szóló elemzések is általában azt emelik ki, hogy ez a krízis most annyiban biztosan más, mint sok másik, ebben az emberöltőben tapasztalt válság, hogy egyszerre érintette a gazdasági ágazatok széles körét, rengeteg céget nagyon nehéz helyzetbe sodorva.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint elsősorban a kis- és középvállalkozásokat (kkv) viselheti meg leginkább a korlátozások fennmaradásának elhúzódása, azon belül is a szervezet szerint a legsérülékenyebbek a kisebb cégek lehetnek. Ez viszont azért jelenthet nagyobb problémát, mert az OECD országaiban az alkalmazottak igen jelentős részét ők foglalkoztatják, sőt, az OECD szerint a Covid-19 miatti korlátozások által leginkább érintett szektorokban az összes munkahelyek mintegy 75 százalékát ők adják.
Ez a magyar gazdaságra is igaz. A KSH 2018-as, legutóbbi rendelkezésre álló adata szerint a magyar vállalkozásoknak 99,1 százaléka volt kkv, ami 2018-ban 749 ezer nem pénzügyi főtevékenységű kkv-t jelentett. Ezen belül a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7 százalék volt. Ami a foglalkoztatást illeti, 2018-ban a KSH szerint a kkv-k a vállalkozási szférában foglalkoztatottaknak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget. Ez azt jelenti, hogy valamivel több mint kétmillió foglalkoztatottnak adnak munkát, amelyen belül a mikrovállalkozások közel 1,1 millió ember megélhetését biztosítják.
Az, hogy a válság súlyosan érinthette a vállalkozásokat, már jó néhány elemzésből kiderült: ezek közül kettőt kiemelve, például a Magyar Nemzeti Bank az egész vállalati szektorra vonatkozóan jelezte az elmúlt hetekben, hogy felmérése szerint a vállalatok 9 százaléka számol azzal, hogy fizetésképtelenné válik, míg egy, a K&H bank által a kkv-k körében végzett felmérése arra mutatott rá, hogy a kkv-k körében a járvány eddig csökkenő árbevétel- és profitvárakozásokat, már megvalósult és további tervezett elbocsátásokat, valamint visszafogott beruházási hajlandóságot eredményezett.
Erre nem készültek
Azon kívül, hogy a magyar vállalkozások (főleg a kicsik) jellemzően nem nagyon rendelkeznek tartalékkal, abban, hogy ennyire keményen érintette őket a válság az is szerepet játszhatott, hogy nem igazán jellemző körükben a krízishelyzetre való felkészülés - mondta el a Napi.hu kérdésére Rónaszéki Péter, a FORTIX Consulting Kft. ügyvezetője, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez igazából egész Kelet-Európáról is elmondható. A szakember szerint pandémiára pedig aztán végképp nincsenek felkészülve, hiszen a Távol-Kelettel ellentétben Európában az elmúlt évtizedekben ilyenre nem volt példa.
A vállalatok krízismegoldásai ráadásul kifejezetten informatikai fókuszúak, vagyis arra vannak protokolljaik, hogyan kell megszervezni a munkát, ha összeomlik az informatikai rendszerük, arra viszont nem feltétlenül vannak terveik, hogyan reagáljanak arra, ha nem lehet bemenni a munkahelyre vagy tömeges megbetegedés miatt nem tudják elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket a cégnél, vagy a telephelyein eddig elvégeztek.
A nagyobb cégeket is meglepte
Rónaszéki szerint a mostani válságnál az látszott, hogy a nagyobb, főleg nemzetközi cégek gyorsan reagáltak a koronavírus-járványra, bár egy ilyen világjárvány még őket is meglepte. A kisebb cégek is már a járvány elején felülvizsgálták a szabadságolások és a betegszabadságok rendjét és ahol megoldható volt, áttértek a távmunkára. A FORTIX ügyvezetője a KSH egy felmérését idézve rámutatott, a szolgáltató szektorban működő cégek 80-90 százalékában már korábban is megoldható volt az otthoni munkavégzés, azonban a mostani krízishelyzet még így is kihívások elé állította a munkaadókat.
Egy, a Business Continuity Institute (BCI) által, 25 szektor 303 cégének megkérdezése alapján készült felmérésből kiderült, az EU-ban a vállalkozások több mint 90 százaléka állt át valamilyen szinten a home office-ra (szektoronként eltérően) és a cégek 73 százaléka rendelkezik üzletmenet-folytonossági eljárással, ami sokat segíthet a krízishelyzetekre való gyorsabb, rugalmasabb reagálásra.
A FORTIX tapasztalatai szerint azonban a magyar vállalatok körében jóval kisebb ez a szám. Erre enged következtetni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése is, amit még a járvány korai szakaszában készítettek: eszerint a megbetegedések és az esetleges karantén intézkedések munkajogi kezelésére a válaszadó cégek 52 százaléka egyáltalán nem rendelkezett tervvel, aki pedig rendelkezett ilyennel, azok közül csak minden harmadik rendelte el az otthoni munkavégzést. A válaszadók közel harmada tervezte a fizetés nélküli szabadság elrendelésével orvosolni a helyzetet. Rónaszéki úgy véli, ez a járvány sok magyar cégvezetőt rádöbbenthetett arra, hogy nem lehet megúszni a részletes alternatív tervek kidolgozását.
Egy váratlan leálláshoz nem kell pandémia
Egy vállalat életében a mostani igen komoly krízisen kívül is számos ok miatt történhetnek leállások, legyen az egy árvíz, hosszabb tervezett, vagy éppen tervezetlen áramkimaradás - sorolta a szakember. Egy váratlan katasztrófa bekövetkezése után, illetve a krízis alatt az üzletmenet-folytonosság biztosíthatná a vállalkozások túlélését.
A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy aki felkészült volt, sokkal gyorsabban átállt a krízishelyzeti üzemmódra. Utóbbira Rónaszéki példaként említette a 2001. szeptember 11-i terrortámadást, ahol a Világkereskedelmi Központban dolgozó cégek közül azok maradtak meg a piacon, amelyeknek volt terve vagy megoldása arra, hogyan lehet krízishelyzetben is fenntartani a kritikus üzleti folyamataikat.
"Számomra úgy tűnik, hogy a cégek egy részének figyelmeztetést jelentettek az olyan korábbi magyarországi esetek, mint például a 2010-es vörösiszap katasztrófa vagy a 2013-as árvíz, de sajnos az is igaz, sokan csak most szembesültek azzal, hogy jó lett volna, ha időben lépnek és előre készítenek "B" tervet" - fogalmazott a cégvezető, aki szerint ez a világjárvány megmutatta, hogy nem, hogy szükséges, de nélkülözhetetlen az üzletmenet-folytonossági terv megléte.
Ez arra jó, hogy a vállalatok előre fel tudnak készülni arra, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az üzletmenetük fenntartására, ha a munkavállalók nem tudnak bemenni a munkahelyre dolgozni, de például arra is kell egy "B" terv, ha az ügyfél nem tud fizetni vagy a beszállító szolgáltatni krízishelyzetben, és amikor jön a baj, akkor már kész megoldásokhoz lehet nyúlni, a megoldásokra, a károk enyhítésére lehet koncentrálni
Van-e még értelme ilyenkor "B" terveket készíteni?
Egy működőképes üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer tervezése, bevezetése nagyon sokrétű, komplex felkészülést igényel a nagy és a kis cégektől is. Viszont ehhez is léteznek módszerek, nemzetközi szabványok (ISO22301:2019), amelyek iránymutatást adnak - mutatott rá Rónaszéki, aki szerint szakértő segítségével egyedi igényekre lehet szabni az ilyen krízishelyzetekben használható terveket. Ugyanakkor azt is megjegyezte: teljesen mindegy mekkora cégről van szó, a felkészülés és az eljárás ugyanazon módszeren alapul.
Ha viszont már a krízis közepén vagyunk, akkor az már lényegében tűzoltás. Ekkor is lehet és kell is lépéseket tenni, de sokkal nehezebb és teljeskörűen nem is kezelhetők komplexen a problémák. Véleménye szerint ez olyan, mintha egy sportoló akkor akarna olimpiai kvótát szerezni, amikor már az adott versenyszámban megvan az olimpiai aranyérmes. Ebben az esetben Rónaszéki szerint a cégek csak annyit tudnak tenni, hogy a tapasztalatokat dokumentálják és a későbbiek során ezeket felhasználják, de ez drága tanulópénz.
A visszaállás sem olyan egyszerű
Most viszont, hogy a magyar kormány fokozatosan oldja fel a korlátozásokat, és lassan újra indulhat az élet a gazdaságban is, Rónaszéki szerint a visszaállás folyamatát is célszerű ugyanúgy megtervezni és szakaszosan alkalmazni, mint a helyettesítő megoldásokat. Ez legalább akkora kihívás, mint amikor napokon belül át kellett állni a rendkívüli működésre - hangsúlyozta. Míg az üzletmenet-folytonossági tervnek tartalmaznia kell, hogyan reagáljon a vállalkozás a világjárvány előtt és alatt, a helyreállítási terv célja az, hogy tisztázza: mi legyen a járvány után és minimalizálja a pandémiát követő üzleti veszteségeket - mondta az ügyvezető.
(forrás: napi.hu)