Többek között ezek a megállapítások emelhetők ki a KPMG 2020 őszén megjelenő éves kiadványának - járványspecifikus kérdésekre vonatkozó - előzetes elemzéséből.

A KPMG felmérését végző szakemberek feltételezték, hogy a válaszadók nem lesznek annyira magabiztosak, hogy egyetlen gazdasági forgatókönyv mellé tegyék le a voksaikat, így lehetőséget kínáltak számukra, hogy a megvalósulás általuk becsült valószínűségét adják meg az egyes kilábalási szcenárióknál az „L”, „U”, „V”, „W”, „szaxofon” vagy „Nike-pipa” alakú görbék közül akár többet is megjelölve.

A legnépszerűbbnek ezek közül az „U” és a „Nike-pipa” alakú görbe bizonyult, fej-fej mellett végezve (27-27%). Közös vonásuk, hogy az általuk leírt kilábalási forgatókönyv eleinte lassabb és hosszabb idő telik el, mire a gazdaság teljesítménye jelentősen javul. Ezeket követték népszerűségben a „W” és „V” alakú görbék 17% és 13%-kal, míg a legpesszimistább forgatókönyvekre, nevezetesen az „L” és a „szaxofon” alakú görbékre, amelyek elnyújtott stagnálást jeleznek előre, a válaszadók kevesebb, mint 10%-a voksolt. A válaszadók bizonytalanságát jelzi, hogy a megkérdezettek 90%-a legalább két forgatókönyvet jelölt meg.

Míg a legtöbb országban a felmérésben résztvevő bankok között viszonylag vegyes kép rajzolódott ki a gazdasági kilátások tekintetében, Hollandiában a „Nike-pipa” (a mélypontot követő lassú és egyenletes növekedés) dominált, a megkérdezett banki vezetők 63%-a osztozott ezen a jövőképen.

A résztvevő magyar bankok ingatlanfinanszírozási vezetői mintegy 30% valószínűséget adnak az „U” alakú kilábalásnak, amelyet közel azonos értékkel követett a „V” és a „W” alakú szcenárió. A más országokban népszerű „Nike-pipa”  Magyarországon csak a negyedik helyet érte el.

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók egyharmada valószínűsít 20%-nál magasabb értékvesztést a szállodák esetében, míg az egyedüli olyan eszközcsoport, ahol egyik bank sem számít 20% feletti értékvesztésre, azok az irodák voltak. Közel kétharmaduk számolt 3-10%-nyi céltartalékképzés szükségével a kiskereskedelmi ingatlanportfólióknál, míg minden negyedik válaszadó 10% feletti szintet jelölt meg. A lengyel bankok a legpesszimistábbak a kiskereskedelmi ingatlanok tekintetében, szerintük átlagosan 14% feletti értékvesztéssel kell számolni ezeknél a portfólióknál.

A magyar válaszadók a szállodák, az irodák, valamint az ipari és logisztikai ingatlanok esetében valamivel kedvezőbbnek ítélik a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. Szállodákra vonatkozóan a megkérdezettek 71%-a vár 5%-nál magasabb értékvesztést (átlag: 78%).  Irodák esetében 86%-uk, az ipari és logisztikai ingatlanok vonatkozásában pedig minden válaszadó 5%-nál alacsonyabb értékvesztést vár (átlag 67%, illetve 77%). Kiskereskedelmi ingatlanoknál és alternatív ingatlaneszközöknél a válaszadó magyar bankok véleménye kedvezőtlenebb az átlagnál: előbbiek esetében kétharmaduk számít 5%-nál nagyobb értékvesztésre, utóbbiaknál pedig háromnegyedük (átlag 60%, illetve 43%).

Viszonylag magas arányt képviseltek a válaszadók körében (39%) azok, akik szerint a járvány általános hatásai (például a távolságtartásra és az otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályok) nem változtatnak (vagy akár növelik is) az irodahelyiségek iránti keresleten, míg 31% igénycsökkenést vizionált, 30% pedig nem tudta megítélni. A ciprusi és cseh banki vezetők többsége úgy véli, hogy nem lesz keresletcsökkenés (vagy akár ellenkezőleg, az igények növekedni fognak), míg a bolgár, a holland és a magyar banki válaszadók többsége keresletcsökkenéssel számol.

Hasonló megosztottságot mutattak a válaszok arra a kérdésre is, hogy az adott országban a központi bank és a kormányzat intézkedései mennyire segítettek csökkenteni a járvány okozta negatív hatásokat az ingatlanfinanszírozás területén. A válaszadók 35%-a véli úgy, hogy az eddigiekben közzétett intézkedések számottevően hozzájárultak a negatív hatások csökkentéséhez, míg 25% a felmérésben résztvevők közül nem osztozik ezen a véleményen, 40% pedig úgy vélekedik, hogy a kormányok és központi bankok intézkedései nem elégségesek. Romániában, Finnországban és Hollandiában a válaszadó bankok több mint 60%-a gondolja úgy, hogy a kormányok és központi bankok intézkedései jelentősen csökkentették a járvány okozta negatív hatásokat és a magyar válaszadók között is  többségében vannak akik így gondolják.

A járvánnyal kapcsolatos kérdések közül a legnagyobb egyetértés a hitelfelvevők járvány utáni üzleti stratégiáinak tekintetében alakult ki: a megkérdezettek 77%-a gondolta úgy, hogy a jövőbeli potenciális hitelfelvevőkkel kapcsolatos finanszírozási döntéseknél meghatározó tényező lesz, hogy az adott hitelfelvevő üzleti modellje hogyan képes a járványügyi helyzeteket kezelni. Magyarország vonatkozásában ez a mutató 86%.

(forrás: K&K Magazin)