Elsők között vagyunk az unióban a szélesssávú internetes hozzáférés tekintetében azonban több digitális készség tekintetében jókora a lemaradásunk – derül ki az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató csütörtökön közzétett indexéből.
Magyarország a szélessávú hozzáférés tekintetében a legjobban teljesítő tagállamok között szerepel. Az ország azonban továbbra is lemaradásban van a digitális közszolgáltatások és a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén, bár a digitális közszolgáltatásokra vonatkozó valamennyi mutató jelentős javulást mutat.
Az Európai Bizottság csütörtökön közzétett digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (Digital Economy and Society Index, DESI) idei tanúsága szerint előrelépés történt valamennyi tagállamban és a mutató által mért minden kulcsfontosságú területen. Az mutató segítségével nyomon követhető Európa általános digitális teljesítménye és az uniós tagállamok fejlődése a digitális versenyképesség terén. Mindez még nagyobb hangsúlyt kap a koronavírus-világjárvány idején, amikor is egyértelművé vált, mennyire nélkülözhetetlenek a digitális technológiák: lehetővé tették a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését, illetve a gyógymódok és oltóanyagok kutatásának felgyorsítását. A helyreállítás szempontjából releváns DESI-értékek is azt bizonyítják, hogy az uniós tagállamoknak fokozniuk kell a nagyon nagy kapacitású hálózatok lefedettségének javítására irányuló erőfeszítéseiket, el kell osztaniuk az 5G-frekvenciákat az 5G-szolgáltatások kereskedelmi bevezetésének lehetővé tétele érdekében, javítaniuk kell a polgárok digitális készségeit,valamint folytatniuk kell a vállalkozások és a közszféra digitalizálását.
Őket szorosan követi Málta, Írország és Észtország. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő nemzetközi mutató (I-DESI) szerint a legjobban teljesítő uniós országok világviszonylatban is vezető szerepet töltenek be. A legnagyobb uniós gazdaságok nem számítanak éllovasnak a digitális ágazatban, ami azt jelzi, hogy a kettős (digitális és zöld) átalakulás sikeres megvalósítása érdekében az EU-ban fel kell gyorsítani a digitális transzformációt. Az elmúlt 5 évben Írország érte el a legjelentősebb előrelépést, őt követte Hollandia, Málta és Spanyolország.
A közösségen belül csak 17 olyan tagállam van, amely már osztott ki frekvenciát a legelső 5G sávokban (ez 5 országgal több, mint az előző évben). Az 5G-készültség terén Finnország, Németország, Magyarország és Olaszország áll a legjobban. Az uniós háztartások 44%-a van bekapcsolva a nagyon nagy kapacitású vezetékes szélessávú hálózatokba.
Az EU lakosságának 42%-a még mindig nem rendelkezik az alapvető digitális készségekkel sem. 2018-ban kb. 9,1 milliónyian dolgoztak IKT-szakemberként szerte az EU-ban, 1,6 millióval többen, mint 4 évvel korábban. Az IKT-szakembereket toborzó nagyvállalatok 64%-a és kkv-k 56%-a számolt be arról 2018-ban, hogy gondot jelent betölteni az IKT-szakembereknek szánt álláshelyeket.
és ebben a nagyvállalatok járnak az élen. A nagyvállalatok 38,5 százaléka már fejlett felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, 32,7 százalékuk pedig nagy adathalmazok (big data) elemzéséről számolt be. A kkv-k túlnyomó többsége azonban még nem alkalmazza ezeket a digitális technológiákat: csupán 17 százalékuk vesz igénybe felhőszolgáltatásokat, és csak 12 százalékuk végez elemzést nagy adathalmazokon. Ami az e-kereskedelmet illeti, 2019-ben a kkv-k mindössze 17,5 százaléka értékesített termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, ami 2016-hoz képest mindössze 1,4 százalékpontos növekedést jelent. Ezzel szemben 2019-ben a nagyvállalatok 39 százaléka élt az online értékesítés lehetőségével.
(forrás: vg.hu)