A sorozat idei tatabányai fórumát kedden rendezték meg a kamara székházában, központi témája pedig a 2021–27-es EU-s gazdaságfejlesztési források tervezése, kijelölése és tervezett felhasználása volt.

Dr. Szerencsés László, a KEMKIK elnöke köszöntőjében elmondta, azért fontosak a kis- és középvállalkozások, mert ők adják a magyar gazdaság gerincét. A foglalkoztatásban is meghatározó szerepet töltenek be, náluk dolgozik a magyar munkavállalók hetven százaléka.

A kis-és közepes vállalkozásoknál megtermelt érték helyben marad. Rájuk jellemző, hogy nem viszik ki a profitot, a megtermelt haszonból a térségben fektetnek be, tovább gyarapítva a közösséget.

- A koronavírus járvány idején különösen fontos, hogy legyen sok pályázat a gazdaság, azon belül a kis- és közepes vállalkozások számára - hangsúlyozta dr. Kancz Csaba megyei kormánymegbízott, aki hozzátette, a 2021-2027 közötti időszakban is lényeges, hogy találkozzanak a vállalkozók igényeivel a pályázati kiírások. Remélhetően az előző ciklushoz hasonlóan hatékonyak lesznek a pályázatok, azaz a rendelkezésre álló források lehívási aránya eléri a 100 százalékot. Mindez jelentősen hozzájárulhat a következő években a fejlődéshez ország- és megyeszerte.

A konzultáción elhangzott: 50 milliárd eurónyi forrás áll Magyarország rendelkezésére a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban, ennek 30 százalékát gazdaságfejlesztésre és innovációra, a magyarországi vállalkozások versenyképességének növelésére fordítják.

Dobos Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár előadásában három fő célt fogalmazott meg. Az első a KKV-k széles körének szól: szeretnék a lehető legkiszámíthatóbbá tenni az érintetteknek a megújulást, akár a technológia, a szervezeti felépítés, vagy a generációváltás tekintetében.

A helyettes államtitkár szerint kiemelt célkitűzés a nagy növekedési potenciállal rendelkező, akár saját termékkel, saját márkákkal megjelenni képes vállalkozások „kiválóság alapú” támogatása, valamint a jövő iparágainak célzott fejlesztése is.

A jövő iparágainak számít az egészségipar, a „kreatív ipar”, de az élelmiszeripar is, ahol már több helyen a mesterséges intelligenciával, a „kiterjesztett valósággal” vagy az ipar 4.0-val - dolgoznak. Hozzáfűzte: a célok közé tartozik az is, hogy ezeket a technológiákat és eszközöket a magyar vállalkozások minél nagyobb számban alkalmazzák.

Elhangzott még, hogy 2021 elején jelennek pályázati kiírások a kreatívipari vállalkozásoknak, az élelmiszeripari középvállalatoknak és a műanyagipari cégeknek is, melyek a technológiai váltást segíthetik.

(forrás: infoesztergom.hu)