A Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából tételesen kimutathatóak a járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések következményei: a többi között az élelmiszer és nem-élelmiszer kiskereskedelem, ezeken belül az egyes üzlettípusok forgalmának alakulásában, a csomagküldő kereskedelem kimagasló teljesítményében is.
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.
Mindez azt eredményezte, hogy márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva pedig 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A január-márciusi időszak egészét tekintve 7,2 százalékkal haladta meg az összesített értékesítési adat a tavalyi első negyedévit.
A KSH-adatközlésre reagálva Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta:
Mivel addigra lecsengtek a készletfelhalmozások, pánikvásárlások, viszont végig és az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások, az év legnehezebb hónapja az április lehetett a kiskereskedelmi vállalkozások számára.
„Az online pénztárgépek adatai jelentős visszaesést mutatnak, abban bízunk, hogy májustól a veszélyhelyzeti intézkedések fokozatos enyhítésével, az elhalasztott vásárlások pótlásával megkezdődik a válságból való kilábalás. A szektor cégei alaposan kiérdemelték a vásárlók bizalmát és támogatását, hiszen a legnagyobb kihívást jelentő időszakban is komoly fennakadások és tartós készlethiány nélkül gondoskodtak a magyar családok biztonságos ellátásáról.”
A non-food kategória mindössze 0,5 százalékos növekedésén belül nagy a szórás, például a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-üzletek bevétele 38 százalékkal ugrott meg, az iparcikk jellegű vegyes boltokban viszont csak 0,9 százalékkal.
Emellett a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikk kategória 14 százalékkal mérséklődött, a bútor- és műszakicikk-üzletek kasszájából pedig éves alapon a bevétel 9,3 százaléka hiányzott.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 41 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,6 százalékkal mérséklődtek. Ezek után a teljes márciusi kiskereskedelmi forgalom 1045 milliárd forint volt, ebből 51 százalék élelmiszereladás, miközben a non-food kategóriára 36, az üzemanyag-értékesítésre pedig 13 százalékos rész jutott.
(forrás: vg.hu)