Ingatlanvásárlási – vagy bármilyen egyéb célú – hitelfelvétel esetén a folyamat nulladik lépése, kiindulópontja a vevői igények meghatározása, a lakáscél kiválasztása, majd kellő információk birtokában a hitelkonstrukció kiválasztása. „Havonta kb. 5.500 darab hiteligénylés érkezik a pénzintézetekhez, ami naponta közel 300 ügyletnek felel meg” – árulta el Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. „A kérelmek megnövekedett száma elsősorban az otthonfelújítási hitelekhez vezethető vissza, az általunk közvetített hiteltranzakciók alapján pedig az ügyfelek átlagosan 17,8 millió forintot igényelnek lakáskölcsönként. Sokan azonban úgy ugranak bele egy adásvételbe, hogy előtte nem tisztázzák a hitellehetőségeket és a konstrukció minden részletét, így az sem derül ki, hogy hosszú távon tényleg hitelképes-e az ügyfél.”

Erre jelenthet megoldást az előzetes hitelbírálat, amely az igénylő anyagi helyzete alapján felméri, hogy mekkora összegű hitelre jogosult. Erről kevés bank ad igazolást, pedig számos előnyt szerezhetne vele ügyfele. Ilyen például, ha ingatlant vásárolna, és igazolni tudja az eladónak, hogy hitelképes, így nem kerül hátrányba a készpénzes vásárlókkal szemben, valamint később a hitelfelvétel folyamata is sokkal gördülékenyebb lesz számára. Sőt, egy komolyabb anyagi veszteség is elkerülhető, amennyiben végül elutasítanák a hitelkérelmet. Ahol ki is állítják ezt az igazolást, általában különböző, 30 naptól 1,5 évig terjedő érvényességi határidővel kalkulálnak, ráadásul – egy bank kivételével – kizárólag CSOK nélküli ügyletre lehet igénybe venni a szolgáltatást, vásárlás esetén.

„Vagyis azok az ügyfelek, akik CSOK támogatást és ezzel együtt államilag támogatott hitelt, ÁFA támogatást kívánnak igénybe venni, nem is kapnak előre 100%-os garanciát a sikeres hitelfelvételhez. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő pénzügyi szakértő tudja előszűrni a hitelfelvételi és állami támogatási lehetőségeket, hiszen egyedi kedvezményekkel tarkítva, a Duna House Pénzügyek munkatársai is 99%-os biztonsággal tisztázni tudják az összes kritikus kérdést a pénzintézeteknél. Az ügyfélnek így nem szükséges különböző bankokkal tárgyalnia, a közvetítő által mindegyik ajánlata egy asztalnál elérhetővé válik, valamint előre felhívják a figyelmét a szükséges teendőkre, esetleges buktatókra. Arról nem is beszélve, hogy míg a hivatalos előbírálat átfutási ideje 1 hónapot is igénybe vehet, addig pénzügyi szakértő segítségével felgyorsítható a folyamat, hiszen mindent egy kézben tart. Mindezt külön költség nélkül, sőt, jó konstrukció választása esetén az ügyfélnek pénzt is spórolva” – emelte ki Fülöp Krisztián.

Hitelcél és választott bank függvényében eltérhet, de a kölcsönhöz általánosságban az alábbi dokumentumok szükségesek:

• személyazonosságot igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány)
• érvényes lakcímkártya (CSOK-igénylés esetén némely banknál azonos lakcímmel)
• adókártya vagy NAV igazolás az adóazonosító jelről
• 30 napnál nem régebben kiállított munkáltatói jövedelemigazolás
• folyószámla kivonat az elmúlt 3 hónapról
• bérjegyzék túlóra, bónusz vagy egyéb juttatás egy összegben történő átutalása esetén
• határozat állami ellátások (pl. CSED, GYED, GYES, családi pótlék) esetén
• saját vállalkozásból származó jövedelem esetén, 30 napnál nem régebben kiállított NAV jövedelemigazolás, köztartozásmentes adózói igazolás és adóbevallás
• földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés eredeti példánya
• ingatlan-nyilvántartási kérelem
• letéti igazolás vagy szerződés
• méretezett alaprajz
• energetikai tanúsítvány
• társasház alapító okirat
• osztatlan közös tulajdon esetén használati megosztási szerződés és vázrajz

Szükség esetén további igazolásokat is kérhetnek a pénzintézetek a hitelfelvételi folyamat elindításához, mint például:

• válás esetén családi állapot igazolása
• vagyonmegosztási szerződés vagy vagyonjogi megállapodás, amennyiben a házastárs nem kerül bevonásra
• CSOK-igényléshez OEP igazolás, gyermekek okmányai (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél), terhesgondozási kiskönyv
• külföldről származó jövedelem esetén alkalmazotti bérkivonat
• építkezéshez szükséges dokumentumok (e-napló, ÉTDR, tervdokumentáció, alaprajzok, metszetek stb.) "tervezőasztalos" vásárlás esetén, ha igényléskor még nem rendelkezik az ingatlan használatbavételi engedéllyel
• házassági anyakönyvi kivonat elsősorban ÁFA-támogatáshoz
• címigazoló dokumentum, ha az ingatlan nem pontosan beazonosítható
• külföldi, nem EU/EGT tagállambeli tulajdonszerző esetén kormányhivatali engedély