Ősszel bedőlési hullám jöhet a magyar cégvilágban, a G7 portál információi szerint az illetékes minisztériumokban úgy számolnak, hogy 30-35 ezer vállalkozás mehet tönkre a válság hatására. Az MNB szerint a céges kinnlevőségek behajtási kísérletei felszámolásokat indíthatnak el, ez a termelési láncok tartós felbomlásával, így kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget.
A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek fokozatos kifutásával, a cégeket is érintő hitelmoratórium és a követelések teljesítésére adott plusz haladék után, több hónapos átfutási idő elteltével jelentősen megnő majd a felszámolások száma. Az Euler Hermes hitelbiztosító például arra számít, hogy júniustól nő a késedelmes fizetési esetek száma, és szeptembertől a hitelezők mind nagyobb számban kezdeményeznek felszámolási eljárásokat. Jövőre 13 százalékkal lehet több felszámolás, ami 2019-hez képest.
Csorbai Hajnalka, a céginformációs szolgáltató Opten stratégiai igazgatója ennél borúlátóbb, a felszámolások és kényszertörlések terén akár 50 százalékos vagy efölötti növekedést várnak - írja a G7.
A kormány viszont még ennél is pesszimistább - nem hivatalosan, a G7-hez eljutott információ szerint - az illetékes minisztériumokban úgy számolnak, hogy 30-35 ezer vállalkozás dőlhet be a válság hatására. Ez a jelenlegi magyar cégállomány körülbelül 7 százaléka, ami még akkor is jelentős szám, ha évek óta fogy a magyar társaságok mezőnye - jegyzi meg a G7 a cikkében.
A 2008-as válsághoz viszonyított hatás azon fog múlni, hogy a kormányzati intézkedések - hitelprogramok, munkahelyvédelmi támogatások - mennyire tudnak segíteni a cégeknek a 3-6 hónapos gyenge időszak átvészelésében. A sokkhatás, a nemzetközi mobilitás csökkenése és a munkájukat elvesztő emberek keresletcsökkenésének hatására akár a 2008-asnál nagyobb recesszió is jöhet. Márpedig ez párhuzamban áll a cégek megszűnési arányával - mondta Csorbai Hajnalka.
Egy másik kritikus pont, hogy sikerül-e megakadályozni, hogy a tartozásokon keresztül a vállalkozások láncreakció-szerűen bedöntsék egymást, az egymás közötti kinnlevőségekre ugyanis nem vonatkozik a törlesztési moratórium. Ezzel a kérdéssel a jegybank is foglalkozott a legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésben, és azt állapította meg, hogy a fizetési moratórium által nem érintett kötelezettségállomány behajtási kísérletei felszámolási és csődeljárásokat indíthatnak el, ami a termelési láncok tartós felbomlásával, így körkörös, kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget. A potenciális probléma nagyságát mutatja, hogy a nem hitelintézetektől származó nettó kötelezettségállomány (amire tehát nem vonatkozik a moratórium) a hitelintézeti követelések kétszeresét is kiteheti.
A jegybank elemzése szerint legalább 4600 olyan magyar vállalat van, amely ágazati hovatartozása alapján nem tekinthető sérülékenynek, de forgalmának legalább 20 százaléka a válságnak fokozottan kitett vállalatoktól származik. Ezen belül 1700 olyan cég van, amely árbevételének 60 százalékát sérülékeny ágazatból szerzi. Példa lehet erre egy olyan agrárcég, amely főként vendéglátóhelyeknek és szállodáknak szállított - írta a lap.
(forrás: napi.hu)